Áprilisi írók        A sorozat tervezésekor nem látszott, hogy az élet írószületések és íróhalálok láncolata. Hogy több száz jut minden hónapra. Valamit ki kellett ötölni, valami mentén válogatni, hogy el ne merüljünk a harminc napra jutó évfordulók közt. Abban maradtam, csak a nagyon kerek és a nagyon fontos nevek kerülnek be. Hátha élvezhető, szellős áttekintés készül így, ha hiányos is, de nem fájdul bele a fejünk, mint a szombati nagytakarítás porszívózúgásába. Azt nem tudni előre, miként magyarázom, amikor nem annyira kerek évforduló, viszont számomra fontos. A jövő zenéje.

77 éves, 1929 április 1-én született Milan Kundera, cseh költő, író (csak emlékeztetőül: Tréfa - 1965, Búcsúkeringő - 1975). A két dátum közé esik a magyar hadsereg ötszáz évre visszamenőleg utolsó győztes hadjárata, 1968, amikor is huszáros rohammal elfoglaltuk Csehszlovákiát, ezzel együtt Kunderát is természetesen. Helyreállítván a szocializmus továbbépítésének lehetőségét, amit Kundera is keményen akadályozott volna, ha nem állunk a vártán a Vörös Hadsereg hű csatlósaként. A Tréfa főszereplője nevetségessé teszi a Pártot azzal, hogy egy a sztálini időkbe helyezett történetben vicces levélben Trockijt élteti, ami hatvanötben kimondottan illetlen hozzáállásnak számít. Meg is kapja érte a magáét. Az író. A "bársonyos forradalom" után letiltják, hetvenötben Franciaországba emigrál, Párizsban él, dolgozik (sokat). A '79-ben megjelenő A nevetés és felejtés könyve c regényével, amely a forradalom hátsó hangzattanát fogalmazza meg, kiharcolja, hogy csehszlovák állampolgárságától megfosszák. A regény művészete című kötetben megjelent (Európa) regényelméleti esszéi öreg íróknak is ajánlható. Inspiratív fazon. Inspiratív író.        Elsején született Háy János író, drámaíró is (1960-ban), aki januárban szakasztotta magára a "durva, vagy őszinte?" főcímre hangolt erdélyi egeket a szatmárnémeti Senák-előadással. TOVÁBB    Irodalmi Jelen, 2006/4