Nyilatkozat                 A József Attila Kör elnöksége 2004. március 10-én a következőképpen foglalt állást:         A JAK kezdeményezője volt az Irodalmi Kerekasztal (IKA) létrehozásának, az irodalmi szakma képviselői és a kulturális tárca között létrejött tárgyalási folyamatnak. A tárgyalások célja az, hogy a kulturális tárcával egyeztetve kidolgozzuk az irodalmi élet átfogó, az európai uniós normákkal harmonizáló rendezési tervét, s részt vegyünk az irodalmi törvény előkészítésében. A JAK folytatni akarja a megkezdett tárgyalásokat, de a jelenlegi formációt immár több szempontból felülvizsgálandónak tartja.         Úgy gondoljuk, hogy súlyosan kirekesztő megnyilvánulások esetében – különösen, ha azok az írótársadalom valamely tagjához kötődnek – nem elég csöndben egyet nem értenünk, ezektől nyilvánosan kell elhatárolódnunk. A szélsőséges megnyilatkozásokat elítéljük, s ezért elfogadhatatlannak tartjuk az így megnyilatkozók bármilyen – akár díjakkal való – támogatását is. 2004. március 5-én az Alternatív Magyar Művészeti Díj Alapítvány Döbrentei Kornélnak ítélte az alternatív Kossuth-díjat. A kurátorok egyike Gyurkovics Tibor, a Magyar Írók Egyesülete elnöke egyben az Irodalmi Kerekasztal képviselője is. Ezt a lépését így a tárgyalási folyamat elleni nyilvánvaló provokációnak tekintjük, ami megszegi a tárgyaló felek közötti, demokratikus alapelveken nyugvó konszenzust, ellehetetleníti az együttműködést.         A kerekasztal-tárgyalások előzményét képező első egyeztetésre a résztvevőket a nemzeti kulturális örökség minisztere hívta meg. A József Attila Kör számára kezdettől problematikus volt a meghívottak köre. A mindenki számára hasznos célok elérése érdekében megkíséreltük az együttműködést, de nyilvánvalóvá vált, ez a továbbiakban nem mindenkivel lehetséges. A meghívottak között ugyanis, vélhetően régi beidegződések alapján, egyrészt van olyan szervezet is – a Független Magyar Írók Szövetsége –, amelynek szakmai tevékenysége nem átlátható és alig néhány embert képvisel, ezért reprezentatív jellege megkérdőjelezhető, másrészt olyan – a Magyar Írók Egyesülete –, amelynek vezetősége átfedést mutat a Magyar Írószövetségével, így a kuratóriumi szavazásokon – az esélyegyenlőség elvének ellentmondóan – több szavazat képviselheti ugyanazokat az érdekeket.         Az IKA az irodalmi szféra szakmai összefogásának első érdemi kísérlete a rendszerváltás óta. Léte most veszélybe került. A JAK ezért kéri a nemzeti kulturális örökség miniszterét, a Fiatal Írók Szövetségét, az Írók Szakszervezetét, a Magyar Írószövetséget, a Magyar P.E.N. Clubot és a Szépírók Társaságát, a tárgyalásokon eddig is, konzultációs joggal részt vevő határon túli irodalmi szervezeteket és a MAOE irodalmi tagozatát, valamint a tárgyalásokban eddig részt nem vett Műfordítók Egyesületét, hogy gondoljuk újra a tárgyalási folyamat kereteit. Tisztázzuk, melyek ma Magyarországon a reprezentatív írószervezetek. Kérjük az írószervezeteket, hozzák nyilvánosságra tagjaik névsorát, ismertessék szakmai tevékenységüket: derüljön fény arra, ki kit és milyen módon képvisel. Kérjük a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát, tegye közzé honlapján az írószervezetekre vonatkozó adatokat (tagjaik számát, vezetőik kilétét, állami támogatottságuk mértékét, szakmai beszámolóikat).         Meggyőződésünk, hogy csakis a tárgyalási feltételek ilyetén tisztázása biztosíthatja a magyar irodalmi élet intézményrendszerének átfogó rendezését célzó eszmecsere sikerét.            Budapest, 2004. március 12.            A József Attila Kör elnöksége