Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Akropolisz
[ Bárka Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. szeptember 18. szerda    Mai névnap(ok): Diána, József a - a - a
Diktatúrák tanúja: Arthur Koestler
1905. szeptember 5-én Budapesten született Kösztler Artúr, ám életének csupán első tizennégy évét töltötte Magyarországon. Szív utcai szülőháza vagy a Striker-óvoda alig pár száz méternyire található a Terror Háza Múzeumtól, ahol a centenárium tiszteletére – a nagy sikerű 2003-as Orwell-év mintájára – Koestler-évet terveztek tartani, a kulturális tárca elvonásai miatt azonban csak egy nemzetközi konferencia valósulhatott meg kerületi és külföldi támogatással. „1984 még mindig nem ért véget” – hivatkozhatunk a televízióból K. Ákos előadóművész szavaira a koestleri zsenialitást elsőként méltató Orwellt újból megidézve. De Barcs Miklós bölcs gondolatai hasonlóképp találóan jellemeznék a helyzet abszurditását.

   
   
   Diktatúrák tanúja: Arthur Koestler
   
   
   „Negyven év lemaradását kell pótolni! Csak a nyugat szabad országainak volt fontos Koestler, a kommunista diktatúrában tiltották, robbanásveszélyes volt, hazugságokat, féligazságokat tudhattunk csupán remekműveiről” – mondta nyitóbeszédében Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója. – „Ezt a konferenciát azért rendeztük, hogy Koestler velünk lehessen, hallhassuk hangját… és most már velünk is maradjon, hogy jobban megismerhessük.”
   Segít majd ebben az amerikai Michael Scummel professzor 2006-ban megjelenő monográfiája, melyből az 1930-as éveket idézte fel előadásában. Szovjetuniót beutazva Koestler a szocialista realizmus kritériumainak megfelelő regényeket írt, mégsem akarták kiadni, mint ahogy nyugatellenes, antikapitalista forgatókönyvei sem sugallták a szocializmus üzenetét. Kevés volt bennük Marx, viszont túl sok Freud szelleméből. Elutasították a német kommunista írószövetségben is Gladiátor című regényének megjelenését, mert a “Miért sikerült Leninnek, és Spartacusnak miért nem?” kérdésre “a cél szentesíti az eszközt” elvet elvető, lázadó társait meggyilkoltatni képtelen vezér dilemmáját ábrázolta, s arra figyelmeztetett, hogy a Szovjetunióban nem szabadna állandó gyakorlattá tenni a fizikai megsemmisítéseket. Koestler hallott a kirakatperekről, ismerte jól Buharint, a Komintern kivégzett vezetőit, a Sötétség délben szemléletváltásához azonban a legnagyobb ösztönzést Éva Striker beszámolója jelentette. Korábbi szeretője, óvodáspajtása másfél évet töltött börtönben „a nyugatról betelepült kommunisták Sztálin elleni gyilkossági tervében való részvétel” gyanújával. Az idén 99 éves hölgy túlélte a kínzásokat, kiszabadulása után Párizsban találkoztak 1938-ban, s két évre rá megjelent a Könyv. Ám a bombázott Angliában kevesek érdeklődtek a leendő szövetséges belügyei iránt, s csak Orwell méltatása hozott szűk körű sikert. 1945 után viszont a papírhiány ellenére több százezer példányban kelt el Franciaországban, s jelentősen hozzájárult a francia kommunisták vereségéhez a választásokon – tudtuk meg Sárközi Mátyástól. A pártzsargonban íródott művet nem nevezhették burzsoá támadásának, s mivel megfélemlítéssel sem lehetett a kiadót eltántorítani, igyekeztek felvásárolni és megsemmisíteni „az igazság napfogyatkozását jelképező” Sötétség délbent a pártkatonák. Camus kiállt Koestler mellett, aki saját kommunista múltjával számolt le, szimbolikusan önmagát végezte ki regényhősével együtt, az ideológiailag elkötelezett Sartre és Beauvoir viszont megszakították vele barátságukat. „Nem tudni akartak, hanem hinni” – írta találóan Fejtő Ferenc. Nem ismerték még Buharinnak Sztálinhoz írt (búcsú)levelét, s rémítő lehetett, amint az ártatlanságának tudatában lévő Rubasov önnön elpusztításának célszerűségéről tanakodik. 1951-ben a Broadway-n is színre vitték Sötétség délbent, s bár Sidney Kingsley átdolgozása nem tetszett Koestlernek, pénzt fialt, s megismertette a hidegháborús amerikai értelmiséggel is regényét.
   
   A 70-es évekbeli magyar szamizdat sokszorosítási gyakorlatának bemutatása után Lukin Gábor 1976-os Koestler-fordításának sorsáról mesélt Dalos György, hogyan lektorálták Petri Györggyel a Sötétség délbent, majd szorult háttérbe az ugyancsak a csalódott baloldaliság attitűdjét tükröző 1984 honi felfedezése miatt. Irina Scherbakowa kamaszként, 1966-ban olvasta először a szülei fiókjában lelt gépiratot, majd később a tamizdat változatot, s 1988-ban a milliós példányszámban megjelent Sötétség délben orosz kiadását. Oral history kutatóként felkereste Buharin özvegyét, dokumentumokból megtudta, hogy még a kivégzése előtti órákban is lehallgatták Buharint, s a 30-as évek börtönviszonyait megismerve állíthatja, hogy Koestler jól ragadta meg a borzalom lényegét, bár a tömlöcök egyszerűbb és borzalmasabb helyek voltak. Ki a bűnös? Csak Sztálin, de a rendszer jó volt? Az egész forradalom? A baloldaliak? Vagy ez a rendszer tette erőssé a mostani államot? Ezek a kérdések foglalkoztatják ma az orosz olvasókat, hiszen Lenint még nem temették el, Sztálin szobra szintén ott van a Kreml falában, a nemzeti bolsevikok, az új baloldal anarchista-trockista vonala újra vonzó a fiatalok számára. Ismét aktuálisak tehát a Sötétség délben felvetései, mert nem kell, hogy tévedésekben maradjon az ember.
   
   A Szív utcai szülőháznál tartott koszorúzást és megemlékező ünnepséget követően a délutáni ülésszak német elnöke által „a szabad Magyarország egyik szimbólumának” nevezett Faludy György emlékezett Koestlerre. Találkozásaikon kívül hallhattunk az apa, Henrik Kösztler üzleti vállalkozásairól: hogyan akart disznózsírt előállítani úgy, hogy a disznók ne halljanak meg, vagy tervezett olyan „gőzgépet”, mellyel felbonthatták a leveleket. Hosszúra nyúlt visszatekintése közben először diszkréten figyelmeztették ideje leteltére, majd egy órát magasra emelve igyekeztek befejezésre bírni. Faludy befejező mondataiban (hangsúlyozta, hogy ezek utolsó szavai, hideg a hátamon kezdett futkosni) azt fájlalta, ma már nincs olyan tekintéllyel, kapcsolatokkal rendelkező író, aki közben járhatna raboskodó pályatársai érdekében – mikor a közönségből egy nő bekiabált, hogy „tartsuk az időkereteket!” Egy másik öregúr Tibor Fischert zavarta meg háromszor, mivel a szinkrontolmács hangja néha arrébbugrott egy sávval, és fennhangon közölnie kellett, hogy képtelen kicsit eltekerni a gombot.
   
   Koestler zsidóság(á)hoz és a cionizmushoz viszonyulását elemezte Christian Buckard, akinek 2004-ben jelent meg Ein extremes Leben 1905-1983 című könyve. Vallásuk iránt nem érdeklődő kisfiúból hogyan lett antiszemitákkal rendszeresen verekedő „militáns héber” fiatal, s ismerte fel még a Shoa előtt a diaszpóralét veszélyeit? Tudósított a 20-as és a 30-as években is Palesztinából, egy arab és egy zsidó államot elképzelve ott, majd a világháború lezárultával angol állampolgárként hirdette: nem lehet valaki egyidejűleg zsidó és 100%-osan angol, hagyjon fel zsidóságával, aki nem akar Izraelben élni! A kibucok csodálata szólalt meg a Mint éjjeli tolvaj című regényében, s olyannyira hitt a szó erejében, hogy 1946-os könyvéről feltételezte, szerepet játszott abban, hogy az ENSZ végül kikiáltotta Izrael önállóságát. A cionizmus élete végéig fontos volt számára, mikor leukémiája és a Parkinson-kór miatt már nem adott interjúkat, egy dokumentumfilm készítéséhez még hozzájárult 1982-ben az ügyet szolgálandó.
   
   Tibor Fischer „minden lében kanál polihisztornak” nevezte Koestlert, aki a huszadik század Darwinja, Keplere akart lenni, de tudományos újságcikkei már saját korában sem voltak teljesen időszerűek, a regényíráshoz szükséges megszállottság pedig hiányzott belőle. Márai műveihez mérve könnyűnek találtatott ezután Koestler, de kitűnt, az „eszmék zsokéjának” legnagyobb bűne a kommunizmushoz való vonzódása volt. Fisher itt kissé váratlanul „hazaáruló horngyulázni” kezdett, majd a „KGB-kifutófiú Medgyessyről” rántotta le a leplet, de megkapták az iszlám szélsőségesek is. Fischer angol író, évekkel születése előtt elhagyták Magyarországot szülei 1956-ban. Nem belpolitikai szakértő, meghívása mégis kitűnő ötlet volt a szervezők részéről, hiszen A kommunizmus „gyümölcsei” című előadása jól példázta, milyen az, amikor egy nemzetközileg elismert író ideológiák szócsövévé válik. Csökkentendő a csúszást erősen hadart Fisher, így szavai (a fordítás) alapján nem tudtam megítélni, ismeretei vajon a londoni robbantásról sem mélyebbek, mint tudása a magyar közélet szereplőiről, ám az írókat nem is hagymázos kirohanásaik miatt szoktuk szeretni.
   
   Precíz szakmai tájékoztatót kaptunk viszont az 1940-1978 közötti időszakból származó, közel hatvanezer lapnyi hazakerült Koestler-iratról. Személyiségi jogok védelmére hivatkozva az edinburgh-i könyvtár megszűrte, hogy mit lehet kutatni, sok dokumentumukat titkosították 2045-ig, s publikálni is csak előzetes hozzájárulásukkal lehet a 83 filmtekercsen átadott anyagból. „Koestler élvezte mindazt, ami erkölcstelen volt, vagy ártott az egészségnek” – kacsintott ki az alaposan felkészült levéltáros, ugyanakkor fogalmazási nehézségei sajnos élvezhetetlenné tették beszámolóját. A szónoki képességek bántó hiánya írható-e a késő délután számlájára? Bizonyos embereknek nem kellene nyilvánosság előtt beszélni, vagy az én tűrésküszöböm lett alacsonyabb, fájóan érzékeny a verbális kommunikáció (önkifejezési) zavaraira? Hátra volt még két ígéretes előadás, Körmendy Zsuzsanna irodalomtörténész összegzésére nagyon kíváncsi lettem volna, viszont a kiábrándító délután további hanyatlásától tartva inkább elmenekültem az épületben bóklászó középiskolásokon áttörve. „Tanuljuk meg Koestlertől, hogy álmodjunk bátran, nagyot, de időben ébredjünk a valóságra" – írta Göncz Árpád a centenáriumra.
H8

   
   A konferencia előadóinak életrajzai, fotói: http://www.koestler.hu/
   Schmidt Mária a Koestler-év meghiúsulásáról: http://www.koestler.hu/
       
 

2005-10-28 21:35:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

A Napszállta is ott lesz Velencében

Újabb magyar filmes-siker

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]