Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Ismeretlen
[ Nemzeti Táncszínház ]
fotó Ajpek Orsi
 
Dátum: 2019. március 23. szombat    Mai névnap(ok): Emese, Emőke a - a - a
Lator László az Eötvös Gimnáziumban
   Filmklub és diákszínjátszók előadása, az Eötvös Gimnázium két konkurens kulturális rendezvénye elszipkázhatta volna az érdeklődő oskolásokat péntek délután, mégis megtelt a Költőnk és Kora nézőtere, s csillogó szempárral hallgatták Lator László szavait. A kortárs magyar irodalmat alaposan ismerő két klubvezető közül ezúttal Forgács Róbert irányította főként a beszélgetést, olyan apróságokat is felmutatva az életműből, melyekre az irodalmár vendég nem mindig emlékezett azonnal, hogy mikor történetek vele


   
    Lator László az Eötvös Gimnázium író-olvasó találkozóján
   
   
   Egy pillanatra lefagyasztotta a mosolyt Bacsó Péter tanár úr arcáról decemberi meghívottjuk az első kérdés után, Lator Lászlónak ugyanis lesújtó véleménye van a középiskolai oktatásról. Ugyan csak 1951-1955 közt tanított Körmenden, de amikor az újraindított Eötvös Collégium felvételi bizottságába meghívták, gyakran hallotta, hogy „ezt az iskolában nem tanultuk, erről nem beszélt a tanárunk”. Mert „a diktatúra idején hamis lett az oktatási rendszer” – mondta Lator – „csak azt kellett a diákoknak tudni, amit hivatalosan tanítottak (de azt kötelező volt!), és semmi mást, s belőlük lettek később a tanárok.”
   
   Szerencsére a Kossuth-díjas költő is okított egyetemistákat, mikor az Európa Kiadó szerkesztőjeként felkérte a Világirodalmi Tanszék, hogy tartson műfordító szemináriumokat, bár a 70-es évektől inkább a költői mesterség elsajátításáról szóltak az órák. „Nemzedékek legjobbjai kerültek ki abból a szemináriumból” – fűzte hozzá a jónevű költő. Mikor megkérték, mondjon egy-két nevet a legtehetségesebb poétatanítványai közül, az első sorban ülő igazgatóhelyettessel, Imre Flórával példálózott, s bájos pirulását látva, többször megemlítette még őt egykori mestere.
   
   Műfordításai kapcsán elmondta azt a szabályt, hogy semmit nem szabad úgy csinálni, mint a fordítóelőd, viszont van, amit másként nem érdemes. Véleménye szerint a „Lenni vagy nem lenni” máshogy elképzelhetetlen, s Arany versfordításait sem lehet felülmúlni. A szavak elavulása miatt azonban prózát gyakrabban kell újrafordítani, hiszen például az amerikai próza tele van szlenggel, s 20-30 év elteltével már nem értik a Zabhegyezőt. Az ő fia vagy unokája már nem ismeri az „úszik a múmia” kifejezést, s azt feltételezte, a helyszínen sem érti senki, de a jelentését nem árulta el, mert „disznólkodás”. (Az egykori Rés együttes felvilágosító tevékenységének köszönhetően azért némelyeknek meglehetősen pontos elképzelésük volt róla.)
   
   A Nyugat első nemzedékének műfordításfelfogása kapcsán Baudelaire-t említette például, mert dísztelen, kemény költészete Tóth Árpád tolmácsolásában álmos, fáradt, lankatag, míg Babits „kothurnuson állva”, sokkal irodalmiasabban adta vissza, még a fiatal „taknyos”, Szabó Lőrinc áll legközelebb az eredetihez. Úgy gondolták, az a fontos, hogy szép magyar vers szülessen, s a „szakmányban dolgozó” Kosztolányi gyakran csak az első két sort ültette át pontosan, aztán a következő kettőt „hozzálinkelte”. Celan Halálfúgájának saját fordítását felolvasva rövid ismeretterjesztő előadást rögtönzött a szerzőről, majd „az őrült osztráktól” is elszavalt egy más típusú dal – ekkor már szinte természetesnek véve, hogy Georg Trakl munkásságát ismerik a középiskolások.
   
   Lator maga 16-17 évesen kezdett verselni, s a háború után közölték kezdték a Válaszban és a Magyarokban, azok megszűntéig. 1947-ben a makói József Attila Társaság egy irodalmi estet szervezett, és annak bevételét első kötetének megjelentetésére ajánlották fel, ám a cenzúraintézményként felállított Könyvhivatal „irracionálisnak és pesszimistának” ítélte verseit, így az Őserdő címet viselő első könyve meg sem jelent, tíz kefelevonatot kapott csupán a nyomdából illegálisan. Nem járt jobban Jékely sem, akinek Álmát kiadták ugyan, de azonnal bezúzták. A 60-as években kezdték megjelentetni azokat, akik nem írták azt, hogy „akasszuk fel Brezsnyevet!”, s 1969-ben napvilágot látott végül önálló verseskötete Sárangyal címen a Szépirodalmi Kiadónál (az 1968-as műfordításkötet után). Előtte a Magvetőnél elutasították, s a Szépirodalmi igazgatója is először úgy sóhajtott fel: „legalább katolikus volna!” Mert akkor nem kellett félni a betiltástól, ellentétben azzal, ha politikus versekként tekintettek műveire. Ekkor már egy évtizede az Európa Kiadó szerkesztője volt Lator, s 1956-tól sorra közölték a 19. századi világirodalom eladdig tabunak számító költőit. A szerkesztőségben pedig hatalmas sakkpartik zajlottak.
   
   A játékos kedv és a vele született komédiás hajlam vezette média világába, mivel szeret „ripacskodni”, s a tanításhoz hasonlóan a tévében is az érdekli, hogyan lehet kapcsolatot teremteni a vele szemben ülővel. De a Lyukasórán vagy a Kicsoda-micsoda című barkochba műsoron kívül a Világlírára a legbüszkébb, mert e rádiósorozatban két éven át minden vasárnap két és fél percben kellett ismertetnie egy életművet, s a bevezetője után a magyar színjátszás színe-java szavalt. Ugyancsak tömören, öt sorban kérték regények tartalmait összefoglalni A Nagy Könyv akció kezdetén Várady Szabolccsal és Bognár Róberttel együtt, körülbelül 70 ilyen zanzát írt. Kedvenc regényeit firtató kérdésre Stendhal, Dosztojevszkij, Balzac, Tolsztoj nevét sorolta, csak néhányat kiemelve, de a műsor erényének azt nevezte, hogy sokan levettek a polcokról könyveket hatására. Ezt ugyan a végeredmény nem támasztja alá, ám a három dobogós magyar művet egyaránt meleg szavakkal méltatta az ifjúságnak.
   
   Mikor az igazgatóhelyettes átadta neki a gimnázium alapításának 150. évfordulójáról maradt emlékérmek egyikét, Lator még utoljára vidámságot fakasztott, „nem sok hiányzott hogy az alapításnál is ott legyek” kijelentésével. A számtalanszor elmondott és leírt történeteit nem ismerő diáksereg ismét feltöltődve távozhatott magyartanáraik gondos szervezésének köszönhetően.
Lalaz
    (h8@punk.hu)

   
   Kapcsolódó cikkek:
   Lackfi János az Eötvös Gimnáziumban:
   KIrály Levente az Eötvös Gimnáziumban:
   

2005-12-23 08:04:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Kamuti Jenőnek
Az „ezüst-herceg” közben orvosi diplomás lett, kitűnő sebész vált belőle, a MÁV kórház igazgatójaként lett (aktív) nyugdíjas. A sport terén, pedig Magyarországon elsőként UNESCO Fair Play-díj kitüntetésben részesült. A napokban a Nemzet Sportolójává választották. Hihetetlen – 80 éves! – Kadelka Lászlótól
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Március 15

Köböl Vera - Pillanattöredékek

„Nyolcvanasok”

Az élet rejtélyei, Hindu bölcsességek

Eötvös 75

Feketén-fehéren

Kálmán György 30 éve halt meg

A mozdulat varázsa

Artisjus Irodalmi Díjak

„Katkó hátborzongatóan jó volt!”

Vak Randi egy könyvvel

Kettős élet - vagy mégsem?

Bajza József 215 éve született

Sorsok írják a történelmet

Történelem és legenda az otthonkeresésről

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]