Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

DV8 Physical Theatre: Just for Show
[ Trafó ]
fotó Peti Péter
 
Dátum: 2018. december 16. vasárnap    Mai névnap(ok): Etelka, Aletta a - a - a
Egy idegösszeomlás története
Sylvia Plath: Az üvegbúra c. darabja az Örkény stúdióban
Az Örkény stúdió „Az üvegbúra” c. előadását mindenképpen azoknak ajánlom, akikben megvan a nyitottság, a befogadó, teremtő és beleérző képesség. De ha jól belegondolok, aki színházba jár, annál mindez megtalálható.

A világ megy össze. A tenyeremben elférő okostelefonomban benne rejlik minden információ, amire csak szükségem van, és legközelebb színházba sem kell elmennem, a darabot a színészek eljátsszák a fürdőszobámban. A színházi előadások egyre inkább miniatürizálódnak és minimalizálódnak. Ezt hozza magával mindenek előtt, az anyagi kényszer. Az Örkény Stúdióban ehhez még a helyszűke is hozzájárul. Mind egy galambdúcban, úgy érzi magát az ember. A nézők a nézőtérként szolgáló összetákolt állványon, a fejük felett elhelyezett jupiterlámpák és reflektorok alatt, a feketére mázolt fűtési és ki tudja, miféle csövek között a szűk széksorokban egymás nyakába lihegnek. Ha van színházi előadásra alkalmatlan hely, hát ez az. És mégis, még itt is megteremtődik az igazi csoda, amit színháznak hívnak.

 
Maga a színpad tenyérnyi, a színészek olyan közel vannak, hogy a néző kénytelen kelletlen benne érzi magát a darabban. Itt nincs hideg távolságtartás, itt nem lehetsz külső szemlélő, itt együtt kell mozdulnod és lélegezned a művészekkel, minden idegszáladdal érezned kell a játékot. Érzed a színész legapróbb rezdülését, a mimika fontos szerephez jut, ami annyit jelent, hogy a stúdióban másképpen kell játszani, mint a nagyszínpadon.
Az Örkény stúdióban a kényszer egy teljesen új színpadi világot hoz létre. „Az üvegbúra” c. darabban a három művész szinte mindvégig a hátsó falon mászkál, mint az Állatkertben a majmok a ketrecben. És maga a színpad sem vízszintes, hanem billeg, mint a főhős talpa alatt az élet. A díszlettervező, Kálmán Eszter érdeme, hogy olyan teret teremt, ami olyan, mint az okostelefonom, benne van minden. Amíg üres a tér, fekete fehér csempékkel kirakott fürdőszobának tűnik, rózsaszín szegéllyel. Az is, meg ezernyi más. A rózsaszín, ami kezdetben a főhőst, Esther Greenwoodot jellemzi (habos tüllszoknyája is jelkép) a gyerekkor ártatlanságára utal. Ugyanakkor a fekete fehér csempés fürdőszoba már a kádban elképzelt öngyilkosság színtere, valamint az ideggyógyintézet zárkája.

 
A hátsó falon egyre emelkedő sorrendben elhelyezett deszkalapok az előadás előrehaladtával lassan értelmüket nyerik. A bal felső sarokban, a legmagasabban elhelyezett deszka jelenti például az otthont. A műsorfüzet nem jelöl meg külön koreográfust, ami annyit jelent, hogy Widder Kristóf rendező érdeme, ahogy művészeit ezen a falon mozgatja. Ez a mozgás a cirkuszi akrobatika és a kortárs tánc ötvözete. Ugyanakkor, mint minden deszkaszintnek, úgy minden mozdulatnak megvan a maga jelentése. A szex, vagy annak kísérlete ugyanabban a kifacsart, az ugyancsak a falakon elhelyezett kampókkal Esther erőltetetten szétfeszített lábaival zajlik. Az elektrosokkos jelenetben az Esthert alakító Zsigmond Emőke, mint egy bűvész szavára, a második és harmadik deszkalap között a levegőbe emelkedik. Egyben bámulatos fizikai teljesítmény is, amit a három szereplő ebben a darabban nyújt.

Ugyancsak a rendezés bravúrja, hogy a néző önmagán érzi, ahogy a búra a főhősre ráereszkedik, ugyanúgy fogy az ő levegője, és szinte fuldoklik. (Ha rosszmájú lennék, hozzátenném, hogy ehhez jócskán hozzájárul az is, hogy a stúdióban nincs légkondicionálás, sem levegőztetés, így valóban fogy a levegő a szűk térben.) Egészen frappáns megoldás, hogy Esther egyetlen egyszer hagyja el ezt a fürdőszobás teret, egyetlen egyszer lép ki, mintegy a színpadról és támaszkodik a falon körbefutó, feketére festett csőhöz, amikor az öngyilkosságot megfogalmazza a fejében. A rendező ezzel is érzékelteti, hogy a főhős számára az egyre inkább ránehezedő üvegbúrából csak úgy menekülhet meg, ha véget vet életének.

 
Nekem azonban éppen ezzel az öngyilkossággal van bajom. Valahogy dramaturgiailag nincs kellően előkészítve. Adott egy csinos, és rendkívül tehetséges fiatal lány, Esther Greenwood, aki előtt ott van az élet, sorra nyeri az ösztöndíjakat, élhetne csodásan, de neki ez az élet nem kell. A darab szerint az ötvenes évek elején járunk, hiszen a Rosenberg házaspárt 1953-ban ültették villamosszékbe, és ekkor kezdődik egyfajta társadalmi forradalom az Egyesült Államokban, ami megszüli az ifjúsági kultúrát. Ez a társadalmi lázadás hozza meg az amerikai tinédzserek szabadságát. A darab főhőse azonban ebből mit sem vesz észre, valóban üvegbúrában él. Mégis mi lehet az oka, hogy nem tudja elfogadni a jólétet? Tud ölni a jólét okozta spleen, az unalom? Hogy olyan férfiak kerülnek az útjába, amilyenek, még nem ad okot arra, hogy öngyilkos legyen, ilyen ütődött és még ütődöttebb férfiakkal élik le nagy átlagban a nők az életüket. Okként marad tehát az egyéni alkat. Csakhogy a barátnője is öngyilkos lesz, ami azt sejteti, hogy az akkori amerikai társadalomban kellene keresni az okokat. Erre azonban a darabból nem kapunk magyarázatot. Bocsánat, hogy ezt kell mondanom, de én ezt dramaturgiai hibának érzem. Gábor Sára dramaturg mentségére legyen mondva, egy könyvben rejlő apró idegi rezdüléseket, a lassú lecsúszást, egy hosszú folyamatot színházi darabban, nem könnyű visszaadni.

 
A darab szórólapja szándékosan csak felsorolja a három szereplőt, de nem ír melléjük szerepet. Ennek egyrészt abban rejlik az ok, hogy Kókai Tünde és Dóra Béla megszámlálhatatlan szerepet alakít a darabon belül, másrészt, az alkotók azt kívánták érzékeltetni, hogy itt három egyenrangú színészi alakítással állunk szemben, nincsenek fő és mellékszereplők. Ezzel csak egyetérthetünk, bár Zsigmond Emőke viszi a prímet mindenképp, hiszen ő a darab főhőse. Jó, akkor én se veszem őket külön, így leírom, hogy mindhármuk alakítása remek.
Emőke abban remekel, hogy úgy mondja el élete történetét, hogy egyfelől kívül áll rajta, tehát csak mint narrátor beszél róla, másrészt nagyon is megéli, megszenvedi. Bravúros kettősség. Kókai Tünde együtt érző és nemtörődöm barátnők (nem véletlen a többes szám), aggódó, ám tehetetlen anya, szigorú és lelketlen pszichiáter. Dóra Béla kitűnően hozza valamennyi, a darabban szereplő férfi típusát, a nagymenőt, a macsót, az anyámasszony gyáváját és az ütődöttet. Kókai és Dóra gyakran csak alájátszanak a főszereplőnek, máskor saját élettel telítik meg az éppen abban a pillanatban általuk alakított figurát. Ez a fajta színház egészen különleges képességeket vár el a színésztől. Egyszer talán arról is érdemes lenne értekezni, hogy az elmúlt fél évszázadban hogyan, és milyen mértékben változott meg a színészet és maga a színész.

Immár fényévekre vagyunk a klasszikus színháztól, ezért az Örkény stúdió „Az üvegbúra” c. előadását mindenképpen azoknak ajánlom, akikben megvan a nyitottság, a befogadó, teremtő és beleérző képesség. De ha jól belegondolok, aki színházba jár, annál mindez megtalálható.

 
SZÍNLAP

A regényt színpadra alkalmazta: Mikó Csaba
Fordította: Tandori Dezső

Díszlet, jelmez: Kálmán Eszter
Dramaturg: Gábor Sára eh.
Zene: Bakk-Dávid László
Zongorán közreműködött: Kákonyi Árpád
Fény: Kehi Richárd
Rendezőasszisztens-gyakornok: Barok Andrea eh.
A rendező munkatársa: Szabó Julcsi

Játsszák:
Zsigmond Emőke
Kókai Tünde
Dóra Béla

Rendező: WIDDER KRISTÓF

( Fot? Horváth Judit )
[ Barcs Endre ] 2018-05-28 00:46:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
A „Love Story” a Turay Ida színházban
"... darabnak nagy sikere lesz. Mert nemcsak szórakoztat, nemcsak komoly emberi tanulságokat mutat fel, hanem egyben erkölcsi, érzelmi útravalót is ad a nézőinek." [ tov?b ]
A király meztelen!
II.Edward az Átriumban
Érdemes e kritikát írni egy darabról, amely 2016 októbere óta szerepel egy adott színházban? Kötelező, hiszen a legutóbbi előadáson is telt ház volt, és az előadást követően hosszú, véget nem érő vastaps köszönte meg a nem hétköznapi élményt. [ tov?b ]
Segítünk az Igazgyöngynek
Budapest Bábszínház
Hagyományt teremt a Budapest Bábszínház: idén is gyűjtést szervezünk a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány számára. Ismét elhelyezünk ládákat a színház előcsarnokában, hogy munkatársaink, nézőink segítségével megtöltsük őket könyvekkel, rajzeszközökkel, játékokkal. [ tov?b ]
Megjelent Rohmann Ditta csellóművész legújabb albuma
A Fotexnet Kft. és a Hungaroton rendhagyó lemezbemutatót tartott: Rohmann Ditta csellóművész közreműködésével készült Solo Cello Portrait című lemezüket mutatták be. [ tov?b ]
Életre szóló kilenc éjszaka – A pandák gyönyörű utazása
a Mozsár Műhelyben
A harmadik évadát kezdő Mozsár Műhely a „Színház újragondolva” mottó jegyében különleges darabokkal bővíti a budapesti színházi kínálatot. Az évad következő bemutatója november 10-én Telihay Péter rendezésében A pandák gyönyörű utazása című darab Szorcsik Kriszta és Seress Zoltán előadásában. [ tov?b ]
Csernus Mariann 90
Tege Antal Őze Lajos-díjas
Rosencrantz és Guildenstern halott – Gyulai Várszínház
Szabó Magda - Tündér Lala
A Frenák Pál Társulat új kompozíciója
Charlie Chaplin - A diktátor
Daniil Trifonov CD-je Chopin Evocations
Fekete Sándor - Lenkey tábornok
A vihar: az elmúlás tündérmeséje
Magyar Dráma Napja 2018
Országos fesztivállal indul az évad Egerben
Karosi Júlia - Gershwin-albuma
Citi
Leonyid Zorin - Varsói melódia
Színházak Éjszakája 2018.
[ A rovat ?szes cikke ]
ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]