Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Trakhiszi nők
[ Kamra ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2020. augusztus 8. szombat    Mai névnap(ok): László a - a - a
Az utcai firkáló
Mimezis és Majmolás – Street art-tól a falfirkáig pécsi házfalakon
A belvárosi házfalakat tag-ek lepték el, graffitik is akadnak, egy-két stencil, néhány már-már műalkotásszámba megy. Az utcára kivitt alkotások a pillanatnak, az arra járónak szólnak, mint az utcazene, az utcaszínház, csak az utcai firkálót, ha tudja, elkapja a rendőr, néha megveri egy járókelő, vagy lefújja saját festékével…

„A város szép, a nők rondák.”

Pécs városában 2006-ben egyetlen legális falfelület található a belvárosból Kertváros felé vezető felüljáró alatt: a felüljáró tartópillérei, egy kiégett disco környéke a vasúti sínek mellett agyonfújt betonkerítésekkel, minden egyéb helyen tilos graffitit festeni. Kijelenthető, eme tiltás –mint bárhol másutt is – eredménytelen. Léteznek városi szubkultúrák, amelyek kommunikációs felületnek tekintik a belváros falfelületeit. Öncélú tag-elés (névfelírás) és változó minőségű graffitiken túl (csak szubkultúrán, adott csoporton belül értelmezhető a nonfiguratív ábrák, cirkalmas betűösszetételek jelentése, s eme csoportok egymással vetélkedve át-átfestenek már lefújt falfelületeket, néha még verekednek is a saját mű védelmében) még a streetart-jelenség is előfordul a városban, éppen úgy, ahogy a bárhol a Földön.

A cikk mottójának szövegére Rómában bukkantak 2000-ben egy ókori palota feltárásakor, feltehetőleg a sikertelenség motiválta az állítás falba vésésére az alkotót. Az biztos, hogy két évezred elteltével az, amit a köznyelv gyűjtőnéven graffiti-nek nevez, lassanként mindent elborító szennyáradattá növekedett a posztindusztriális társadalmak lakta városokban. A jelenlegi helyzet előképeként felemlegethetnénk a barlangrajzokat esetleg az erdő fáiba bugylibicskával belerótt évszámokat, szíveket, az iskolai padokra írt ökörségeket, de nem járnánk el helyesen, ha csak ezekben keresnénk a graffiti-jelenség magyarázatát.

E cikk írására egy street art-os mű késztetett, egy bankautomatától távoztamban egy szemetesen vettem észre egy angyal, aki repül egy mező felett, s épp az akkor írott regényem címe állt a kép alatt: Elveszett. Úgy éreztem megszólított ez a stencilmű. Később még egy kutyagumigyűjtő edényen is felfedeztem.

Kukán elveszett
 
Kutyagumin is elveszett
 

A jelenkori urbánus folklór összefirkált utcaképének „felelőseit” meg tudjuk nevezni: néhány tucat, zömében kamaszokból álló társaság – nevezhetjük szubkultúrának is –, akik önkifejezési formákat keresve mintát követnek. Egy megnevezhető egyén mintáját: egy bizonyos Taki becenevű writer-nek (elsősorban tag-elő falfirkáló) köszönhető a mai állapot (és a médiának, és saját mintakövetési mániánknak), ő lenne tehát az „ősok”. 1970-71-ben Amerikában egyre több metrókocsiban jelent meg a „Taki 183” felirat, senki nem tudta, mit jelent, s mire megtalálták a magyarázatot, azaz elkapták Takit (egy görög származású küldöncöt), már „híres” emberré vált (Taki a 183. utcában lakott), s azóta is tömegek követik a példáját világszerte. A járművek megteltek nevekkel, számokkal, s egyre olvashatatlanabb, látványosabb feliratok születtek, megjelent a razfilmfigurák ábárzolása, elkezdtek a házfalakra is fújni... Ennyi lenne hát az utcai firkálás eredete.

A graffiti eredeti értelme: falra írt, karcolt szöveg, üzenet, tömör bölcsesség. Az 1800-as években alakult ki Amerikában, afro-amerikai közösségekben. A magyar nyelv a graffiti szót használja a stylewriting (stílusírás)–ra is. Azonban a stylewriting az afro-amerikai gettókultúra szülötte. A graffiti szót először valószínűleg Raphael Garucchi használta Graffiti de Pompéi (1856) című írásában.

A tag-re (angol: cédula, címke) nincs megfelelő magyar szó. A tag egyfajta kalligrafikus aláírás, mellyel készítője csupán annyit közöl a világgal: itt jártam. A belvárosi házfalakon lépten-nyomon előfordulhat, többnyire filctollal készül egy pillanat alatt, hanyagul, odavetve. De a buszokban, vécékben, liftekben, lépcsőházakban is gyakran látni tag-et.

Graffiti és tag egyvelege egy ócska rámpán
 
Tag a köbön
 

A graffiti Amerikában elsősorban zömében a színes bőrű fiatalok metrószerelvényekre felfestett, firkált jelei által okozott hírnévről szólt (a perifériáról a városközpontba kerülni, sok ember szeme elé, kvázi „híressé” válni – ez lehetett, s ma is ez a cél). A vietnami háború amerikai katonái tag-eltek mindenfelé, amerre jártak a harcok közben, hasonló mód a banda tagok is így jelölték ki territóriumuk határát. Ezek a fajta utcai jelek nem hordoztak direkt politikai, sem egyéb üzenetet azon kívül, mint hogy itt jártam, s ezáltal „híressé” válhatott az alkotó, igaz, hogy csak az adott szubkultúrán belül (ahol dekódolni tudták a jelét).

A graffiti (falra írott szöveg) hordozhat direkt politikai üzenetet is diktatúrák idején („Ruszkik haza!” – mondat az 1956-os forradalom után, vagy az 1968-as párizsi diáklázadás falfirkái is emlékezetesek), ma különböző, nem feltétlen a fennálló parlamenti demokrácia hívei (egyének/csoportok (?) is) megnyilvánulnak graffiti formájában (bőrfejűek, punkok, anarchisták…), előfordulnak tiltott önkényuralmi jelképek éppúgy, mint szellemes, vagy annak szánt mondatok, vagy együttesek, logók...

A graffiti a tag és a street art nem egybemosható minőségű, a graffitisek és a streetart-osok nem is szeretik feltétlenül egymás munkáit. A tag-elők gyakran a legszakadtabbak közül kerülnek ki, alkohol, drog, szipuzás is része ennek a szubkultúrának. A graffitihez már frissebb fej szükséges, és biztos kéz, de ha nem legális helyre kívánnak festeni, mondjuk egy vonatra, gyakorta szükséges a megelőző feszültségoldás. A graffiti többnyire már előre, egy vázlatfüzetben megtervezett konkrét üzenet nélküli „festmény”, mégis egyedi, addig a street art sokszorosítható (matricák, stencilezett képek) mű, találkozhatunk ugyanolyan matricákkal, stencilképekkel más-más városokban is. A graffitisek sem csak a saját városukban alkotnak, gyakorta indulnak „vendégszereplésre”, nagyobb, közös éjszakai akciókra.

Graffiti a felüljáró alatt
 
Matrica egy esőcsatornán
 

A matrica eredete hasonlóan banális a tag-éhez, Shepard Fairey, Rhode Island-i főiskolás 1989-ben egy „híres” pankrátor képével illusztrált öntapadós matricákat ragasztott ki a világ több pontján – csak úgy, viccből. Senki nem tudta, mit jelentenek a matricák, enigmatikusságuk feltűnést okozott, s máig is népszerű alkotási mód (bár az elmúlt negyed évben alig-alig fedeztem fel új munkát Pécsett, ennek oka lehet a nyári szünet, vagy pedig divatjamúlttá kezd válni ez az önkifejezési mód). Érdekes párhuzam, hogy 1989-ben két pécsi gimnazista (azóta orvosi pályán dolgoznak) egy saját arcképükkel preparált testépítő fotójából készített plakát sorozattal borította be a belvárost (ha nem Pécsett művelik, lehet, hogy hozzájuk kötődne a street art).

Magyarországon 1992-'93 környékén terjedt el igazán a grafiti és a tag (az első firkászok közé tartozik a még ma is létező PNC - Pride Not Crime csoport). Azután egyre többen kezdtek firkálni. A break és hip hop zenei stílusirányzatokhoz köthető a mai állapot, a megannyi irányzattal, stílus-kavalkáddal. A hip hop-nak létezik olyan ágazata, ahol a firkászok saját választott nevüket írják a falakra, vonatokra… ezzel jelezve ottjártukat. A firkászok közt egyfajta verseny, rivalizálás is működik, nemcsak a firka minősége számít, hanem a helyszín is. Minél egyedibb és „jobb” a stílusa valakinek, és minél többet fest, minél veszélyesebb helyekre, annál elismertebb a közösségében.

Matrica egy kukán
 
Street art - Kaján Tibor utalással
 

A street art csak néhány elemében hasonlítható a graffitihez és a tag-hez, illegalitás jellemzi mindhármat, mivel utcai falfelületeket (a streetart-osok többnyire csak lámpaoszlopokat, esőcsatornákat, kukákat, kapcsolószekrényeket és rossz minőségű falfelületeket…) vesznek igénybe. Vannak matricázók, és stencilezők (előre kivágott műanyag-, vagy kartonsablon segítségével fotografikus hatást elérő falfestmény, amely lehet egy, de többszínű is). A street art 1990-es években indult világkarrierjére, 2000 után érkezett el Magyarországra, illetve Pécsre is. A street art valóban utcai művészet, lehet kísérletezni a galériákba hívásával, de az illegalitás varázsa erősebb marad a galériák hűvösénél. Ahhoz, hogy e festőket, firkálókat, vagy művészeket megértsük, szociológiai, pszichológiai vizsgálatokat is végezhetnénk, de a graffitik földrajzi elhelyezkedéséből is levonhatók következtetések (iskolák, kollégiumok, szórakozóhelyek környékén van-e több, vagy egy elöregedő, családiházas környéken?). Illúzió például, hogy a nagy, színes falfirkák/falfestmények csak éjszaka készülnek, három intenzív napot töltöttem terepszemlével, fényképezéssel, ez idő alatt nem egyszer és nemcsak legális helyen találkoztam fényes nappal, forgalmas helyen falfestő kamaszokkal (a legális helyen két-három 16 éves külsejű festett, a vezéralak fekete ruhában, a három nagy alkotómunkáját elismerőleg bámulta négy-öt 13-14 éves fiúcska, egyikük elhaladt mellettem, a hátizsákjában összeütődtek a festékes flakonok, még a flakonban lévő golyót koccanását is hallani lehetett).

Két legálozó graffitis
 
Street art az alagútban- három majom a tizenkettőből
 

Az utcai művészet kötődik a lázadáshoz, az önmagáért való lázadáshoz éppúgy, mint az etikai alapon, a közösségért, a közösséghez szólni akaró szándékhoz. Az utcai művészet önkéntes szolgálat (csak megszállottakkal találkoztam e területen), többé-kevésbé anonim művészet, ezáltal visszanyúl a hivatalos művészet előtti időszakba. Felvállalja a mocskot, az ürességet, a szürkeséget, olyan falfelületeket, amelyek nyomasztók, s amelyekre pár óra munka után öröm ránézni. A street art felvállalja a ronda tűzfalakat, a társadalmi igénytelenségből évtizedeken át mocskos betonkerítést, s alakít a környezetén.

A rengeteg „tag” és rossz ízléssel felfestett graffitin túl akad Pécsett egy ellenpélda (bár még úgy 70%-ig készült el – mondta Bodó Márton, alias Bobek). A Közelítés Galéria szervezésében létrejött 2006. májusában a budapesti Intermédia Tanszékkel közösen egy kiállítás a Hattyúházban, amelyhez kapcsolódott egy akció – Budapestről érkezetek streetart-osok és pécsiek is közreműködtek. A street project helyszínét Bodó Márton javasolta: a Damjanich utcai nagy szürke betonfalat (amely mögött a PTE állatkísérleteihez használt kutyákat őrzik, de a közelben található a PTE Művészeti Kara, az ott dolgozókat, tanulókat egy évtizedig láthatóan nem foglalkoztatta túlságosan a környezetük). A falon a ’80-as évekből maradt egy Mistral logó –, illetve korábban a Burzsoá Nyugdíjasok nevű együttes tagjai is festettek néhány művet, de ettől a betonkerítés egynemű szürkesége dominált az utcában. Bodó javaslatára a street art projecthez nem kértek engedélyt az önkormányzattól, a fal tulajdonosától (PTE) szintén nem, s szombat délelőtt 10 órától festeni kezdték a falat. Éppen elterelés volt, óriási forgalom lett egy városi futóverseny miatt, ezért a Damjanich utca forgalma többszörösére nőtt a szokásosnak, s maguk az alkotó csodálkoztak legjobban, hogy nem állította le őket a rendőrség, csak délután 3-kor ért oda egy rendőrautó, s mint az akciófilmeken, befarolt a járdára, rendőrök vágódtak ki a kocsiból, s felírták az alkotók adatait. Rongálás gyanújával feljelentést tettek, de azóta sem történt semmi az ügyben. Azóta is folyton változik a fal. Megjelentek a T-betűk (A Tűr-Tílt-Támogat 3 T-jére utalva). Bobekkel beszélgetve első akciójára is rákérdeztem. Az Alagutat jelölte meg. Majmokat festett a kék körökbe. A 12 majom című Gilliam filmre utalva, s várhatjuk a támadást (a filmben erre utal a majomgraffiti). De József Attila portrék is szerepelnek repertoárján

Damijanich utcai falimeggy
 
Damijanich utcai tűrés-tiltás-támogatás
 

Mi lenne a megoldás? Más országokban több a legális felület. Vagy ott a mural lehetősége – tűzfalakat adnak művészeknek, így óriási, egész házfalat beborító művek jöhetnek létre komoly szellemi és anyagi ráfordítást igényelve az alkotóktól. Pécsett az ilyen felületeken vagy reklámok terpeszkednek, vagy hullik a vakolat. A tag-re nincs más megoldás, mint lemosni. Alakult is egy faltisztító közmunkás brigád a városban nemrég.

Berlinben járva nagyobb mennyiségű matricát láttam, s kevesebb tag-et, s jónéhány legális graffiti felületet. Párizsban több öregebb graffitis (húsz év körüliek) felhagy a tevékenységgel, mert az újak (14 évesek) olyan gyenge minőségben festenek, s nem tisztelnek sem templomot, sem műemléket, szobrot, hogy szégyellik, ha őket is graffitisnek gondolják.

Berlini házfal I.
 
Berlini házfal II.
 

Az utca visszafoglalása történik a street art által, az utca személyessé tétele – ha virtuózok csinálják, akkor érdekesebb eredménnyel, mint ahogy az a képzőművészeti galériák visszafojtott hangú, hűvös, elegáns, befelé forduló világában lehetséges lenne. A szövegbuborék-matricák gyakran kerülnek reklámokra, a karcos mondataik gyakran értékesebbé teszik a kommersz termékre utaló plakátot, mint amit a fogyasztásösztönző szakemberek szeretnék. Mivel nem szervesül a reklámkommunikációba a stick art, meghökkent, vagy elgondolkodtat. A matricaművészet mégis eltűnni látszik Magyarországon, ez a fajta gerilla-marketing remekei megismeréséhez a keresőprogramba a StickerNation szót kell csak beütni, s 30 ezernél több matricát lehet megtekinteni. A kultúrkritikai attitűd helyességét innen nem kérdőjelezném meg. Az utcai művészet felhívja a figyelmet arra, hol is élünk. Saját környezetünkre. Párbeszédre ingerel. Amely aztán tovább folytatódik az Interneten. Mert a művek felkerülnek a világhálóra. Innen pedig már egyfajta nemzetközi párbeszéd részéve válnak. Mert Pécsett, a leendő Európai Kulturális fővárosban semmi újat nem találtak ki a graffitizők, a tag-elők, de még az a néhány street art-os sem. Csak ki-ki a saját műgondjával, vagy igénytelenségével önkifejezési formára talált egy divatos, korszerű, vagy már idejét múló illegális művészeti ágban.

A hely, ahol élünk
 
J.A. is köztünk él
 
Kapcsolódó linkek:
   • Bobek honlapja
   • Chirokez honlapja

( Fot? A szerző )
[ Balogh Robert ] 2006-11-30 18:48:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
Antee 2007-01-19 19:48

Tisztelt Szerző!
Csonka Anita vagyok a PTE-MK végzős hallgatója. Már jó ideje túrom az internetet, a street arttal kapcsolatos cikkeket, véleményeket hajszolva. Erről a témáról próbálom a szakdolgozatomat írni, és éppen az anyaggyüjtés elején járok. A segítségét szeretném kérni ebben. Nagyon kevés magyar nyelvű anyagot találtam, és sajnos nem ismerem a pécsi street artosokat sem. a címem: arkantal@gmail.com. Előre is köszönöm a válaszát. Tisztelettel: Cs.A.

Tov?bi hozz?z??ok
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Taub Jánosnak
Taub sosem fontoskodik, de kemény és játékos. Szolnokon olyan García Marquezt (a Száz év magányt) alkot a színpadon (Törőcsik, Garas, Mertz), hogy meghívják az előadást Bogotába, a szerző kolumbiai fesztiváljára. (Bodor Páltól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Átadták az első Heller Ágnes-díjat

Hajós Trianoni Emléktúra - START

Darvay Nagy Adrienne - Szín játék

MGP - Coming out

Élő online könyvbemutató

Marót Péter 1945 – 2020

Születésnapi levél - Taub Jánosnak

Nemeskürty István, a nemzet Tanár ura 95 éves lenne

Vetró-Rózner-Bereményi: Magyar Copperfield

Volt egyszer egy Nép (Nemzeti) Színház

Wisinger István – Egy elme az örökkévalóságnak

Húsvét - ahogy lehet

Egy-Másért… Felhívás

Rendkívüli támogatás a színházi világban

Gnandt J a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetésben részesült

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]