Most, szeptemberre akár olyan érzése is lehet a pécsi bámészkodónak, hogy valami beindult. Egyre-másra úgy nézheti a pécsi rendezvényeket, hogy ezek az események bizony már azok az események: Van Balkán Világzenei Fesztiválunk, ami már a pályázatban is szerepelt, van Nemzetközi Tánctalálkozónk, szintén első alkalommal, és van kolozsvári irodalmi ösztöndíjas írónőnk – ő Florina Ilis, aki a pécsi Writers in Resindence program első fecskéje.

Méhes Márton

Ezek a 2007-es EKF-felvezető év programjai, de augusztus 31-re elkészült a 2008-as év program- és költségvetés-terve is, aminek csaknem 500 beérkezett kulturális pályázat és egy jó három hetes intenzív értékelő munka volt az előzménye, szoros együttműködésben a Pécsi Szakértői Testülettel, amelynek tagjai szakmailag segítették a döntéseket. És ezzel a programtervezés nem is zárult le, hiszen a kialakított programcsoportokon belül a pályázókkal és újabb szakértők bevonásával külön találkozókon csiszoljuk tovább a programot. Tehát fórumokon kristályosodik majd ki a Pécs, a Balkán kapuja, a Pécs, a multikulturális város, a Pécs, az esélyegyenlőség városa, a Pécs – Filmváros koncepciók 2008-as végleges tartalma, természetesen a 2010-es fejlesztés jegyében. Kifejezetten a 2008-as év témái viszont a pályázatból ránk hagyományozott mottó, az Egészség- és környzetkultúra éve, valamint a jövőre országosan meghirdetendő Reneszánsz év… Mindez – gondolhatják sokan – jónak is, érdekesnek is tűnik, de milyen elvek és stratégiák alapján, milyen módszerekkel, kiknek a bevonásával, milyen bel- és külföldi kapcsolatokkal és milyen döntési folyamatokkal alakul az Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010 kulturális programja?

Pécs, Király utca

Célom az, hogy a Terasz.hu Pécs 2010 rovatában időről-időre fellibbentsük a fátylat a művészeti programozás műhelytitkairól, olyan elemzéseket és magyarázatokat adjunk erről az egyáltalán nem könnyű és sokszor szövevényes munkáról, amely – talán némileg ellentétben mások véleményével – igenis a szellemiségét hivatott kidolgozni Közép-Európa és Magyarország jelenleg legnagyobb kulturális projektjének. A következő hónapokban kerüljünk közelebb együtt a tervezési folyamatok részleteihez, ismerjük meg a 2010-es program és kulturális irány alapelveit, a 2008-as pályázatok hátterét és az eredmények érdekes statisztikai adatait, legyen fogalmunk a felvezető évek kulturális stratégiájáról, a fő műfaji és tematikus fejlesztési irányok megválasztásáról, vagy éppen a pécsi rendezvényi struktúra reformjának lehetőségeiről. Mindezen közben szeretnék reflektálni néhány aktuális EKF-programra, azok tartalmára, vagy a támogatás indokaira, az együttműködés további irányára, vagy éppenséggel bármilyen 2010-es kulturális eseménnyel kapcsolatos tervre, hangulatra, véleményre.

A pécsi Irodalom és Művészetek Háza kapujának részlete

Most, első alkalommal, hadd osszam meg a Terasz.hu olvasóival a 2010-es programterv általános alapelveit, amelyek egyfajta kályhát vagy másképp sorvezetőt jelentenek a programok irányának megválasztásakor. Hasonlóan a többi kulturális főváros programjához, Pécs esetében is szükség van ugyanis egyfajta alapvetésre vagy első megközelítésre, ami aztán még kiegészülhet, változhat, de egy első verziójú mission statement-et már megfogalmaz. Nem meglepő módon ebben a pályázati anyag néhány felvetése is visszaköszön, hiszen a jelenlegi tervező munka részben a pályázat egyfajta végrehajtását is jelenti. Lássuk hát az alapelveket: 1) Pécs és a régió Magyarországot képviseli Európa nagyszínpadán 2010-ben, de képviseli a Kárpát-medencei magyarság kultúráját is, vagy más megközelítésben Közép-Európát. Befogadó kell legyen az európai művészek irányába, nyitott az európai látogatók irányába, másfelől pedig fő feladata Pécs, a régió és Magyarország hírét és kultúráját a cím segítségével Európa minden pontjára eljuttatni, ill. az év során az itteni kulturális értékeket láthatóvá tenni és rájuk reflektálni. Ebben az értelemben a program Pécs kulturális identitásának megtalálását is jelenti a következő évtizedekre. 2) A pécsi programok a kulturális léptékváltás jegyében születnek, melynek azonban több szintje van: meglévő fesztiválok, projektek esetében a minőség, az együttműködések fokozásával és az újszerű tematikák felmutatásával, beépítésével érhető el jelentős többlet. Nem minden áron, de létrehozandók (és meghonosítandók) új rendezvények, fesztiválok, ösztöndíjas programok és egyéb események, amelyek új tartalmakat, műfajokat vagy témákat hoznak Pécsre – lehetőleg európai összefüggésben. Az „összpécsi” léptékváltás fő kritériuma mindazonáltal az, hogy minden közösség, művész vagy éppen magánember a saját lehetőségeihez mért legmagasabb minőséget célozza meg saját kulturális tevékenységével 2010-re. A befogadás szempontjából pedig kiemelt jelentőségű a fiatal korosztályok megnyerése és bevonása a programok által, hiszen Pécs egyik fő identitáseleméből, az „egyetemi város” funkcióból is egyértelműen ez következik, valamint az európai eszmék elsajátítása is a fiatal generációtól várható el leginkább. 3) A pécsi EKF-vállalkozás különlegessége, hogy öt kulcsberuházást tartalmaz, melyek segítségével a programok és együttműködések fejlesztése mellett kulturális alapú városfejlesztést hajt végre és regionális központi szerepet épít ki. Ezért elengedhetetlen, hogy a 2010-es program az öt beruházást (épületet és projektet) önmagukban és funkciójukban kezdettől fogva pozícionálja a fenntartható fejlődés jegyében és érdekében. Ezért különös hangsúlyt kapnak az új létesítményekben, a Zsolnay Kulturális Negyedben, valamint a köztereken megrendezésre kerülő programok. 4) A pécsi EKF-programnak foglalkoznia kell az európai kulturális fejlődés olyan tematikáival, amelyek tágítják a pécsi horizontot. Ezeket a témákat sugallják már a felvezető évek mottói is (életen át tartó tanulás, környezettudatosság, vallások helyzete, párbeszéde), valamint a kiírt pályázat tartalmi ívei, amelyek az esélyegyenlőségre, az interkulturális párbeszédre stb. fordítják a figyelmet. Különösen izgalmas az EKF-program szempontjából e tematikák kultúra és művészetek felőli megközelítése, a határterületek felkutatása, a művészetek, műfajok, tudományok közötti határok feszegetése, a történetiségnek a kortárs reflexióval történő folyamatos kiegészítése. 5) A programtervezés nyitott és transzparens folyamat: Ezért írtunk ki nyílt, széles társadalmi bázisú pályázatot intézmények, civil szervezetek és magánszemélyek számára, amely mellett a művészeti igazgatóság természetesen tárgyalásos módszerrel, a Pécs számára megfelelő európai programok rendezési jogának megszerzésével vagy nemzetközi együttműködések tudatos kiépítésével bontakoztatja ki az össz-programot. Ebben a munkában pécsi, országos és nemzetközi kulturális szakemberek segítik a professzionális tervező munkát, valamint a beérkező pályázatok értékelését, a nyilvánosság folyamatos bevonásával és nyílt fórumok működtetésével.

Apáca utcai oromdísz

S mindez hogyan jelentkezik a valóságban? Vegyük példának eme első gyakorlatunkhoz az említett Balkán Világzenei Fesztivált, amely idén először, a pécsi Örökség Fesztivál keretében zajlott, Kelet Nyugati Átjáró címmel. A fesztiválhoz több más műfajban is kapcsolódtak programok, többek közt egy rangos filozófiai konferencia. • Ha a Balkán Világzenei Fesztivál 2010-re nagyfesztivállá fejleszthető, akkor jól reprezentál egy önként vállalt, határainkon túlmutató, de mégis pécsi témát, ami a régió és az ország helyzetét is jelzi, s része Pécs identitásának. Más – részben meglévő – egységekkel, mint pl. a Balkán Intézet munkájával, komplex pécsi témává szerkeszthető össze. • Egy ilyen fesztivál hozzájárul a kulturális léptékváltáshoz, hiszen őszi fesztivál-csomópontként markáns arculatot kapna, és sok más esemény hozzá igazodna. Kiemelkedő pedig csak úgy lehet, ha a lehető legmagasabb színvonalat képviseli, ami szerencsére az idei programban is tettenérhető volt, gondoljunk csak Lajkó Félixre vagy a macedón King Ferus Mustafovra, akit a Balkán legnagyobb Csocsek királyaként tartanak nyilván. A koncertek és más tudományos-művészeti események egy jó része a fiatal, egyetemista célközönségnek szólt, s fog szólni a jövőben is. • A zenei események egyikét-másikát már idén ősszel is a Zsolnay-negyedben rendezték meg, ahol már működik egy ideje a Labor Kísérleti Kulturális Tér. Az ilyen kezdeményezések egymásra találása is a 2010-es programot erősíti. Természetesen a Balkán Világzenei Fesztivál 2010-ben is megrendezhető többek közt a Zsolnay-negyedben, de gálaműsorral, nagykoncerttel az új hangversenyterem is megtölthető. • A Balkán Világzenei Fesztivál maximálisan megfelel, mi több mintája, a „Pécs, a Balkán kapuja” mottónak, amelynek a lényege erősen leegyszerűsítve, hogy a Nyugat-Európában kevéssé ismert balkáni kultúrák Pécsen keresztül kerülhessenek az európai köztudatba és vérkeringésbe. A téma több műfajon keresztül történő megközelítése pedig átjárhatóságot biztosít tudományágak és művészeti ágak között.

Kapcsolódó linkek:

• A Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa honlapja