Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Manono
[ Berlin ]
fotó Peti Péter, Ajpek Orsi
 
Dátum: 2019. május 23. csütörtök    Mai névnap(ok): Dezső a - a - a
Én az ottliki ürge poziciójából beszélek ... (Parti Nagy Lajos)
   Nem, pontosan ugyanúgy cselekednék. Legföljebb másodjára kevésbé lepne meg a választmány és némely tisztségviselők reagálása. Nem mintha lettek volna illúzióim, de másodjára egy csöpp se lenne. Egy lejárt szervezet, lejárt szólamokkal, sajnos. Szerencsére nincs „másodjára”. Kiléptem, kész.

   Én az ottliki ürge poziciójából beszélek ...
   
   Interjú Parti Nagy Lajossal
   


   Festő, színész akart lenni, aztán ’68-ban megnyert egy nagy horderejű, általános iskolások kategóriájában hirdetett versíró versenyt - jutalmul egy romániai utazást nyerve. Mesélje el, hogyan találkozott ekkor az erdélyi költészettel.
   
   Hát, hogy az erdélyi költészettel, az erős túlzás, de volt egy furcsa eset. Harmincöt évig nem jutott eszembe, azóta viszont többször és egyre kerekebben, úgyhogy, már gyanakszom, tényleg megtörtént-e illetve tényleg így történt-e? A gyerekkorát, hogy ne mondjam: a múltját, legalábbis írói értelemben, többnyire kitalálja, megcsinálja az ember. Reáliákból, persze, mégis amint mesélni kezdem, egyként fikcionálódik tény és vélekedés – de ez messze vezetne. Talán Sinaián történt, valami úttörőtáborban egy erdélyi lány -- merthogy a kis tehetségek a béketábor minden részéről képviseltették magukat --, egy tizennégy éves kislány előhúzott a tárcájából egy féltenyérnyi verskivágatot, az orrom alá dugta, mondván, hogy ez olyan szép, hogy ilyen szépet te az életedbe nem fogsz írni. Egy Farkas Árpád vers volt, nem emlékszem persze rá, rímes, kicsi vers lehetett, rémlik, hogy tavaszról volt szó benne, virágrobbanásról talán. Egy kész költő versét dugta tehát egy bizonytalan, verselgető gyerek orra, az én orrom alá. Visszagondolva volt a gesztusban bántás is, büszkélkedés is, hogy nekünk itt ilyenünk van, ilyen költőnk – a legszebb mégis az, hogy milyen intenzív lehetett a költészethez való viszony Erdélyben a 60-as években, ha diáklányok Farkas Árpád verset hordoztak a tárcájukban. Még az is lehet, hogy tényleg sose írtam olyan szépet, illetve nem fogok. Akkor alighanem azt gondoltam magamban, hogy dehogynem írok én ilyet, noha látnom kellett, hogy az a vers költészet volt, az enyéim meg inkább olyan versfélék.
   
   Nemrégiben Marosvásárhelyen, Csíkszeredában járt. Láttam, felolvasása alatt a csíki diákközség – jórészük habár először találkozva a PNL-versnyelvvel - testületileg odavolt szójátékaiért. Érzékelhető ez a rajongás, benne a hétköznapokban is? A szakértők szerint 20-30 ezresre becsült olvasótáborának jelentős része a fiatal korosztály. Hogyan fordítja le magának a statisztikát?
   
   Persze, hogy egy fiatal közönség vevő a szokatlanra, a frivolitásra, a játékra. A magyar irodalom, pláne ami az iskoláig eljut belőle, borzasztó humortalan, s szúrós, tragikorögvaló tekintetét a sorskérdések horizontjánál sose engedi alább, én pedig noha ugyanebből a tágan értett hagyományból, de másként és máshonnan beszélek, mondjuk az ottliki ürge pozíciójából, tulajdonképpen akkor is ironikusan, ha nem akarom. Ironikusan, mert a kontextus eleve ironizál. Az egy rém szűk réteg, akikben az effajta költészet, egyáltalán a költészet, ahogy fogalmaz, „rajongást” vált ki. A szeretetet azt érzem, s azt is, hogy lassan az „olvasótáborom” túlnyomó része fiatalabb nálam. Nyilván olvashatnák többen -- ha eljutna hozzájuk, azt hiszem értenék is többen --, de ha tényleg van egy 20-30 ezres stabil olvasótáborom azzal én nagyon elégedett vagyok. Ez a réteg egyre okosabb, egyre jobb és szabadabb olvasókból áll, azonkívül zömmel bölcsészek, tanárok, tehát a kisugárzásuk igen erős, így az a szemlélet, ami többek között az enyém is, egyre inkább polgárjogot nyer, versanyanyelvvé válik. Ez persze akkor jó, ha nem lesz kizárólagossá, ha semmilyen ízlés nem lesz uralkodóvá, ha minden fajta szöveg megtalálja és megtalálhatja szabadon az olvasóit, s az olvasók azt, amit tényleg szeretnek.
   
   Költő, író, drámaíró. Mit szeret inkább: történeteket kitalálni, vagy a megtörténteket mesélni? Miért?
   
   Ha mesélem, minden, a legmegtörténtebb történet is kitalálódik. Eleve a nyelvben történik meg, a nyelv találja ki önnön működésében és szerint, ebből a szempontból, illetve esztétikai szempontból mindegy, hogy van valóságalapja avagy nincs. Nem nagyon vannak illúzióim, a legrafináltabb fikcióról is ki szokott derülni, hogy van egy valós előképe, s a valós történeteket is általában már kitalálták. Bodor Ádám mondja az interjúkötetében – A börtön szaga, kérdező Balla Zsófia, tessék olvasni --, hogy az író addig ügyeskedik, amíg kitalálja a színtiszta valóságot. Hát így valahogy. Egyébként mostanában inkább fölírni szeretek ezt-azt, sorokat, két sorokat, verset is, prózát is, ha ez megkülönböztethető -- ebben a térben, a fölírogatáséban nem nagyon. Ugyanaz a kéz jár. Szóval fölírni, nézni, mi mihez tapad, mi mivel mit csinál. Cédulákat gyártani, szabadságfüzeteket. Írni, nem pedig megírni. Elkezdeni egy történetet, aztán ráhagyni az olvasóra, kirakósdit játszani töredékekből. Most épp egy Berlin-könyv beláthatatlan terében. Nagy-nagy nosztalgiám van a rendes regények iránt, az írásuk, pláne az összekutatásuk, szóval az előmunkálataik iránt, de lassan be kell látnom, ezt a nagyformát a kíváncsiságom, a literátori természetem, a kalandvágyam ambicionálná, a legbelsőbb írói természetem viszont rendre ellentart. Meg ellentart, ha úgy tetszik az írói életformám is, amely, hiába fognám megélhetésre, külső körülményekre, nagyjából az írói természetem tükre.
   
   Az író-olvasó viszony interaktivitása a félreolvasás veszélyét hordozza, egy új hordozó, az Internet interaktivitása pedig a “lenyúlás” veszélyét is. A beszélgetésre készülve találtam olyan PNL fun-site-ot, rajongói oldalt, ahol Parti Nagy novellák hangzóanyagai, és szövegarchívuma van bespájzolva; Ön pedig – olvastam – azzal is találkozott a neten, hogy valakik PNL név alatt közölnek verseket. Hogy van ezzel: dühöng ilyenkor? Haragszik az internetre?
   
   A hálóra ostobaság lenne haragudni, épp olyan kusza, vegyes és fantasztikus, mint a világ, mely percről percre termeli, s melynek memóriája és szemetese. A félreolvasás a papíralapú irodalomban éppúgy lehetséges, különben is, tudni kéne mi a nem-félre-olvasat, s csak ahhoz képest lehetne félre bármi is. Márpedig pl. az én szövegeimnek melyik volna az autentikus olvasata? Az enyém? Nem hiszem. Akkor kié? Voltaképp minden olvasás félreolvasás. S nem úgy van, hogy érthetném jól de szándékosan rosszul értem, hanem nekem most ezt és ezt jelenti egy szöveg, s akkor már nem „félre”. Lenyúlás ellen nincs orvosság, de a háló akkora, hogy vakvéletlen, ha az ember a saját szövegeit más neve alatt látja meg. Az is vakvéletlen, ha szörnyű rossz klapanciákat találok a nevem alatt, ennek nem örülök, de inkább szánakozom, mint haragszom. Elvben bármikor bárki a fejébe veheti, hogy X nevében verseket gyárt és fölrakja egy honlapra, persze elvben a szolgáltató felelősségre is vonható, gyakorlatilag ez is, az is ritkaság, el lehet töprengeni viszont az autoritás kérdésén, meg a hamisítványén, csupa echte posztmodern kérdés.
   
   Bizonyára unja már, tán nem is örül, hogy erről kérdem (de mi sem mennénk most mélyre a történése idején és utána határon túli visszhangjaiban is jócskán kifuttatott Döbrentei-Írószövetség ügyben): viszont ki sem hagyhatom, hiszen ön volt az, akinek kilépése után annyi író hagyta el a Magyar Írószövetség, mint az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) teljes tagsága. Egymondatos válasszal is beérem: cselekedne ma valamit másként?
   
   Nem, pontosan ugyanúgy cselekednék. Legföljebb másodjára kevésbé lepne meg a választmány és némely tisztségviselők reagálása. Nem mintha lettek volna illúzióim, de másodjára egy csöpp se lenne. Egy lejárt szervezet, lejárt szólamokkal, sajnos. Szerencsére nincs „másodjára”. Kiléptem, kész.
   
   Parti Nagy novellákból és francia pénzből film készül, a Taxidermia; bemutatóját 2005 tavaszára tervezik. Mikor Pálfi György, az Európai Filmakadémia Fassbinder-díját, és a 33. Magyar Filmszemle legjobb első filmjének járó elismerést is elnyerő Hukkle film készítője megkereste, ön nem örült túlzottan az ötletnek. Miért voltak fenntartásai, illetve mi változtatott álláspontján?
   
   Az ötletnek örültem, Pálfit igen nagyra tartom, a Hukkle egyszerűen zseniális. Szóval örültem, csak nem akartam volna forgatókönyvet írni. De hát ezt megírták helyettem Pálfi Gyuri és társa, Ruttkai Zsófi. Nagyszerű forgatókönyvet írtak, én inkább csak mondtam ezt-azt, itt-ott változtattam kicsit a hangzó mondatokon. Kezdettől úgy voltam vele, hogy ez az ő filmjük az én némely szövegem felhasználásával. Nem is tudtam volna, de nem is akartam beleszólni. Egyrészt mert nagyon megbízom bennük, másrészt mert – ahogy a két darabom előadásainál is – igazából az érdekel, ők, az alkotók hogyan látják ezeket a szövegeket, mit látnak bele, mit akarnak csinálni belőle. Most, karácsony előtt forgatják le a film második harmadát, és most megyek ki először a forgatásra. Ha igaz, lesz egy kicsi szerepem is: halottat fogok játszani.

   Szekszárdon született, Pécsett, Kaposváron, Székesfehérváron is élt, összesen jóval több mint tucatszor költözött már. Mert szüksége van az újabbnál új terekre, “lelakják” a versei, történetei az íróasztalokat s tárgyakat? - vagy csak az élet váltásai miatt kell sűrűn mozdulnia?
   
   Déry írja az Ítélet nincs-ben, hogy valami francia lakásban egyszer nekiálltak tejberizst főzni, az dagadni kezdett, nosza, tettek hozzá tejet, ettől hígulni, erre tettek hozzá rizst, és így tovább, kidagadt a fazékból s végül a massza kiüldözte őket a lakásból. Az szép lenne, ha így üldöznének ki a szövegeim, a történeteim a lakásaimból. Szép lenne, de nem így van. Jónéhányszor fölborult az életem, muszáj volt költözni, ilyen triviális a magyarázat. Bizonyos térre, mondjuk egy szobára persze szükségem van, otthon dolgozom, akár az órás, az asztalos. Kell egy műhely. De egyre kevésbé van szükségem újabbnál újabb terekre, a tér a verseké, a prózáké belül van aztán vagy megnyílik vagy nem.
   
   A kortárs erdélyi magyar irodalom központi problémája a pénz. Nemrégen futott le egy “Éhezik-e az erdélyi magyar író?” felcímű vita. Milyen viszonyban áll a pénzzel egy sikeres magyarországi író?
   
   Felemás viszonyban áll. Tulajdonképp egész felnőtt életemben máról holnapra éltem, ahogy nemzedékem humán értelmiségijei, s egyáltalán az értelmiség a Kárpát-medencében. Ez egyrészt fakadt az anyagi helyzetből, másrészt, az előbbitől nem függetlenül, az életforma része volt: az ideiglenesség ideig-óráig a szabadság pótlékaként volt képes viselkedni. Bizonyos létbizonytalanságot tehát, pláne szabadúszóként megszoktam, mégis, a pénzhez való viszonyomban van egy folytonos szorongás, bár ez alkat kérdése. Ezzel együtt spórolni vagy „öregségemre” felhalmozni képtelen vagyok, nincs miből -- ilyen egyszerű. Csupán a könyveim jövedelméből természetesen nem tudnék megélni, noha ez volna a természetes, de „ebből az egészből”, színházi munkákból, fordításból és átírásból, olykor filmből, meg fölolvasásokból, néha ösztöndíjakból normálisan megélek, el tudom tartani a családomat. „Van kenyerem, borom is van”, hogy Kosztolányit idézzem. Meg tudom tankolni az autómat. Nyaranta le tudok menni pár hétre az Adriára. De azt, hogy mondjuk egy évig ne csináljak mást, mint kizárólag a magam munkáját, vagyis hogy a következő könyvemet írjam, azt már nem engedhetem meg magamnak. Nincs okom panaszra, sok jeles író-kollegám kevesebb munkához és pénzhez jut. Olykor van is némi lelkifurdalásom. Attól, hogy nem vagyok szegény, már-már gazdagnak gondolom magam.
   
   Kérdezett: Gergely Edit (Magánterület.tk)

   
   
   

2004-12-17 21:29:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Kamuti Jenőnek
Az „ezüst-herceg” közben orvosi diplomás lett, kitűnő sebész vált belőle, a MÁV kórház igazgatójaként lett (aktív) nyugdíjas. A sport terén, pedig Magyarországon elsőként UNESCO Fair Play-díj kitüntetésben részesült. A napokban a Nemzet Sportolójává választották. Hihetetlen – 80 éves! – Kadelka Lászlótól
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Békéscsabai Jókai Színház 2019-2020-as évadja

Radnóti Miklós 110 éve született

Deák Kázmér grafikai kiállítása &

26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Lord of the Dance ismét Magyarországon

455 éve született a magyarok háziszerzője Shakespeare

A cselló lelke

20 év után JAZZ+AZ!

Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

Novák Ferenc Tata előadása Forrószegiek

Meg kell élni a szélcsendet is

Fotóriporteri Életműdíj 2019: Szebeni András

Kovács Edit Jászai Mari-díjas

Az orosz titán a Müpában

Minden gyerek jusson el színházba – de hova és mire?

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]