Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Házasságon innen, házasságon túl
[ Magyar Színház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2019. szeptember 18. szerda    Mai névnap(ok): Diána, József a - a - a
„Vigyázat, munkaterület!”
Ecsedi-Derdák Andrást, a Párizsi Magyar Intézet igazgatóját immáron egy éve nevezték ki. Első igazgatói évadának tapasztalatairól, kultúráról, Párizsról és a francia főváros lakóiról faggatta őt Fekete Vali.

Ecsedi-Derdák Andrást, a Párizsi Magyar Intézet igazgatóját immáron egy éve nevezték ki. Első igazgatói évadának tapasztalatairól, kultúráról, Párizsról és a francia főváros lakóiról faggatta őt Fekete Vali. A Párizsi Magyar Intézet tágas igazgatói irodájában találkozunk. András kezembe adja az új programot. Most végre megragadom az alkalmat, hogy megtudjam, mi végre is ez a fekete-sárga design.

Ez egy ideiglenes arculat. Lényegét tekintve fő elemként arra a fekete-sárga szalagra emlékeztet, amivel a munkaterületeket szokták elkülöníteni. Ezzel is azt akarjuk jelezni, hogy sok még a tenni való, az Intézet jelentős átalakításon megy át, nem csak a külcsínt, de az egész működési struktúrát tekintve. Ha ezt sikerül megváltoztatnunk, akkor kap majd a PMI egy újabb, végleges arculati formát.

Derdák András Párizsban hunyorog
 

A kinevezésed négy évre szól, ebből egy már letelt. Mikor fogja megkapni az Intézet azt a végleges struktúrát, amit szánsz neki?

Remélem hamarosan. De az adminisztráció, a minisztériumi engedélyek miatt semmi sem halad olyan ütemben, mint, ahogy szeretném. Meggyőződésem, hogy az Intézetnek szolgáltatóvá kell válni, és fel kellene hagyni azzal, hogy úgy működjön, mint egy ’80-as évekbeli művelődési ház. Ebből a szempontból például alapvetően fontosnak tartom, hogy egy befektető közreműködésével nyissunk egy éttermet az Intézetben, és hogy bevonjuk az üzleti szférát a működésbe. Olyannyira fontosnak tartom ezt, hogy ez már másfél évvel ezelőtt a pályázatomban is szerepelt. Tavaly decemberben még az átadás-átvételkor az épület ehhez szükséges átalakítására már el is különítettek pénzt, csak valahogy mégsem írták még ki a pályázatot. Pedig a működés egyszerű lenne: befektető bérelné a helyiséget az intézetben, amelyet az ő költségén alakítanának át a megfelelő vendéglátó-ipari működéshez. Akkor pedig már nem arról kellene vitatkozni a portással, hogy este 7-kor vagy 8-kor zárhat be, hanem, mondjuk, az lenne a fő kérdés, hogy 11-ig vagy éjfélig legyen nyitva az étterem. Vagyis egy befektető-vállalkozó jelenléte egyben szemléletváltással is járna. Az étterem létrehozásával ugyanis az a valódi, fő cél, hogy jó konyhával, finom magyar borokkal a kiállításokra alkalmatlan fogadótérben olyan közösségi teret hozzunk létre, ahova szívesen jönnek a párizsiak. A gasztronómia ugyancsak hozzátartozik egy nép kultúrájához, mi pedig azért vagyunk itt, hogy minél inkább megismertessük a magyar kultúrát. Ahogy Budapesten is így vált ismertté - és nemcsak az adott nemzetre „éhes” látogatók által - a Francia, a Goethe vagy akár az Olasz Intézet. A franciákhoz pedig amúgy is a kulináris élvezeteken keresztül vezet az út.
Különben is nehéz látszani egy olyan országban, ahol mintegy 40 külföldi kulturális intézet működik és a magyar nagyon is kelet-európainak számít. Önmagában kevésbé vonzó, mint egy marokkói, egy holland vagy egy svéd ház. Itt sok intézet él ezzel, mondhatni bevett szokás. Van olyan ország, ahol ez annyira sikeres, hogy az állam egyáltalán nem ad pénzt a kulturális intézet fenntartásra.

D.A. magyaráz
 

Gondolom nálunk is egyre kevesebb van rá…Az Intézet fenntartója, az Oktatási és Kulturális Minisztérium hogy fogadja a terveid?

A kulcsfogalmakban, mint az Arts and Business (befektetők bevonása a kultúra terjesztésébe, támogatásába), mint a partnerségek minél szélesebb körű kiépítése, mint a magyar produkciók ügynökségként, producerként való menedzselése, vagy a nyitás kérdése, amely jelenti, hogy a programok ne csak házon belül, de akár külső helyszínen, minél nagyobb közönséget elérve folyjanak le, úgy gondolom, miniszteriális szinten, vagy a területet felügyelő szakállamtitkár szintjén nagyon jól. Ugyanakkor a rendszer maga még mindig a régi elvek szerint működik, így szinte folyamatos ellenállásba ütközöm. Néha úgy tűnik, az állami gépezet egyetlen célja, hogy megfeleljen saját bürokráciájának. És miközben kétségtelenül, mi is egyre inkább érezzük a megszorításokat, például egyre kevesebben dolgozunk itt, ugyanakkor változatlanul sok időt kell fordítani a sokszor inkább csak statisztikák készítésére alkalmas, de az érdemi munkától sok időt elrabló adminisztrációra. A lényeges kérdésekre pedig kevés figyelem jut: például, az hogy fenn kell-e tartani a sajtótitkári posztot, látszólag az adminisztráció számára nem érdekes kérdés.

Az intézet nagyterme
 

Pedig jól működő sajtókapcsolatok nélkül elég nehéz Párizsban látszani… Milyen az Intézet megjelenése a francia sajtóban?

Szinte minden lap programajánlójában szerepelünk, de ez a létezésnél is kevesebb. Ez külön szakma és iszonyú fontos a „helyismeret” benne. Hiába rukkolunk elő ínyencségnek számító programokkal, ha nem tudjuk eljuttatni a párizsiakhoz az információt, hogy lesz ilyen, akkor szinte semmit sem végeztünk. A Banán Klubban - amit tizenhárom éven keresztül vezettem - ezt úgy mondtuk: titkosított program. Értelmetlen ilyesmibe ölni a pénzt és az energiát.

Varnus Xaver a Saint Sulpice templomban
 

Miként lehet akkor az Intézet tevékenységét és programjait ismertté tenni a franciák körében?

Ki kell vinni a programokat külső helyszínre a franciák közé, nem ölbe tett kézzel várni, vajon ők felfedeznek-e minket. Néhány hónapos kint lét után ezért jártam ki, hogy a PMI életében először a Zene Ünnepe alkalmával magyar színpad álljon a Da Vinci-kód című bestsellerből is elhíresült Saint Sulpice templom előtti téren, amitől egyébként az Intézet csak mintegy száz méterre található. Ezért szerveztük meg az 1956-os ünnepséget Varnus Xavér és a Bolyki Brothers fellépésével magában a templomban, amelyet így mintegy ezer ember látott. Ezzel a PMI itteni, 20 éves fennállásának történetében minden bizonnyal rekordot döntöttünk: ennyien ugyanis az Intézetbe be sem férnek. Ráadásul nemcsak egy megható ünnepséget, hanem egy vérbeli kortárs kulturális eseményt sikerült az alkalomhoz illően rendeznünk.
Ugyancsak tömegek számára akartunk láthatóvá válni a PMI ’56-os fotókiállításával, az épülettel szemközti parkban, közvetlenül a mindig zsúfolt Luxemburg-kert oldalában. A kiállítást, amely Jean-Pierre Pedrazzini, a Paris Match világhírűvé vált fotóriporterének, - aki a forradalom alatt kapott halálos lövést Budapesten - forradalomról készített képeit mutatta be, a legszerényebb számítások szerint is közel tízezren látták.

Jean-Pierre Pedrazzini kiállítás
 

Egy év után, hogy látod, milyennek látnak a franciák minket?

Elődeim a tudományos berkekben kiváló, jól megalapozott kapcsolatokat építettek ki és hagytak rám. Ők ismerik és szeretik Magyarországot, saját tudományágukon belül jelentős szakmai kapcsolatokat ápolnak. Ezt leszámítva Magyarország a franciák számára Kelet-közép Európa egyik zavaros kis állama, igazán nem válik szét számukra a többitől.
Viszont, ha egy érzelmi szál hazánk történetéből, kultúrájából valamiképpen megérinti őket, amibe bele is tudnak helyezkedni, akkor csakhamar nyitottá válnak. Ha pedig valakinek kifejezetten személyes, akár családi kapcsolódása van a magyarokhoz, akkor igazán örömmel keresi fel az Intézetet. Így kiváló kapcsolat alakult ki például a Mardis Hongrois -val (Magyar Kedd), amely három évvel ezelőtt egyéni kezdeményezés alapján indult és a párizsi magyaroknak és magyarbarátoknak nyújt találkozási lehetőséget minden második kedden. Az információkat hírlevélben és egy blogon továbbítják, többek között így az Intézet különféle eseményiről is hírt adnak. Mi pedig szívesen kapcsolódunk az általuk szervezett programokhoz. De Franciaország szerte számos magyar egyesület és baráti kör működik, amelyek mindegyikével kapcsolatban állunk. Sőt, létezik a „Magyar Intézet Barátai” (Assosiation des Amis de l’Institut Hongrois) egyesület is, amely Raymond Barre, volt francia miniszterelnök vezetésével működik, és amely szintén sokat tesz a magyar kultúra és tudomány franciaországi megismertetéséért. Például január 26-án ez a szervezet rendezett egy koncertet, a Szilvási Cigány Népi Együttest hívták meg. Február elején pedig ők adták át az idei „Prix Hungarica” 3000 eurós díját, amelyet 2004 óta minden évben valamely francia nyelven írt, a mai Magyarországról, illetve annak uniós csatlakozásával, annak következményeivel foglalkozó szakdolgozatért, társadalomtudományi jellegű, megjelent vagy még publikáció előtt álló tanulmányért ítélnek oda.
Egyébként amióta (egy éve) itt vagyok, azt tapasztalom, hogy a különféle intézményi felső vezetők is teljesen nyitottak a kapcsolatfelvételre, az együttműködési kezdeményezésekre. Így tárgyaltam már a francia Operaház igazgatójával, aki szívesen látna a budapesti Operaházzal bármiféle együttműködést, vendégjátékot. Persze ugyanezt el tudom képzelni a bábszínházzal, vagy koncerttermekkel. Csakhogy ezekhez a kapcsolatépítésekhez otthon el kellene térni a napi rutintól, új szemlélettel kellene közelíteni mindahhoz, amit egy kulturális együttműködés jelent. Hiszen enélkül hiába döngetünk nyitott kapukat a franciáknál.

Magyar Kedd
 

Az említett strukturális nehézségek és helyi adottságok mellett, igazgatásod elkövetkezendő éveiben mi az, amit minimál-programként mindenképpen véghez szeretnél vinni és mi az, ami maximálisan jelentené legmerészebb álmaid megvalósulását is?

Amire mindenképp szükség van egy új strukturális működéshez, az az étterem és ezt szeretném minél előbb elérni. Terveim maximális megvalósulását pedig az jelentené, ha vidéken is megjelennénk és az Intézet egész Franciaország-szerte ismertté válna.
Abban hiszek, hogy ügynökségként, producerként kell fellépni a PIACON, mert a külföldi kulturális intézeteknek szolgáltatni, kiközvetíteni kell. Ennek egyik első lépése volt, hogy közreműködtünk a Besh o droM nyári koncertjének létrehozásában Bretagne legnagyobb zenei fesztiválján, ahová 50 ezren váltanak napi jegyet. A színpadon végig ott lógott a hatalmas Párizsi Magyar Intézet molinó. Az ottaniak valószínűleg ott találkoztak először azzal, hogy létezik egy ilyen.
Fontosnak tartom ugyanakkor a kulturális feladatok mellett az oktatási tevékenységünket is, hiszen a párizsi intézet Collegium Hungaricum besorolású, azaz kulturális, tudományos és oktatási képviselet. A felsőoktatásban nagyon szeretném, ha sikerülne megdupláznunk az ösztöndíjas diákok által használható szállások számát Franciaországban. Jelenleg 24 kollégiumi férőhelyet pályáztatunk meg, de ennél jóval többre volna igény.
Középiskolás képzés eddig itt nem létezett, de már tárgyalunk az egyik legjobb felvételi eredményeket produkáló itteni nemzetközi gimnázium igazgatójával, hogyan lehetne önálló magyar szakot indítani. Ez fontos a már itt születettek identitásának őrzése miatt, de ugyanez jelentheti hosszútávon az utánpótlást a két itteni egyetemi magyar szak számára, ahová érthetően franciák maguktól igen kis számban jelentkeznek. Márpedig nagy hiba volna hagyni elnéptelenedni a párizsi hungarológiát, hiszen részben ez garantálja a tudományos kutatásokat végző fiatalok folyamatosságát is!
És természetesen az Intézetben is van magyar nyelvoktatás, ezt is szeretném megújítani. Ebből bevételünk is van, tehát nettó gazdasági érdekünk. Ha megháromszorozhatnánk a nálunk tanulók számát, végtelenül elégedett lennék! Persze ehhez is új módszerekre, szemléletre van szükség.

A Zene Ünnepén fellépett a Mitzuo
 

Az elmúlt egy évben, külső- és belső helyszíneken egyaránt 150 programot rendeztetek. A jövő szezonokban mivel készültök?

Fókuszált rendezvényekre koncentrálunk. Az idei év Kodály év lesz, tehát számos rendezvényünk kapcsolódik majd az évfordulóhoz.
A franciaországi külföldi kulturális intézetek szövetsége, a FICEP (Forum des Instituts Culturels Etrangers à Paris), a külföldi kultúra hetét rendezi, amelynek keretében 1 hetes filmfesztivált tartanak a „Mozi és nő” témakörében, amelyen mi is számos magyar filmmel veszünk majd részt, az Intézet közelében lévő Arlequin Moziban. Novemberben kerül sor szintén a FICEP néhány tagintézete által évek óta szervezett Jazzy Colors jazz-fesztiválra, ahol ugyancsak ott a helyünk. Ráadásul ezekből az intézetek közötti összefogásokból nagyon jó dolgok alakulhatnak ki, nem is beszélve a nagyobb, közös büdzséről, a sajtókapcsolatokról. A szellemi és anyagi erőforrásokat együtt, koncentráltan bevetve hangosabban és hatékonyabban érhetjük el a nyitott franciákat.
2008-ban a magyar szabadságharc kitörésének 150. évfordulóját rendhagyó módon az Osztrák Intézettel együtt szeretnénk megünnepelni. Vagyis emlékezni történelmünk egy közös szeletére, amely bár más - más politikai tapasztalattal járt az egyes országokban, mégis, képesek vagyunk másfél század múltán ezeken felülemelkedni és együtt, egy közös Európához tartozva hajdan volt történelmi eseményeinkre emlékezni.
S ha már Európáról van szó, Pécs 2010-ben lesz Európa Kulturális Fővárosa. Ebből az alkalomból a PMI pályázott Párizs egyik legfrekventáltabb kiállítóhelyére az elegáns 6. kerületben a Luxemburg-kert kerítésére. Itt mindig hatalmas, nagyon látványos, elgondolkodtató kiállítások láthatóak. Nemrég az UNICEF a világ gyermekeiről készült portréi, fotói voltak kifüggesztve. A zsúfolt városban naponta több ezer gyalogos nézi meg, de a sok ezer elhaladó autóból is vonzza a tekinteteket, sőt kivilágítva még este is jól láthatóak az óriásplakát méretű fényképek. Annyira fontos hely ez a kiállítások számára, hogy 2009-ig teljesen lefoglalták már az év elején. A Párizsi Magyar Intézet 2010-re pályázott, hogy PÉCS EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSAKÉNT, és általa Magyarország még egy helyen megmutathassa önmagát.

Beshodrom koncert Bretagne-ban
 
Kapcsolódó linkek:
   • A Párizsi Magyar Intézet honlapja
   • A Mardis Hongrois honlapja
   

[ Fekete Vali ] 2007-02-20 23:09:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
cendrillondeparis 2007-02-21 13:35

Teljesen igaza van az igazgató úrnak. Én is tapasztaltam ezeket a jelenségeket - mindkét országban. Magyarországon sajnos egyre kevesebbet tesznek - főleg magas helyeken - a kulturáért, pedig gyakran nem is a pénzhiány, hanem az érdetelenség és az akarathiány a gátló erő!

Tov?bi hozz?z??ok
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Mexikói filmé az Arany Oroszlán

Velence a magyar sikerek városa

A Napszállta is ott lesz Velencében

Újabb magyar filmes-siker

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]