Székely est csomafalván            Székelyföldet járja székely szótárával Sántha Attila, akit vándorlásában első verskötetének fülszövee (Münchhausen báró csodálatos versei, 1995.) még úgy jellemez: aktatáskájában az oldal szalonna s a bicskája mellett ott a menedzser-kalkulátor. Ezúttal arájával a karján lejtett a tömbmagyarokhoz. A menedzsereszköz stimmel: a kiadvány a Sántha újonnan alapított kiadójának (Havas Kiadó, Kézdivásárhely) első termése. Négy éve neten (transindex) készülő adatbank. Tervek szerint nem csekély kamatot térítően a jövőre nézve - jó esélyek erre.

Maroknyi székely

A székely szótár voltaképpen két szótár. Száz oldalon „az igazi”, aztán a „Mellékszótár, Székelyföldön használatos erdélyi szavak, általános népi szavak, valamint hangalakváltozatok tára”. A székely est során kiderül: ebben olyan célzattal is szerepelnek voltaképpen román, székely szinonimával ne jelölhető szavak (pl. miccs = héj nélküli sültkolbász, vagy muratura = vegyes savanyúság), hogy az erre járó magyarországi turista is eligazodjék általa az erdőben.            Az est házigazdája vérbeli polgáriszékely: az erdeimagyar polgári vonal vezetőségi tagja, mellette MVSZ vezetőségi tag, de legfőképpen a helyszín - Borsos Miklós Emlékház - névadójának, a Kossuth-díjas szobrászművésznek hagyaték-ápoló rokona - Borsos Géza (1. kép) „Irtózatosan jó érzés volt bekapcsolódni a gyűjtésbe és a javaslatokat azonnal postázni” - mondja, miután lelepleződött, hogy fia nevében négy szócikkel maga is közreműködött az adatszolgáltatásban.

Maroknyi nevető székely (fönt: Sántha Attila)

A szócikkek felépítése különben az olvasmányosságot tartja szem előtt a lexikonszabvánnyal szemben: lemond a szavak szófaji besorolásáról, a szómagyarázat csak legszükségesebb esetben követi példamondat, eztán a különféle eddig megjelent tárakban előfordulás jelölése, a területi használat megjelölése, majd idézet az illető szó irodalmi, tudományos, sajtóbeli kontextusban előfordulásaként --- áll az előszóban. A könyv(szótár)bemutató találkozók fölöttébb hasznos voltáról azonban csak akkor bizonyosodik meg saját fülével a potenciális vásárló, amikor az esten egy-egy „forró” szócikkről a helyszínen kiderül: a fantáziát izgató mivoltáról csupán szóban kaphat magyarázatot, és érezheti exkluzíve megtisztelve magát. Például itt a „pinarágó, picsavágó”.            Kérem szépen, ez egy apró termetű hal (vágócsík), ami - ha az ember bemegy a vízbe - biza’ jól neki is csapódik, hát mi más legyen a neve, mint az, hogy pinavágó? - magyarázza Sántha a csomafalviaknak. A világ összes székelyei és nemszékelyei viszont a szócikket felütve egy állattani hivatkozás nyomán csak annyit tudhatnak meg minderről a pragmatikus etimológiáról: „népies nevei a következnek: fövényvágó, halbába, jégfúróhal, kőfúró, kőharapó, sibrikhal, vágóhal és még néhány, nyomdafesték alá nem való elnevezés.” Na ez az, amikor a szó elszáll, a nyomdafesték megmarad.

Öreg székelyek (és fönt: gondolkodó székelyek)

Itt jő el a pillanat mikor a Kemál és Amál is terítékre kerül. A Palatinus-rekord székelyverseket csont nélkül nyelik Csomafalván. Mivel a gyerekek közt csak igen zsenge székelyek vannak a helyszínen - „akik úgysem értik meg” -, a szadomazo eposzok némelyikével is előhozakodik Sántha. És nagyon élvezi olvasni. A közönség hallgatni. Néhány kisméretű székely ásítozik - elvárásoknak megfelelően - apja ölében.        Eszmefuttatások a „bütü” székelyszó kapcsán. A közönségben ülő legöregebb székely íjazgató őseinkig eredeztet vissza, akik lőttek előre, aztán elfordultak, lőttek bütübe is aztán. Na innét származik a bütü. Eszmefuttatások a székelyek előfordulása kapcsán. A maroknyi helyszíni székely rövidesen nyugtázhatja: lelőhelyét tekintve a világ minden részén előforduló faj, úgyhogy enyhe sarkítással az egész világot székelyek lakják. Ez nem okozhat meglepetést a székelyeknek, alapjáraton: ők amúgy is hittel hiszik, „székely szarta a magyart”.

Pajzán székely költő és költőné (fönt: ásító kisszékely)

Kemálék kötetéből gyerekméret is jut: a Borszéki kisszékelyek által is oly kedvelt (LINK a költészetnapi riport) „berbécsesvers” is elhangzik, nem kevésbé kitörő sikerrel. A versben előforduló tájszavakat aligha kell lábjegyzetelni: a helyszíni-székelyek bekiáltják utána, melyeknek milyen hangalakja használatos itt, milyen jelentésváltozatban. Sántha figyel. Említi, pár év múlva bővített kiadást tervez, addig be lehet küldeni a kiadó címére a javaslatokat, szeretettel várja (adatközlők neve megemlítésre vár, a kvóta fölött tejesítőknek ingyenes tiszteletpéldányt postáznak). Hivatkozásként elhangzik a könyv csíki lektora, György Attila A Hétben is megjelent ismertetője, mely szerint a szótár láttán nem egy székely legyintett, ó, ő még legalább 50 benne nem szereplő szót tud.        *********    Kapcsolódó cikkek:        Vonz a siker... - interjú Sántha Attilával (04. 25.)    Könyvpremier Sántha a hajón (04. 25.)    Erdélyi írók Esztergomról - Sántha Attila

Sántha dedikál