Ötödik nap, nem csoda, hogy ilyenkorra már szinte mindenki félhulla lesz. Az arcok sápadtabbak, a lépések lelassulnak, a tekintet vészesen üres lesz. Mindezzel semmi baj nem lenne, ha nem kéne bizonyos szintig úrrá lenni a helyzeten, és melózni, szerepelni, egyszóval kissé hasznosabban élni. Pár napja az Apostol együttes slágerét dúdolgatom: “Okosabban kéne élni, ennyit mondhatok…” [ elolvasom a cikket ]
|