Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

A kertész kutyája
[ Vígszínház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2020. január 28. kedd    Mai névnap(ok): Károly, Karola a - a - a
Anna Freud, ordíts, te állat! (helyszíni p., 3. kör.)
A Gyűlölet nyarán születtem. (Innen egyenes út vezetett a punkhoz, de az egy másik történet.) Sok újat nem tudnak mondani nekem a gyűlöletről. Gerzsenyi Bea Genet-adaptációja azonban meghökkentett: úgy ragadja meg és emeli ki a darab lényegét, hogy meglátjuk a mélység lüktető szívét, s elborzadunk, amint az Alfama Társulat az arcunkba nyomja. Üt, mint a darab dominája, s bár könnyű kicsavarni a kezéből a korbácsot mégis kényelmetlenül feszengek e „kegyetlen színházban”. Tükör által élveboncolva.

   
   
   Anna Freud, ordíts, te állat!
   
   
   (Zsigerek. Jean Genet A cselédek című drámája nyomán)
   
   
   Nyöszörgő, szaggatott szaxofonszóló feszíti a nézők türelmének húrját – a színpad még sötét, de már tapintható a feszültség. A fény fokozatos erősítésével két lányalak ölt testet: hasonlóak, kombinéjuk is azonos, a megszólalás pillanatában viszont nyilvánvalóvá válik a hierarchia. A szolga öltözteti úrnőjét, aki megalázón kifejezi a “konyhaszagú” érintéstől való irtózatát. Viszonyukról alkotott kezdeti képünk mégis megrendül, mikor a cseléd akarata érvényesül, s dialógusuk újabb és újabb elemei árulkodnak kapcsolatrendszerük megbillenő összetettségéről. A behódoló testtartást gyilkolni tudó szemvillanás kíséri, a “madame” verbális agresszivitása mögött viszont egy riadt kis állat remeg a vádjait egyre határozottabban cáfoló cseléd fölülkerekedése nyomán. Aztán egy óracsengetés végképp felborítja az erőviszonyokat, ekkor értesül róla a néző, hogy az úrnő szerepét is egyik szolgálója játszotta. Ismétlődő rituáléjuk célja, hogy elegendő bátorságot (rutint) gyűjtsenek a Madame meggyilkolásához. Archetipikus ceremóniájuk (a vadászat sikerességéért előre elpróbálják a szétmarcangolandó áldozat elejtését) azonban kudarcra ítélt a vágy és gyűlölet azonos tárgya miatt. Imádják asszonyukat, s örömet lelnek a megalázottságban, ugyanakkor vetélytársként gyűlölve félik, hozzá akarnak felemelkedni, kifosztva lerántani, ha úgy ledönthető a bálvány.

   A darabbéli apró jelenetével ellentétben az előadás során meg sem jelenik a Madame – telefonon adják át neki kiszabadult szeretőjének üzenetét –, mintegy szimbólummá válik, s eltávolítja az értelmező figyelmét a konkrét gyilkossági kísérlettől. Nem lényeges a személye a rendező számára, s a cselédsors sem meghatározó, hiszen Genet maga is leírta, hogy nem egy társadalmi réteg bemutatása foglalkoztatta, hanem a szerepjátszás során odavesző identitás megtalálásának lehetetlenségét boncolgatta. És a zsigeri gyűlölet természetrajzát.
   Gerzsenyinél egy elsötétített, dinamikus zenével kísért álomjelenet értelmezi még az előadás címéül választott Zsigereket, mikor Solange felvágja a hasát egy ágyon, s Claire kis tálkákban odateszi a beleket-szerveket a közönség elé. Oly kéjesen–csábítón tekint ekkor a színésznő, hogy komoly kísértést érzek “belépni” a műbe, hadd lássam, elpróbálták-e, mi a teendő, ha valaki elfogadja a véres nászi ágyról sugárzó felkínálkozást. A szövegből elő-előtörő szexuális fantáziautalások (a tejesemberre) nyíltan kitörnek, s a kezdetben számomra nem érthető gyümölcsevéshez is ekkor járul valamiféle hasonló (bekebelező) funkció. Virágoltár helyett almák Zavarukban, pótcselekvésként esznek, mintegy orális kielégülést szerezni, képletesen felfalni az ellenfelet, aki valójában testvér, egy másik test azonos, mégis komplementer személyiséggel: testfél. Ahogy az általuk megformált Madame is önmaguk része, hol egyikük, hol másikuk játssza szerepét. S mivel nekik csak saját maguk élettársuk, egymással osztják meg ágyukat a cselédszobában, nem adatott meg a „mindennapi betevőjük”, a Madame-ot is megfosztják szeretőjétől. Ám mikor a Monsieur kiszabadul börtönéből, alapjaiban rendül meg létviszonyuk, s torkollik tragédiába. A Madame személyében ugyan nincs jelen, a díszlet révén mégis mindenhol ott van: a záróképben felépítik (a tükörre!) a színpadi kellékekből: a felfordított mosdókagyló mellet formáz, a száj alakú kisasztal, a lábakká váló székek együtt adják ki bálványukat, melybe kapaszkodhatnak. Visszamenőleg gazdagodik jelentéssel az (anya?)ölre emlékeztető – de ruhával-lepellel takarása miatt csak a befejezéskor megfigyelhető – székekben kucorgás. Egymás verbális megalázása közben az nyújt parányi védelmet, saját maguk azonban nem képesek az anyaságra, hiszen azt a bűnbeesés előzi meg, s hiába próbálják meg elkövetni a bűnt ismétlődő szertartásuk során, a már heteroszexuális kapcsolat kialakítására képes Madame betoppanását jelző csengetés (a biológiai óra? :) mindannyiszor megzavarja őket. “Fiam”-nak szólítja őket a Madame, s néha ajándékot ad, de micsoda anya, ha nem akarja megosztani a nemiség titkát?! A háttérfüggöny nem nyílik szét, csak meglebben, s az ajtón sem juthat át senki, nem készültek fel még mentálisan a deflorációra.

   
   Gerzsenyi első rendezésével a történetszál redukálása mellett a figurák érzésvilágának körüljárására helyezte a hangsúlyt, ám ez gyakran pusztán a mimika és cselekvés kontrasztjában jelentkezett élesen. A Madame mellőzése nyomán elvész annak lehetősége, hogy a hazatérő úrnőnek cselédei előtti melodramatikus szerepjátszását összevessük a korábban róla festett képpel, viszont a tükör középpontba állítása kárpótol ezért. Az emberléptékű színpad közepén található hatalmas üveglap kitüntetett jelentőségű, egyszerre tükröződik rajta a két szereplő, amikor elhalad, vagy megáll előtte, ugyanakkor átlátszó is, így a két oldaláról egymásra tekintő alak sikeresen szemlélteti a hasadt személyiség énideál iránti sóvárgását. A tükör mindenhol ott van, figyel és szembesít. “Elegem van ebből az ijesztő tükörből, mely úgy veri vissza a képemet, mint valami rossz szagot. Te vagy a rossz szagom.” Talán ezért nem is annyira hangsúlyozott az előadásban, hogy a két cseléd testvér – a húgocskám megszólításból ez számomra nem volt evidens –, látnak valakit, aki gyűlöli őket, s akit ők is gyűlölnek. Mindenkit gyűlölnek. A szereplőket felemésztő indulatok önmagukban gyökereznek. “Látom magamat az arcodban, és látom, milyen pusztítást végzett az áldozatunk!” Reménytelenségében Solange talán úgy érezi, a leszámolással végre megtalálja önazonosságát, s az ezt felismerő Claire hajlandó meghozni az áldozatot, leveszi az indulatait is jellemző vérvörös ruhát, s kiüríti a “méregpoharat”, mely a (keretes szerkezetű) előadás elején még közös kiútkeresésük eszköze volt. Már nem a másikban akarja megölni önmagát, hanem a szabadság és önmegvalósítás legteljesebb fokaként saját létét felszámolva lép ki az ördögi körből. Nehezen eldönthető, hogy a játékból kilépve szólal meg, vagy csupán újabb játékba kezd, a szereplők átlényegüléseit, tegeződés-magázódás változásokkal kísért kizökkenéseit követő a szaxofon azonban ekkor már hallgat, tehát a fullasztó légkör megszűnt, egyszer s mindörökre.
   
   Sickboy
   


   
   Képek az előadásról: http://oktatas.matav.hu/media/public/bea/jok.zip
   Gerzsenyi Bea életrajza: http://mokk.bme.hu/emberek/gerzsenyi/cv.html
   
   
   A cselédek egyéb előadásairól olvasható kritikák:
   

   http://www.vigszinhaz.hu/html/cseledek.htm
   http://www.haon.hu/hajdu-bihar/hajdu-bihar-25375.shtm
   http://www.sugo.hu/s_bemutato/bemutato_cseledek.htm
   http://www.moriczszinhaz.hu/oldal.php?o=archivum&kod_darab=142
   http://observer.szinhaz.hu/2001-01-18-2.shtml
   http://www.co-story.org.yu/030.html
   http://www.artpont.hu/kritik0701.html
   http://www.es.hu/old/0105/kritika.htm
   
   
   Papíron Genet-ről:
   Lucien Goldmann: Genet színháza: szociológiai tanulmány. = A dráma művészete ma : írók, rendezők, kritikusok korunk drám ájáról / szerk. Ungvári Tamás ; [ford. Bátki Mihály et al.]. Budapest : Gondolat, 1974. 306-323. pp.
   Kristó Nagy István: Abszurd dráma és „új regény”. = Regények, drámák, remények. Pillantás az élő világirodalomra / Kristó Nagy István. Budapest : Magvető, 1971., 163-169. pp.
   Magyar Ferenc: 20. századi drámák : műértelmezések. [Sopron] : Hillebrand Kft., [1996]. 50-53. pp.
   Mihályi Gábor: Végjáték : A nyugat-európai és amerikai dráma huszonöt éve : 1945-1970. Budapest : Gondolat, 1971., 437 p. (367-380. pp.)
   Sz. Szántó Judit: Kitérő és példa: az „abszurdok”. = Valóság és dráma Nyugaton / Sz. Szántó Judit. Budapest : Színháztud. Int., 1962., 5-15 pp.
   


[ Sickboy ] 2003-05-31 12:25:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Rojkó Annamária - Prém Margit missziója

Elment a „La subretta Aniko”

Vég Kata - Mögöttes Én

Boldog Új Évet!

Boldog Ünnepeket!

Ivánka Csaba-díj 2019

AJÁNDÉK EZ A NAP

Jávorszky Béla Szilárd – Sebők János a MAGYAROCK története 2

Esti Kornél bárki lehet

Kocsis Zoltán -

Kozák Péter - Földiekkel játszók

A 37. Torinoi Filmfesztivál

Érdi Tamás - Beethoven zongoraszonátái

Nemes Anna - Előled

Szemből szembe

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]