Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Elektra
[ Magyar Állami Operaház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2021. január 21. csütörtök    Mai névnap(ok): Ágnes a - a - a
Térdre kényszerült a média a Művészeti Tanács előtt
Úgy tűnik, hogy Pécs 2010-es Európa Kulturális Főváros ügyében – vagy annak médiában való tálalásában – fordulat ált be. Február 29-én, az ígért határidőre megalakult a rendezvény Művészeti tanácsa, sőt egy brüsszeli jelentés szerint a pécsi előkészületek messze verik Isztambul és Essen hasonló tétova próbálkozásait.

A sajtótájékozatón Hiller István oktatási és kulturális miniszter, valamint Tóth Bertalan, Pécs Megyei Jogú Város alpolgármestere közösen mutatta be Pécsett a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa rendezvény Művészeti Tanácsát, amely hivatalosan március 1-től kezdi meg működését.

Hiller dinamikusan, határozottan és komolyan beszélt. Közben a fotósok térdre kényszerültek, kicsinek bizonyult a sajtótájékoztatóra kijelölt terem. A kulturális miniszter kifejtette, hogy bízik a Művészeti Tanács tevékenységében, amely nemcsak kidolgozza a programokat, hanem 2010-ig felügyeli is azok megvalósítását.
"Elkötelezett vagyok az Európa Kulturális Fővárosa program iránt. Úgy vélem, az előkészítés jól halad. A minisztérium minden segítséget megad ehhez". A Művészeti Tanács programkoncepcióját április 30-ig kell elkészítse, s ha ez méltó az elfogadására, akkor maximálisan támogatja.

Tóth Bertalan és Hiller István
 

„Üres lapot nem írok alá” – hangsúlyozta a kulturális miniszter. Ezen eltűnődtem, vajon előfordulhatna ilyes eset is? De maliciózus megjegyzések helyett inkább a nyitottság jellemezte a sajtótájékoztató hangvetését.

"A tárca által előzetesen is biztosított pénzügyi forrás rendelkezésre áll. Mostantól kevesebbet kell beszélni, s többet tenni Pécsért" – fogalmazott a továbbiakban Hiller István. Azt is elmondta: 2017-ig az Európai Unió döntése alapján más magyar város nem kaphatja meg ezt a kitüntető címet. De utána "nyitottak az újabb lehetőségek". A sajtótájékoztató ezen része talán mégiscsak ficska volt a hetente önként jelentkező magyarországi Európa Kulturális Fővárosoknak.

A hattagú Művészeti Tanács
 

A Művészeti Tanács tagjai:

Horváth Zsolt, a Pannon Filharmonikusok igazgatója,
Lauter Éva, a Balassi Intézet főigazgatója,
Koncz Erika, a Magyar Iparművészeti Múzeum főigazgató-helyettese,
Pál Zoltán Munkácsy-díjas szobrászművész,
Giorgio Pressburger író, rendező,
Vincze János rendező, a Pécsi Harmadik Színház igazgatója.

A Művészeti Tanács nevében Giorgio Pressburger szólalt föl a mai pécsi sajtótájékoztatón. "Köszönöm a felkérést. Ismét kulturális szervezést végezhetek abban az országban, ahol születtem. Minden erőmmel a pécsi program sikeréért fogok dolgozni" – mondta. Ez kissé formálisnak tűnt, de optimista kicsengésűnek hatott. Elszégyelltem magam, hogy eszembe jutott egy orvos ismerősöm frázisa az optimizmusról, hogy az csupán információhiányból ered. A Művészeti Tanács működésére azonban ez még nem vonatkoztatható. Élesen meghúzott határok között szinte az utolsó pillanatokban születnek meg EKF szempontjából fontos döntések.

Térden a média
 

A Művészeti Tanács a konszenzussal kialakított koncepciót 2008. április 30-ig Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése, illetve az oktatási és kulturális miniszter elé terjeszti jóváhagyásra. Amint azt terasz.hu kérdésére a kulturális miniszter elárulta, a Művészeti Tanács a koncepció elkészítését követően sem szűnik meg, mert minőségellenőrzési, monitoring feladatokat lát majd el. Másik kérdésünkre, mely szerint az eddigi helyi, civil kezdeményesek sorsa mi lesz eztán – eleddig ellehetetlenültek, Hiller István kitért a korábbi konfliktusokra, s megjegyezte, hogy a teremben jelen lévő Méhes Márton, pár hónapja lemondott Művészeti igazgató ittléte is szimbolikus. Kinyújtotta a kezét, s feltette a kérdést, hogy ezt a civilek elfogadják-e. Hogy aki tenni akar, az jöjjön és dolgozzon.

A Művészeti Tanács tagjainak életrajza

Giorgio Pressburger

Budapesten született, 1956 óta él Olaszországban. A római Drámai Művészetek Akadémiáján szerzett diplomát rendezői szakon, 1967 és '71 közt biológiát tanult a bolognai egyetemen. 1967-től 1988-ig rádiós és televíziós rendező, több száz neves szerző művét alkalmazta televízióra és rádióra. Ezekért több alkalommal Itália-díjban részesült, '75-ben Magyarországon is zenei díjat kapott.
Színházi tevékenysége szerteágazó, szövegkönyveket írt és több darabot rendezett szerte Olaszországban. Színházi munkássága elismeréseként 1962-ben az Olasz Drámai Intézet díját, 1974-ben Pirandello-díjat, '95-ben Flaiano-díjat, 2001-ben a "Velencei Rabbi" rendezéséért Riccione-díjat kap.
2007-ben Randone életműdíjat kapott. Heinrich von Kleist, Georg Kaiser, Karl Valentin, Göncz Árpád műveit fordította olasz nyelvre, Bartók Kék szakállú herceg várát, Kodály Háry János, Örkény Macskajátékát adaptálta olasz nyelvre.
Rendezett a La Fenice színházban, a római operában, a milánói Scala-ban, a bolognai nagy színházban, a bécsi operában, a trieszti Verdi, a Spoletói, a Taorminai, a firenzei, a veronai színházakban is. (Előadásai többek között: Mozart Varázsfuvola, Verdi Macbeth, Csajkovszkij Pick Dáma, Strauss Denevér, Rossini A sevillai borbély, Kálmán Imre Bajadér.)
1977-ben az Olasz Televízió számára rendezte Pier Paolo Pasolini Calderon című művét, de számos rövidfilm készítése is fűződik nevéhez. Alkotásaiért 1982-ben FIPRESCI nemzetközi kritikai díjjal jutalmazzák, ugyanebben az évben Arany Glóbusz díjat, 1990-ben a Külföldi Sajtó Egyedi Díjat, 1993-ban Pier Paolo Pasolini Különleges Díjat kap.
Nagyszabású kulturális rendezvényeket és eseményeket szervezett. 1991 és 2003 között kitalálója és rendezője a MITTELFEST rendezvénynek, amely évente zajlik Cividale di Friuliban, 17 közép-európai és balkáni ország részvételével. 1995 és '98 között a spoletói önkormányzat kulturális területért felelős vezetője volt, ezért a tevékenységéért 2001-ben Spoleto Város Díját kapta.
1998-ban az olasz külügyminiszter a budapesti Olasz Intézet Igazgatójának nevezte ki, e feladatát 2002-ig végezte. Ebbéli tisztségében számos olasz-magyar esemény kitalálója és szervezője. (Például: az olasz külügyminisztérium és a magyar kulturális javak minisztériuma által közösen rendezett "Viva Verdi" tánc rendezvénysorozat 2001-ben.)
2007-ben létrehozta a Várszínház Fesztivált Triesztben, amely rendezvényeivel a terület valamennyi színházi intézményeit megmozgatta, s kiterjedt Szlovéniára is.
1968-tól 1976-ig rendezői és előadói szakon tanított a római Nemzeti Művészeti Akadémián, Lecce-ben az egyetemen antik drámát adott elő, majd 2000 és 2002 között dramaturgiát oktatott a szegedi egyetemen, 2004-ben a szegedi egyetem humanisztikai tudományok díszdoktori fokozatot kapta, a cambridge-i egyetemen 2005-ben visiting professori elismerésben részesült. Jelenleg az udinei egyetemen tanít színházi látványtörténetet és rádiós szövegírást.
Regények, elbeszélések és bölcseletek írója, könyveit magyarul, franciául, spanyolul, németül, hollandul, csehül és japánul olvassák. Számos kötetéért olasz és nemzetközi elismerésekben részesült. Ma is publikál a Corriere della Sera, az Avvenire kulturális rovataiban, és számos amerikai, angol és ausztrál irodalmi folyóiratokban.

Horváth Zsolt

A Zala megyében született közgazdász, trombitaművész a középiskolát Pécsett végezte el. Tanulmányai befejeztével Pécsett telepedett le. Kitüntetés diplomát szerzett 1999-ben a Bécsi Zeneakadémián, majd 2002-ben a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán marketing-menedzser szakközgazdászként diplomázott.
1996-tól a Pécsi Szimfonikus Zenekar trombitaművésze, a Pécsi Művészeti Szakközépiskola és a Pécsi Tudományegyetem trombitatanára. Tanárként rendkívüli sikereket ért el, diákjai többszörös országos verseny-győztesek.
1997 és '99 között több művészeti fesztivál szervezője és alapító tagja (Nemzetközi Trombitás Napok, Czifra György Emlékfesztivál). 2003-tól a Pécsi Szimfonikus Zenekar, majd Pannon Filharmonikusok – Pécs igazgatója. Nevéhez fűződik az a szervezeti innováció, mely lehetővé tette a Pannon Filharmonikusok művészeti megújulását. Munkájának eredménye a zeneszakmai színvonallal egyenértékű minőségű zenekari menedzsmentfolyamat bevezetése és hatékony alkalmazása, kulturális innovációk és együttműködések bevezetése.
Irányításával a Pannon Filharmonikusok mára az ország kiemelkedő zenei együttesévé vált. A zenekar igazgatójaként tevékenyen részt vett az EKF pályázati anyagának előkészítésében, a projekt keretében megépülő hangversenyterem programleírásának megalkotójaként, a tervpályázat zsűrijének tagjaként, és a megvalósíthatósági tanulmány zeneszakmai partnereként az EKF kulcsberuházásának egyik legalaposabb ismerőjének tekinthető. A Zenei ágazat csoportvezetőjeként segítette a Pécs Megyei Jogú Város Kulturális Stratégiájának megírását.

Koncz Erika

Jelenleg a Magyar Iparművészeti Múzeum főigazgató-helyettese. 1977-ben a Debreceni Tanítóképző Főiskola népművelés-könyvtár szakán, '81-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karának népművelési szakán szerzett diplomát. 2000-ben letette a közigazgatási szakvizsgát. Szakmai pályafutását a Budapest Honvéd Sportegyesület közművelődési előadójaként kezdte. 1978-1987-ig a fiatal sportolók szakmai képzését, továbbképzését, külföldi útjaik kulturális programjainak megszervezését irányította. 1987 és '89 között a Szentendrei Katonai Főiskola művelődési házát vezette. Az intézmény programjainak megszervezésén túl feladata volt a főiskolások budapesti kulturális programjainak megszervezése.
1989. május 15-én került a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Közgazdasági Főosztályának Beruházási és Kulturális Fejlesztési osztályára, ahol feladatként kapta a minisztériumhoz tatozó kulturális intézmények közép- és hosszú távú fejlesztési koncepcióinak elkészítését, többek között az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciós fejlesztését is.
A rendszerváltást követően a Gazdasági Helyettes Államtitkár Kabinetjének vezetője, majd főosztályvezetője lett. 1994-ben a Kulturális Minisztérium Humánpolitikai Főosztályvezető-helyettesének kérték fel, majd 1996-ban felkérést kapott a Művészeti Főosztály vezetésére. Főosztályvezetőként legfontosabb feladata a nemzeti alapintézmény fogalmának, funkciójának meghatározása, az alapintézményi fogalomkörbe nem tartozó kulturális intézmények non-profit formába történő átalakítása volt.
1999 és 2002 között a Budapesti Főpolgármesteri Hivatal Kulturális Ügyosztályát vezette. Ügyosztályvezetőként nemcsak a Főváros legnagyobb művészeti intézményei, rendezvényei tartoztak irányítása alá, hanem a Főváros legnagyobb közgyűjteményei is, így a Budapesti Történeti Múzeum, a Szabó Ervin Könyvtár, Fővárosi Levéltár, valamint az alapítványi, egyesületi és non-profit formában működő kulturális vállalkozások. Ebben az időszakban megtörtént a BTM Aquincumi Múzeum fejlesztése és a Szabó Ervin Könyvtár központjának megújítása, a fiatal értelmiség szellemi centrumává válása. Elindult a fővárosi színházak non-profit formába történő átalakítása, a Fesztivál Zenekar konszolidációja.
2002. júliusában a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Kulturális örökségi és Közgyűjteményi Helyettes Államtitkára lett. Ez idő alatt sikerült a közgyűjteményi és közművelődési tevékenységekre fordított állami költségvetési kereteket jelentős mértékben növelni. A múzeumi területen kidolgozásra került az "Alfa" átfogó múzeumfejlesztési program, a könyvtári területen belül a kistelepülések könyvtári ellátásának korszerű rendszere, és "Közkincs" néven a kulturális vidékfejlesztés programja.
2006. július 1-je óta a Magyar Iparművészeti Múzeum főigazgató-helyettese. Küldetésének tekinti a múzeum közönségkapcsolati és marketing munkájának megújítását. Ennek eredményeként 2007 évben megduplázódott a látogatók száma, és a múzeum felzárkózott a leggazdagabb múzeumpedagógiai programmal rendelkező múzeumok sorába.
Az intézmény elnyerte a 2007. évi Múzeumpedagógia különdíját.

Dr. Lauter Éva

1987-ben végzett történelem-orosz szakos középiskolai tanárként az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Tanulmányai alatt, 1985-ben az ELTE Közép-és Koraújkori Magyar Történeti Tanszék támogatásával Bécsben folytathatott levéltári kutatásokat. 1987 és '89 között az MTA TMB tudományos továbbképzési ösztöndíjasa, majd 1989-től '97-ig az ELTE Közép-és Koraújkori Magyar Történeti Tanszékének tanársegédje. Egyetemi szemináriumokat, forrásgyakorlatok tartott, és részt vett a középiskolai történelem tanárok szakmai továbbképző programjában. Két alkalommal is elnyerte a Peregrináció Alapítvány ösztöndíját, Pozsonyban és Bécsben végezhetett kutatásokat.
1998-ban az ELTE Állam-és Jogtudományi karán jogász diplomát szerzett, majd 1999-től 2001-ig dr. Horváth Anikó, egyéni ügyvéd mellett dolgozott ügyvédjelöltként. 2001-től 2003-ig dr. RADNAI Ügyvédi Irodában tevékenykedett ügyvédjelöltként, elsősorban társasági joggal, gazdasági joggal foglalkozott. A jogi szakvizsga letétele után, 2003 májusától irodavezető ügyvédként irányította a dr. LAUTER Ügyvédi Irodát.
2003 szeptemberétől tanácsadóként dolgozott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában. 2004. október 15-től a Balassi Bálint Intézet miniszteri megbízott főigazgatója, majd 2007 márciusától a Balassi Intézet főigazgatója.
Számos hazai és nemzetközi konferencián vett részt, Budapesten, Belgiumban, Bécsben, Szlovákiában. Többek között 1990-ben a X. Nemzetközi Gazdaságtörténeti Konferencián, Leuvenben a SOROS Alapítvány támogatásával, 1996-ban a Történetírás és hagyomány Konferencián a Bécsi Collegium Hungaricum rendezésében, 2004-ben pedig a Bocskai napok az Érmelléken Tudományos Konferencián, illetve Rozsnyón a Balassi Bálint Emlékkonferencián.
Oktató- és kutatómunkái során foglalkozott történeti ökológiai tanulmányokkal, művelődéstörténeti tanulmányokkal (népszerűsítő, ismeretterjesztő sorozatok a Magyar Televízióban), az elektronikus kereskedelmi jogi szabályozással és magyar politikatörténettel. Több hazai nemzetközi szakmai szervezetben tölt be tisztséget. 2003 és 2006 között felügyelő bizottsági tag volt a Közel-kelet Kutatások Közalapítványban, 2004-től 2005-ig albizottsági kurátor volt az NKA Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Ideiglenes Szakmai Kollégiumában. 2004-től szerkesztő bizottsági tagja a Lymbus Magyarságtudományi Forrásközleményeknek, és tagja az MTA kezdeményezésére 1977-ben létrehozott Nemzetközi Magyarságtudományi Társaságnak.

Pál Zoltán

Iskoláit Pécsett végezte. 1972-től 1978-ig a "Pécsi Műhely"-ben tanult Lantos Ferenc festőművész vezetésével. 1993 és 1998 között vendégoktató a JPTE Művészeti Karán. 1998-tól 2003-ig a Baranyai Alkotótelepek Kht. Ügyvezető igazgatója. 1998-2003 az Echo c. művészeti közéleti lap felelős kiadója. 2003-tól a BÁZIS Szobrász Egyesület elnöke, 2006-tól pedig az Európa Kulturális Fővárosa – Építészeti Konzultatív Testület tagja.
1987-től tagja a Képző és Iparművészek Országos Szövetségének (2001-ig megyei titkára), 1990-től tagja Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, 1993-tól pedig a Magyar Szobrász Társaságnak. 1992-től a Lindabrunni Szimpozion (Ausztria) elnökségének tagja. 1994 és 2006 között szakértője Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kulturális Bizottságának.
Több mint 15 egyéni kiállítása volt (Magyarországon, Luxemburgban, Dániában), és mintegy 50 csoportos hazai és nemzetközi kiállításon vett részt, többek között Lengyelországban, Hollandiában, Svédországban, Németországban. Művei nemcsak Európa különböző múzeumaiban és közterületein láthatók, de Japánban és az Egyesült Államokban is. Pál Zoltán rendszeres vendége a különböző szakmai konferenciáknak, szimpóziumoknak. Több értekezést írt az Európa Kulturális Fővárosa projekt kapcsán a kultúra, közösség és a helyi fejlesztéspolitika kapcsolatáról.
1981-ben elnyerte a. Miskolci Országos Amatőr Képzőművészeti Kiállításon Plasztikai I. díjat. 1984-ben a Szakszervezetek Megyei Tanácsának, majd 1985-ben a Szakszervezetek Országos Tanácsának díját érdemelte ki alkotásaival. 2001-ben a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Művészeti Díját, 2006-ban pedig Munkácsy Mihály-díjat kapott.

Vincze János

Először a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát. Tanított a pécsi 500. sz. Szakmunkásképzőben; majd a Ságvári Művelődési Ház művészeti vezetője, később igazgatója lett. 1995-től a Pécsi Harmadik Színház igazgatója.
Vezette a Tanárképző Főiskola Stúdiószínpadát, a Pécsi Egyetemi Színpadot, a Pécsi Ötszázas Színpadot és a Pécsi Nyitott Színpadot. A Nyitott Színpad Örkény-trilógiájával (Pisti a vérzivatarban, Kulcskeresők, Forgatókönyv) jelentős szakmai elismertséget ért el. 1988-ban létrehozta a Pécsi Harmadik Színházat, amely kezdetben alternatív színházként működött, majd 1995-től állami és önkormányzati támogatásban részesülő, társulat nélküli, produkciók létrehozására és befogadására szerveződő hivatásos színház lett.
Vincze János a kortárs magyar drámák elkötelezett rendezője. Ősbemutatóként, elsőként állította Magyarországon színpadra Pilinszky János: Gyerekek és katonák; Forgách András: Vitellius; Spiró György: Kvartett, Szappanopera; Háy János: A Herner Ferike faterja c. drámákat. További jelentős rendezései: Örkény István: Tóték, Macskajáték; Spiró György: Csirkefej, Prah; Nádas Péter: Találkozás; Kornis Mihály: Halleluja; Füst Milán: Boldogtalanok; Egressy Zoltán: Sóska, sültkrumpli; Háy János: A Gézagyerek; Mrozek: Emigránsok, Tangó; Pinter: A gondnok; Schwab: Elnöknők; Beckett: A játszma vége. Rendezéseiből eddig 9 előadás kapott meghívást az országos színházi találkozók versenyprogramjába, ahol azok több mint 10 díjat nyertek. A Tóték 5 szereplős szövegváltozatáért a "Legjobb dramaturg", a Boldogtalanok rendezéséért a "Legjobb rendezés" díját kapta. Kvartett rendezése meghívást kapott az Egyesült Államokba, Kanadába, Finnországba és Romániába. Rendezett a Pécsi Nemzeti Színházban, a Veszprémi Petőfi Színházban, a Szolnoki Szigligeti Színházban, a Kolozsvári Állami Magyar Színházban és a Budapesti Kamaraszínházban.
1993 és 1998 között a Színházművészeti Szövetség választmányának a tagja. Kitüntetései: Szocialista Kultúráért, Kiváló Népművelő, Baranya Megye Közművelődési Díja, Pécs Város Művészeti Díja, Jászai Mari-díj.

( Fot? a szerző )
[ Balogh Robert ] 2008-03-01 00:01:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Szakonyi Károlynak
Mindenek előtt: nem szép félrevezetni a világot! A Németh Lajos lehet, hogy nyolcvankilenc éves, de a Szakonyi Karcsiról senki nem hiszi el, hiába csináltatott magának jó pár éve ilyen szép ősz maszkot. (Kadelka Lászlótól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Covid mentes Ünnepeket Kívánunk!

Wisinger István – Pulitzer

Marton Mária - Ki hitte volna

Szabó András - Torzulás

Hazám-díj 2020

Születésnapi levél - Szakonyi Károlynak

Kétszázharminc éves a magyar nyelvű színjátszás

Ősbemutató Székesfehérváron

A Hazám-díj Kuratóriumának nyilatkozata

Hajós Trianoni Emléktúra

Az ember tragédiája 2.0

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház 2020/2021-es évada

„ Távoli üzenet”

Déri Miklós fotóművész kiállítása

Átadták az első Heller Ágnes-díjat

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]