Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

OFF Társulat - Arborétum
[ Millenáris Teátrum ]
fotó Ajpek Orsi
 
Dátum: 2019. június 25. kedd    Mai névnap(ok): Vilmos, Viola a - a - a
Karafiáth Orsolya: Mindig eljön az Igazi
   Lugosi Viktória, a négy kiadást megért Ajvé szerzője is hasonlóan látja a helyzetet. “Kezdek elbizonytalanodni – mondja - de egészen mostanáig azt gondoltam, hogy nem választható külön a férfi és a női irodalom. Amikor az ember elmegy egy múzeumba, ránéz egy képre, akkor sem arra gondol, hogy ezt most férfi vagy nő festette. Egy versnél, vagy egy regénynél azonban szinte kötelezőnek érzik kiemelni ezt. Én inkább azt képviselném, hogy jó meg jó rossz mű van, az alkotó nemétől függetlenül.


   
   
   A szingliregények sikerének titkairól
   
   
   Amit a női magazinok és a főképp az amerikai, angolszász regények elvetettek, nálunk is beért. Az alap persze az 1999-ben magyarul is megjelent Bridget Jones volt, majd nem is késett sokat a magyar változat, Rácz Zsuzsa Állítsátok meg terézanyut! című könyve, ami a mai napig a sikerlisták élén szerepel. Közel egy év telt el az első kiadás óta. Épp annyi idő, hogy megjelenhessen egy válaszregény (Sáringer Károly: Nőt akarok!), egy paródiakötet (Zoltán Diána: Terézanyu beájulna, avagy állítsátok meg a szőke nőket), valamit temérdek hasonló ún. női regény. Sáringer tollából már a Nőt akarok! folytatása is megjelent, Párnacsata címmel. Ez utóbbit bajosan nevezhetnénk szingli regénynek, ugyanis csupán
   
   konkrét szexuális tanácsokat ad
   
   magányosnak, férjesnek egyaránt. (A könyv Tűsarok-vonatkozása: Sáringer szó szerint átveszi, majd elemzi is Varró Szilvia egyik, a Tűsarokban megjelent írását a női szexualitásról.) A műfajnak különös mutánsai is lettek azóta, gondolok itt például Lázár Eszter titkos életeire, amely könyv egy férjes nő kalandozásainak krónikája. Szóval történt egy s más. Ráczból azóta a szinglik orákuluma lett, társkereső klubbal, rádióműsorral.
   
   A siker, még ha váratlan is, sosincs ok nélkül. Első érdekes szempontként megvizsgálható, vajon milyen az a könyv, amit az olvasók szeretnek, de a kritika elhallgat? “Akik valóban tudnának kritikát írni, nem nyúlnak hozzá, mert szerintük ez ciki.” – nyilatkozta Rácz Zsuzsa a Mancsnak, az Állítsátok meg terézanyut! megjelenését követő hiányzó érdemi elemzések kapcsán. Persze miért is kéne a kritikának bestsellerekkel foglalkoznia, adódik a kérdés, hiszen nem ez a dolga. Nem lehet minden rózsaszín könyv vagy krimi, esetleg fantasy mellé ítészeket állítani, magas példányszám ide, vagy oda. Mindez nem jelenti azt, hogy e művekhez nem lehet efféle szemszögből közelíteni.
   “Mindig abból indulok ki – kezdi Menyhért Anna irodalomtörténész és kritikus, a József Attila Kör elnöke - hogy az adott műfajban milyen a könyv. Minden kor úgynevezett női irodalmának is vannak szabályai. Korábban a lányregények hősnői húsz évesen férjhez mentek, és onnantól nem történt velük semmi, illetve nem lehetett megtudni, mi történik velük, mert az már nem volt olyan érdekes. Nos, ez az időszak kitolódott, most a nő harmincegynehány éves, volt néhány fájdalmas csalódása, de mindig eljön az Igazi, meglesz a férfi, akivel együtt lehet élni. A gyökeres változás a szemléletben van, ugyanis a szingli-regényben be kell következnie annak, hogy a nő a cselekmény közepette-végére magára talál. Önértékelése, önismerete kifejlődik, és ez lesz a strukturális feltétele annak, meg tudjon felelni a neki való férfinak. Az előző generáció regényeiben ez nem volt feltétel, ott a nő ilyen szinten nem foglalkozott magával, hanem szép volt és férjhez ment. A klisék azonban megmaradtak. A Bridget Jones is egyértelműen erre épül. A lánynak arra kell rádöbbennie, hogy ahhoz, hogy ő valakinek úgy kelljen, ahogy van, először magát kell elfogadni. Szép pszichológia formanyomtatványokat adnak meg e könyvek. Az irodalomkritikus felméri ezeket a sajátságokat, és attól kezdve azt nézi, hogy ezeknek mennyire felel meg az adott könyv, vagy esetleg mennyire tér el tőlük úgy, hogy közben a műfaji szabályokat is képes módosítani. Rácz Zsuzsánál számtalan mindezeknek eleget tévő elem van, gondoljunk az öcs pszichés gondjaira, a saját megfelelési komplexusokra, a magyar valóság ábrázolására. A lánynak végül meg kell békülnie a körülményeivel. A külföldi előzmények után azt azonban meg kell jegyezni, hogy az Állítsátok meg Terézanyut! még a maga műfajában sem remekmű. Mégis sikeres, az azóta megjelent hasonló könyvek pedig erre a sikerre építenek, Rácz reklámja elvitte őket a hátán. Persze a terézanyu már régóta nem pusztán könyvsiker. A nagy médiatámogatás sok mindent megoldott, de ebben természetesen szerepe volt annak is, előtte nem létezett másik ilyen jellegű – magyar – könyv.”
   
   Hogy mennyire fontos a médiajelenlét, azt Sáringer Károly egy könyvheti interjúban is alátámasztja: “Ma már valószínűleg senki nem fogja elhinni nekem, hogy már évekkel ezelőtt akartam valami ilyesmit írni. Sokkal kevesebbszer hangzott el a vád, mint vártam, hogy most Rácz Zsuzsa vállán akarok felkapaszkodni a Parnasszusra, illetve a toplisták élére. Úgy fogalmaztam meg magamban, hogy Rácz könyve kapóra jött, lélektani és írói, valamint marketing szempontból is. Nem lehet tagadni, hogy enélkül az alcím nélkül biztos, hogy a könyvem nem kelt volna el tíz nap alatt 25000 példányban. Lehet hogy lassabban, vagy egyáltalán nem is futott volna be.” Így vagy úgy, de mindkét könyv beírta aranyozott betűit az olvasók, főképp a nők szívébe. Vajon miért? Nagy Attila olvasásszociológus, a Magyar Olvasási Társaság elnöke egyszerű tények és folyamatok tükrében értelmezi a női sikerkönyvek magas példányszámait.
   
   A szikár adatok a jövőre nézve nem túl biztatóak
   
   

   Falussi Béla, a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa évtizedek óta módszeres kutatásokat végez a magyar felnőtt népesség szabadidő-struktúrájának változásairól. Külön vizsgálat tárgya az olvasás mentén tapasztalható tendenciák figyelemmel kísérése, azaz hogy a felnőtt népesség (18 és 69 év közötti férfiak és nők) mennyi időt töltött, illetve tölt olvasással. 1977-ben egy átlagos budapesti férfi 29, 2000-ben 20 percet szentelt könyvolvasásnak. Radikális a csökkenés, és ha a vidéket nézzük, még szomorúbb a kép. Az 1977-es, amúgy is elkeserítő 11 perc egészen 5-re zsugorodott. Érdekes ezzel szembeállítani a nők adatait. Budapesten 1977-ben egy átlagos nő 17 percet töltött olvasással, felét mint a férfiak, ám 2000-ben – és ez az igazi meglepetés – ez 19 percre nőtt.
   
   “Megváltozott az egész társadalom értékrendje, gondolkodásmódja – elemzi a grafikonokat Nagy Attila. - Másra helyeződött a hangsúly, ám a nők nem engedtek, és azt a keveset, amit ki tudnak még ma is szakítani a harmadik műszakjukból, azt megtartották. És nem véletlen tendenciáról van itt szó, a községekben ugyanezt tapasztalhatjuk. Fontos és jó üzenet ez a magyar társadalomnak. A nők könyv iránti fogékonyságát nem vitte el mindaz, ami a férfiaknál veszteségként könyvelhető el. Vegyünk egy másik árulkodó adatot is, 2000-ből. A könyvet nem olvasók aránya a férfiak körében 15 és 84 év között 57 százalék, a nőknél mindössze 49. Minden egyes kategóriát figyelembe véve, akár életkort, akár olvasási gyakoriságot veszünk - a nők vezetnek. Az olvasás – mint minden jó műalkotás - felkínálja, hogy önvizsgálatot tartva, rendet, igazolást keresve, tükröt tartva ráismerjek a magam gyarlóságaira, erényeire.”
   
   A tipikusan női regényeknél a kulcsszó ez a bizonyos tükörtartás lehet. Nagy Attila meg is erősít ebben. “Az egyik alapfogalom egészen biztosan a magukra ismerés. A nők mást és másképp olvasnak. A férfiak olvasmánya egy erős, cövekekkel kivert mezsgye. A férfiak nem hajlandók “nőies” történeteket olvasni, ez már kamaszkorban kiderül. Ami régen csíkos vagy pöttyös volt, azt elutasítják, azonosítják a nyafogással, egyszóval a férfiak akció-központúbbak. A nők olvasmányválasztéka gazdagabb. A szerelemről, párkapcsolatról szóló könyveket 12 évestől a 80 évesig szívesen olvassák. Néhány évvel ezelőtt vizsgálatokat végeztek az úgynevezett füzetes szerelmes regényekkel kapcsolatban. Ezek szinte kizárólag a majdani sikeres, gazdag, nagy betegségből kigyógyuló nőkről szólnak, az elválás utáni tragédiát remekül feldolgozó, a tragédiákat boldog házasságban feloldó történetek. Meglepő volt, hogy az egyébként szexuálisan aktív, 21 és 40 év közötti korosztály körében a legnépszerűbbek. Működik egy olyan feltevés, hogy az ezek iránti érdeklődés valamiféle pótszer lehet, de ezt még nem lehetett tudományosan bebizonyítani, mint ahogy azt sem, hogy vajon ugyanezt a réteget célozzák-e meg a “bridget jones”- ok, és magyar társaik. Az bizonyos, hogy ezek valóban sikeres könyvek: nagy példányszámban elkelnek, könyvtárban is keresik őket. Ez nagy valószínűséggel a már említett pótszerjelleg mellett szól, ám van még egy kulcsfogalom, a tabutörés. Tudomásul kell vennünk, hogy a norma abban az irányban is változik, hogy ki merünk mondani olyan érzéseket, merünk arról is beszélni, amikről eddig nem. E könyvek segítségével az olvasás közben a nők megszabadulnak a tiltásoktól, magabiztosabbá válnak. A férfiak verbalitása rosszabb, a nőknek pedig segíthetnek ezek a művek akár a fogalmazásban is. Örömteli tény, hogy ezekben a regényekben nem trágárságként jelenik meg a nemiség, és bátran írnak arról, hogy a nő egyedül is boldogulhat.”
   Nyilvánvaló tehát, hogy ezek a regények találtak maguknak egy egyre szélesedő rétegközönséget, amelyet például tíz évvel ezelőtt nem tudtak volna becélozni maguknak. Már csak azért sem, mert nem, vagy másképpen létezett. A népszerűség a téma miatt is érthető, ám a kérdés, hogy mire vezethető vissza az, hogy manapság szinte már divat egyedülállónak lenni már nem annyira.
   Nagy Attilának erre is van válasza. “Eddig csak a magyar olvasási szokásokról beszéltünk, de világjelenségről van szó – nem csak az olvasással kapcsolatban - , amiben a skandináv országok vezetnek, messze előttünk, mi pedig döbbenetes tempóban követjük őket. Nevezetesen arról van szó, hogy erősen kitolódott a házasságkötés ideje, csökken a házasságkötések száma, ezzel együtt pedig egyre több lesz a házasságon kívül született gyerek. Ma Budapesten az óvodába járó gyerekek harmada ilyen, és ez a szám csak növekszik. A család hiánya súlyos deficit Messzire vezet, de kimondható, hogy nagy valószínűséggel a csonka családban nevelkedett kislányokból lesznek a szinglik. A jelenségek hátterében sokféle ok húzódik meg. Pozitív tendencia a nők egyenrangúvá válásának térhódítása, az egyetemeken, később a fontos munkahelyeken is kiegyenlítődtek a nemek arányai. Hosszú évtizedek kellettek ahhoz, hogy a nők a kötelező csak anyaszerepből kilépjenek. Mostanra ez megtörtént, gondoljunk csak Mohás Lívia nagy visszhangot kapott tanulmányára, a Nők évszázadára. Ezzel persze nem állítom azt, hogy a mostani század a szinglik évszázada lesz, a tények csak annyit sugallnak, hogy a férfiak egy részének érezhetően önbizalomhiánya lett. Márpedig le kell győzni ezt a bizonytalanságot, a férfiaknak meg kell tanulnia ezt az új női szerepet. A hagyományos női gesztusok időszakának úgy tűnik, vége van.”
   A laikus, hirtelen elemzésekre, kalkulációkra hajlamos olvasók megnyugtatására leszögezem: az olvasásszociológia mai állása szerint ez még nem jelenti azt, hogy olyan radikális eltolódásokról lenne szó, minek következtében előbb-utóbb férfiak fogják olvasni a női regényeket. Bár hogy írni írják, az nem újdonság, gondoljunk csak Sáringer Károly már emlegetett munkájára. Súlyos tévedés lenne azonban minden, nők által írt regényt a “női regény” kategóriába sorolni. Ki állítaná például, hogy Szabó Magda, vagy akár Gordon Agáta a női regényírás kiemelkedő alakja lenne?
   
   Lugosi Viktória, a négy kiadást megért Ajvé szerzője is hasonlóan látja a helyzetet. “Kezdek elbizonytalanodni – mondja - de egészen mostanáig azt gondoltam, hogy nem választható külön a férfi és a női irodalom. Amikor az ember elmegy egy múzeumba, ránéz egy képre, akkor sem arra gondol, hogy ezt most férfi vagy nő festette. Egy versnél, vagy egy regénynél azonban szinte kötelezőnek érzik kiemelni ezt. Én inkább azt képviselném, hogy jó meg jó rossz mű van, az alkotó nemétől függetlenül. Más a helyzet persze a szingli-írókkal, szingli-irodalommal. Ott csajok írnak csajoknak, és az a jó csaj, aki egyedül van, építi a karrierjét, mellesleg nem baj, ha lesz valaha egy gyereke, de annak inkább ne is legyen apja. Ez egy olyan mértékadó réteg 16-tól a 38 évesig, amely széles, fizetőképes, tehát alkalmas volt arra, hogy felépüljön rá egy iparág a magazinoktól a butikokig. Ha bemész egy centerbe, az üzletek 95 százaléka nekik nyit ki. Aki nincs benne ebben a szórásban, annak is imponál ez a modell, olvassa az ebben a közegben játszódó történeteket – ez a trend. Mellesleg ez egy valóban szórakoztató irodalom, általában szívesen olvasom. Rácz Zsuzsa például nincs is megsértődve, hogy nem tekintik szépírónak, pontosan tudja a helyét. Én viszont, ha bemegyek egy könyvesboltba, riadtan nézem, hogy a könyvem hova van kitéve. Fontos, hogy a magyar irodalom egészen keskeny, a sarokban húzódó polcán legyen, és ne a színes, arany borításúak között. Zsuzsát ez nem érdekli, de hát nem is azonos példányszámban adunk el.”
   Más a pálya, mások az arányok, egy szépirodalmi műnél négy-ötezer eladott példány már hatalmas sikernek számít, és semmi nem utal arra, hogy ez a közeljövőben megváltozna. Tíz év múlva, hasonló felméréseket végezve valószínűleg más képet kapunk majd, de kétlem, hogy a szépirodalom javára billenne a mérleg. Talán csak annyi lesz az elmozdulás, hogy a „szingli-regény” hősnőinek életkora még inkább kitolódik, és egy negyvenéves nőt is nyugodtan nevezhetünk majd lánynak.
   *

   Forrás: Mancs, Tűsarok
   *
    Fotók: 1. Karafiáth Orsolya, a cikk szerzője, 2. Menyhért Anna JAK-elnöknő, 3-4. Rácz Zsuzsa, 5. Lugossy Viktória és az Ajvé, 6. Erica Jong, minden szinglik édesanyja, a Rettegés a repüléstől és a Tericumnál idén megjelent Mentsd meg az életed című könyvek szerzője.
    Kapcsolódó cikkek:
   
   ''...most már nem lehet folyamatosan siránkozni...''
   Még egy hónap sem telt el Rácz Zsuzsa Állítsátok meg Terézanyut! című regényének megjelenése óta, és máris a könyvtől visszhangzik minden. Az ugyan nem fog ebből az interjúból kiderülni, miért is kell Terézanyut megállítani, de sok minden egyéb - a könyvhöz és az írónőhöz kapcsolódva - igen.
   
   Szécsi Noémi: Korunk pestise: szinglibák
   Egy természetes szőkeség – mint kiderült: ő fogadja majd a műsorba érkező telefonokat – felpattan a színpadra, és szilaj táncba kezd. Ezt lelkes taps és biztatás kíséri, és egyáltalán: egyre inkább eluralkodik a szingliöntudatosság a levegőben. Odakint világ bizonytalansággal terheli őket, megbélyegzik a magányos nőt, aki még egyszer sem kelt el a húspiacon, de már annyira megöntudatosodott, hogy nem is fog.
   
   Karafiáth Orsolya: Terézanyu, terézapu = szép pár
   a szerző várja a kérdéseket, amik sehogy sem akarnak sorjázni. Csak én faggatom: "Rácz Zsuzsa arról panaszkodik, hogy férfira, maga meg arról, hogy nőre vágyik. Nem lehet, hogy egy boldog pár lesznek?" Egy ember kivételével mindenki nevet.
   
   Szécsi Noémi: Cilike nagylány lett
   De – mint ahogy arra Babarczy Eszter oly’ bölcsen rámutatott (ÉS, 2002. október 4.)– Rácz Zsuzsa sematikus eszközökkel kerekít anyagából regényt. Operalibrettóból operettet, naplóból Cilike-regényt.
   
   Kommentár nincs: Terézapu polgári névjegye
   Az viszont valóban bosszant, sőt ez kevés: méltatlannak tartom, hogy ha az ember bármit akar, csak politikai hátszéllel érhet el, még akkor is, ha ő maga Spielberg, vagy Fellini. Ezt kár is lenne tagadni, mert ez így volt, amikor és híradóztam, így volt a Horn-kormány alatt is, meg szerintem így van most is
   
   Darabos Enikő: Nők pici piaci lyuka; Trakl rímei
   Egy-két érdekes dolog azért kiderül. Pl., hogy Salinger Richárd a 17-25 éves női olvasók „piaci” lyukába talált bele az Apám beájulna című könyvével, hogy Rácz Zsuzsa Terézanyujának marketingjére közel egy milliót költöttek.
   
   

[ Karafiáth Orsolya ] 2003-08-12 12:03:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Sinkovits Imre, nem lévén más lehetősége, aznap fulladásos halálra ítélte Gertrudist. Az ifjú kellékes, Szász János néven immár világhírű film- és színházrendező.

Ronyecz Mária hetvenöt éve született.

[ Archívum ]
A yesyes és Myra Monoka képviseli hazánkat
Az ibis szállodamárka nemzetközi programjának keretében 17 országban adnak helyi művészek összesen 44 intim és exkluzív minikoncertet. Az ibis Music magyarországi eseményén, az ibis Budapest Centrum közösségi terében ketten is felléptek: a yesyes dinamikus, fiatalos koncerten adott válogatást legnépszerűbb dalaiból, a sokoldalú és izgalmas Myra Monoka pedig kortárs r’n’b-ből és érzelemdús elektronikus popból ötvözött számait mutatta be.
[ Keresés ]
Születésnapi levél – Ronyecz Máriának

Békéscsabai Jókai Színház 2019-2020-as évadja

Radnóti Miklós 110 éve született

Deák Kázmér grafikai kiállítása &

26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

Lord of the Dance ismét Magyarországon

455 éve született a magyarok háziszerzője Shakespeare

A cselló lelke

20 év után JAZZ+AZ!

Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

Novák Ferenc Tata előadása Forrószegiek

Meg kell élni a szélcsendet is

Fotóriporteri Életműdíj 2019: Szebeni András

Kovács Edit Jászai Mari-díjas

Az orosz titán a Müpában

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]