Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Az arany ára
[ Bárka Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. október 24. csütörtök    Mai névnap(ok): Salamon a - a - a
Zala György szobrászművész emlékkiállítása (1858 – 1937)
Pécsi Kisgaléria
A Zala György Emlékbizottság és a Pécsi Galéria és Vizuális Műhely Zala György (fotó) szobrászművész tiszteletére emlékkiállítást rendez a Pécsi Kisgalériában (Pécs, Szent István tér 4.) augusztus 20-án 18 órakor. A tárlatot Szatmári Gizella művészettörténész nyitja meg. A kiállítás megtekinthető 2008. szeptember 14-ig. Vasárnap a tárlat ingyenesen látogatható.

Személyes emlékezéssel kell kezdenem. Kevés olyan gyerek lehet, aki – bár nem szobrász családba születik - egy szobrász műveinek „sokszögében” cseperedik. A belvárosban gyerekeskedtem, az ötvenes évek elején. Aki a Váci utcában lakott, az a Károlyi kert és a Március 15. tér (a felnőttek csak Eskü térnek hívták) között választhatott, ha „játszótérre” akart menni. Persze ez akkoriban nem volt egyszerű, mert két külön világról volt szó. Szerencsémet a fociban való jártasságom alapozta meg, így mindkét helyen szívesen látott „csapattag” lehettem. Ha a Károlyi kert felé vezetett az utam a Kecskeméti utca sarkán, az Egyetemi templom mellett nézegettem oda-vissza úton egy háborús hősi emlékművet. Amennyiben a Petőfi tér volt a cél – főként esős időben – akkor Erzsébet-királyné „fogadott ölébe”, ugyanis egy kupola alatt ült trónján és tűrte, hogy vásott kölykök üljenek az ölébe és csúszkáljanak ruhája redőin. Akkor még nem tudtam, hogy későbbi szobrász barátom, Madarassy István testvérének, Ifj. Madarassy Walternak adok munkát, aki pár évtized múltán majd restaurálja gyerekcsínyeim nyomát és az Erzsébetről elnevezett híd budai oldalán állítják fel újra. Télen, ha a „jégre” mentem, a Hősök terén nézegettem – ma már tudom – Zala György szobrait. Felnőtt korom teendői gyakran szólítottak Szegedre a Szabadtéri Játékok kapcsán, ott a Zala készítette, Deák Ferenc nézte a főtér járókelőit.
… Szóval nekem – ha szobrász -, az Zala György.

Zala György 1887-ben. Strelisky Sándor fényképfelvétele
 
„Az értékőrzésnek és hagyományápolásnak számos formája és gyakorlata között a kultúra, benne a tudomány, a művészet, az irodalom és a zene vagy éppen a politika óriásai, géniuszai munkásságának, becses életművének kiemelt ünnepi méltatása immár nemcsak a nemzetközi, hanem a hazai gyakorlatban is meghonosodott. Hála a gazdag magyar szellemi örökségnek, nem könnyű az éppen esedékes évforduló kiválasztása. A beköszönő 2008. esztendő is bővelkedik megkülönböztetett szakmai és kegyeleti figyelemre érdemes személyiségekben, nagyhatású teljesítményekben. Ilyennek ítéljük Zala Györgynek a Millennium 150 esztendeje született szobrászművészének életművét.
Zala György a XIX-XX. század fordulója hivatalos művészetének, azon belül is a szobrászművészetnek egyik olyan jeles képviselője, aki innen a Dunántúlról indulva hódította meg a világot.
Művészetét szinte festői stílus, bravúros mesterségbeli tudás, barokkos formavilág, mozgalmasság, pátosz és festőiség jellemez, hogy Zala György az egyik legjelentősebb magyar művész, akinek művészete összehozza az egykori Magyarország határain belül élőket. Úgy gondolkodtat el, hogy a szemlélődő nem maradhat közömbös s mindemellett jó érzéssel fogadja be a művész gondolatait.
A Lendva - Zalaegerszeg - Pécs - Arad által patronált emlékkiállítás-sorozat ezt a szellemiséget, ezt az örökséget szeretné bemutatni, biztosítva mindenkinek az elmélyülés vagy akár a meglévő tudás frissítésének lehetőségét is, miközben a látvány sem mellékes.
Zala György és nagy kortársai ismertették meg alkotásaik nyomán a magyar művészetet Európával, s övéké az érdem, hogy nemcsak egy-egy név, de az egész nemzet művészete kapott helyet és rangot a nyugat képzőművészeti életében. Óriási ugrás volt ez. A félhomályból a napvilágra. És hódítás. Hódítása a magyar alkotó géniusznak. Felvonulhatni és bevonulhatni külföldre, kitűnő művészeknek, sokaknak, együtt, egyetemesen. És jelentkezni: íme Magyarország művészete! Ez az Európába való bevonulás a Zala Györgyöknek soha el nem múló érdeme.
Igazi összefogásban jön létre ez a program, amelyben a Magyar Nemzeti Galéria, a Kiscelli Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum segítségével jön össze az anyag, de a négy város valamint Zala megye vezetése is az ügy mellé állt az eredményes Zala - emlékév programjainak maradéktalan teljesítéséért.”

Gamus Árpád

Egyetemi hősi emlék (1930)
 
Wikipédia

Zala György; (Alsólendva, 1858. április 16. – Budapest, 1937. július 31.) szobrászművész - eredeti családneve: Mayer, amelyet a tanulmányai befejeztével, huszonöt éves korában változtat szülőföldje megyéjének nevét veszi fel: Zala. A XIX.-XX. századforduló hivatalos művészetének jelentős képviselője, a neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mestere.
Atyja porcellán-gyáros volt Pápán, de gyára a mostoha viszonyok következtében pangásnak indult s csakhamar tönkre is ment. A kis György nyolc éves korában atyját, anyját elveszítvén, egyik nagybátyjához Városlődre került. Itt végezte elemi tanulmányait s itt látott először mintázást nagybátyja kőedénygyárában. Maga is kísérletet tett: lemásolta a saját öklét s azt keményre szárítva fegyver gyanánt használta a sváb fiúkkal folytatott katonásdi játékban. E faluból Pápára került egy másik nagybátyjához, aki a posztógyárában akarta őt alkalmazni; Zala azonban csak rajzolgatott s egyébbel nem akart törődni. A nagybátyja utoljára is engedett hajlamainak s beadta őt a budapesti belvárosi reáliskolába, ahol már oktatást kapott a rajzolásban. Itt végezte be középiskolai tanulmányait, s miután igen szűk életet kellett élnie, már 13 éves korától fogva más gyermekek tanításával kereste meg az oktatási költségeknek egy részét. Az érettségi vizsga letétele után előbb a műegyetemre, az után a mintarajz tanodába iratkozott be, hogy rajztanári képesítést nyerjen. Három évig járt az iskolába, szabad idejét a kenyérkeresés gondjai s az önképzés közt osztva meg. Már itt nagy kedvvel gyakorolta magát a mintázásban s legelső kísérlete: A sziklához láncolt Prometheus jutalmat is nyert. Ez a kis műve egyúttal állami ösztöndíjhoz is juttatta, és Bécsbe utazhatott a művészeti akadémiára, ahol E. Hellmer tanítványa volt. Ezután a müncheni akadémián Witmann és Wagmüller voltak a mesterei. Művészi érdeklődése ennek ellenére inkább a francia és belga mesterek felé fordult. Az ösztöndíj nagyon szerény lévén, a nélkülözések ide is elkísérték. Zala úgy segített magán, hogy a bécsi műegyetemre járó vagyonosabb magyar fiuknak szabadkézi rajzaik elkészítésében csekély díjért segédkezett. A bécsi akadémián kezdte meg Goethe Ahasverusának szoborban való kidolgozását, de ezt nem fejezte be, mert az akadémia szellemével nem tudván megbarátkozni, már egy év múlva, 1880. Münchenbe utazott. Itt Knabel tanárnak lett gyorsan fejlődő, jeles tanítványa s vezetése alatt mintázta Fél a baba című kedves idillt, mely megalapította jövőjét. A müncheni kritika igen rokonszenvesen foglalkozott a kis munkával, mely később eredeti felfogásával s kivitelének szabatosságával a budapesti képzőművészeti társulat kiállításán is figyelmet keltett. Knabel halála után jó csillaga Wittmann tanárhoz vezérelte, ki valamikor Izsónak is tanára volt és Zala fényes tehetségét azonnal fölismerte. Wittmanntól Wagmüllerhez, ennek halála után, pedig Eberle Siriushoz ment, kinek iskolájából már, mint kész művész került ki.

Erzsébet királyné emlékművének avatása 1932. szeptember 25-én az Eskü téren (ma Március 15. tér).
 
Erzsébet királyné a róla elnevezett híd budai oldalán
 
Münchenből 1884. tért haza Budapestre s Epreskert utcai műtermében egész hosszú sorát mintázta a jelesebbnél jelesebb műveknek. Így Szt. Benedek szobrát, Von der Tann tábornok síremlékét és számos társadalmi és politikai kitűnőség arcképét. Mindezek a művek tisztult ízlésről és a jellemzési képesség nagy fokáról tesznek tanúbizonyságot. Mindezeknél hatalmasabb, meglepőbb volt az a szoborcsoport, mely Máriát és Magdolnát tünteti föl egészen új felfogásban. Az isten anyja magához emeli a lábaihoz boruló szerencsétlen nőt s a vallás szent igéivel vigasztalja. A rendkívül kifejezésteljes csoport a müncheni képzőművészeti akadémia kiállításán általános feltűnést keltett s Zala tanárai is annyira meg voltak lepetve általa, hogy az akadémia első rendű érmét kicsiny jutalomnak találták s a tanári testület külön elismerését csatolták hozzá. A szoborcsoport később ki volt állítva a budapesti Műcsarnokban is, hol a képzőművészeti társulat 200 aranyas művészi díját kapta. József főherceg és neje, Klotild főhercegnő akkoriban rendelték meg nála Mária Dorottya főhercegnő arcképét, valamint József nádor térdelő szobrát is az alcsúti főhercegi kápolna számára.

Deák Ferenc szobra a Széchenyi téren (1914)
 
A Millenniumi emlékmű szobrainak legtöbbjét Zala Gy. készítette *
 
Az 1885.-i országos kiállításon a szobrászati csoport rendezésével bízták meg, egyben ő volt a zsűri előadója. Huszár Adolf elhunytával a szoborbizottság őt szólította fel az aradi vértanúk emlékének elkészítésére, s hogy a bizalomnak mily fényesen felelt meg, azt a nagyszerű emlékmű fennen hirdeti. Az aradi vértanuk szobrának egyik alakjával, a Harckészséggel nyerte el a Trefort Ágoston miniszter által alapított művészeti nagy aranyérmet is. Újabb munkái: a Csukássy-síremlék, amelyért az antwerpeni kiállításon 1894. az első osztályú aranyérmet kapta; Andrássy Gyula gróf szarkofágja és Andrássy Ilona grófnő egész alakja a tőketerebesi mauzóleumban; Andrássy Gyula gróf domborművű mellképe Krasznahorkán. Károlyi Gyula gróf, Angyelics Germán pátriárka, Horváth Boldizsár, Gajzágó Salamonné, Batthány Lajosné Andrássy Ilona grófnő, Gyenes László, Rickl Gyuláné, Horváth Zoltán, Jókai Mór, Szana Tamás és Kozma Ferenc mellszobrai; Beniczky Gézáné, Pekár Imréné és Meczner Józsika síremlékei. Készítette ezeken kívül a budai Honvédszobrot, melynek mintáját a brüsszeli múzeum szerezte meg, s a Szabadságszobor első díjat nyert tervezetét, mely még kivitelre vár, az igazságügyi palota oromzatának timpanonját. Műtermében készült Andrássy Gyula gróf lovas szobra az új parlamenti palota elé s nagy millenáris emlékmű: az Árpád-szobor a vezérekkel, király-alakokkal, Gábor arkangyallal és számos allegorikus csoportozattal. E nagy műnek kis mintája az ezredéves kiállításon volt látható. Zala ilyen nagy elfoglaltság mellett is több tanulmányutat tett Párizsba, Olaszországba s alig volt olyan esztendő, hogy fel ne kereste volna Münchent és Németország nagyobb városait.

* Zala György szobrai a Hősök terén:

Gábor arkangyal, készült: 1901-ben,

A hét vezér

ÁRPÁD vezér, készült: 1912-ben,
ELŐD, készült: 1928-ban,
OND, készült: 1928-ban,
KOND, készült: 1928-ban,
TAS, készült: 1928-ban,
HUBA, készült: 1929-ben,
TÉTÉNY (Töhötöm), készült: 1929-ben
(Forrás:Wikipédia)

Pécsi Kisgaléria
(Pécs, Szent István tér 4.)
A kiállítás megtekinthető 2008. szeptember 14-ig, naponta 10-18, vasárnap 12-18 óra között, kedd szünnap. Vasárnap a tárlat ingyenesen látogatható.

[ Kadelka László ] 2008-08-19 09:02:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Hofi Best Of

X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]