Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]


fotó
 
Dátum: 2019. október 18. péntek    Mai névnap(ok): Lukács a - a - a
Allergia fűben-fában, földön-égen
Az allergia beszédtémaként olyan szerepet kezd betölteni, mint az időjárás, és hasonló indulatokat szabadít fel, mint a politika: szidjuk a vélt felelősöket, sajnálozunk tehetetelenségünkön, de a kerítésünkön átlépve már nem törődünk a környezetünkkel...

Ha vendég jön, gyakran előre szól: paradicsomot, mogyorót, miegymást nem tud majd enni, erősen allergiás erre vagy arra. S fordítva: ha vacsorára hívnak, némelyek előre kérdezik: halat és vadat csinálhatunk, zöldsaláta jöhet, ugye egyikre sem vagy alllergiás? Más: nyaralni indul a család, de egyik-másik tagja annyira érzékeny egyes növények jelenlétére, hogy az üdülőhely kiválasztásánál vagy az útvonal tervezésénél ezt is figyelembe kell venni. Az allergia mint téma olyan szerepet kezd betölteni a közvetlen emberi kommunikációban, mint az időjárás – különösen sokat beszélgetünk az allergiáról az úgynevezett allergia-szezonban –, és némileg hasonló indulatokat szabadít fel, mint a politika. Szidjuk a vélt felelősöket, sajnálkozunk önnön tehetetlenségünk miatt, miközben sokan a kerítésükön kívül egy centire ágaskodó parlagfüvet már nem érzik a saját problémájuknak.

Parlagfű a réten
 

Új jelenség, új nagyságrend, új társadalmi magatartásformák felbukkanása a társas érintkezésben, a programok tervezésében, kivitelezésében: a társadalom allergiás lett (a kifejezés Nékám Kristóf professzortól származik). A modern életforma számos vonatkozása bonyolultabbá vált, semhogy áttekinthetnénk, és az új források száma gyorsabban nő, semhogy akár még egy egészségtudatos ember is követni tudná.

Még az információforrásokat sem: nincs is elég belőlük, ami van, az sem ér el minden érintetthez, az allergiának az egész társadalmat érintő problémája, kihívása még nem kapott akkora teret sem a közbeszédben, sem a nyilvános kommunikációban, mint amekkora megilletné. Miközben az allergia egyre erősebben határozza meg az együttléteket is, legalábbis az együttlét több-kevesebb tartalmi vonatkozását, vetületét: tematizálja a kommunikációt. Az allergia is arra tanít bennünket, hogy minden mindennel összefügg, és kemény leckét ad az elidegenedettség fogalmát lassan már meg is unó emberiségnek: muszáj kiiktatni életünkből azt a forrást, melynek jelenlétére allergiások vagyunk – tehát kénytelen-kelletlen elidegenedünk, egyre több dologtól.

Britannicus pénzérmén
 

Mindenki szenved az allergiától: vagy maga is allergiás valamire, vagy közeli hozzátartozója az – s az ebből fakadó helyzetek őt is érintik –, vagy az allergia terjedésének társadalmi következményei érintik, sújtják munkájában vagy magánéletében. Az EFA (Európai Asztmás és Allergiás Betegek Szervezeteinek Szövetsége) fogalmazta meg először, hogy az allergia „social disease” – vagyis az egész társadalom betegsége.

Pedig a probléma korántsem újkeletű: Menes fáraóról tudjuk, hogy halálát – körülbelül ötezer éve – feltehetően egy Nílus-parti séta során beszerzett darázscsípés okozta. Britannicusnak egy másik állattal voltak gondjai: lóra ülve nyomban megindult a könnye és a taknya, s mivel nem tudott lovagolni, császár sem lehetett – ezért vált mostohatestvére, Néró az ókori Róma történelmének formálójává. II. Richárd okosan élt gyöngeségével: eperfogyasztás utáni csalánkiütése jó ürügy volt arra, hogy politikai ellenlábasait mérgezéssel vádolhassa.

Egy másik angol, a manchesteri Charles Blackley is tüszkölt és prüszkölt annak idején, de nem elégedett meg a panaszkodással, az okokat is ki akarta deríteni. Begyűjtött egy jó adag növényi pollent, és azokkal „provokálta magát”, vagyis a polleneket a bőrébe dörzsölte. Meg is lett az eredmény: gyulladásos reakciók, kötőhártya-gyulladás, nátha, hörgőgörcs – tehát mi szem-szájnak ingere, szó szerint. Nosza, könyvet írt azonmód a Szénanátha okának és természetének kutatásáról, mely annyira megtetszett magának a nagy Darwinnak, hogy szakmai tanácsokkal is ellátta Blackley-t.

Schick Béla érmén
 

Negyedszázad múlva két bécsi gyermekgyógyász, Clemens von Pirquet és magyar származású Schick Béla leírták: a lóban termeltetett streptococcus-antitoxin ismételt adásakor néhány gyermeknél a megszokottól eltérő reakció (láz, nyirokcsomó duzzanat és csalánkiütés) jelentkezik. 1906-ban közzétett tanulmányában Pirquet a megváltozott reakciókészség jelölésére új kifejezést javasolt, melyet két görög szóból (allos = eltérő és ergos = munka, reakció) állított össze.

Az azóta eltelt száz évben ez a szó – az allergia – a civilizált társadalmak közismert fogalmává lett. Jelentésköre egyre tágul, Nékám Kristóf (fotó) professzornak Az allergiás társadalom című, évekkel ezelőtt megjelent, a kérdésben mégis mindmáig alapműnek számító cikke többek között ezt is boncolgatja. A szerző szerint az allergiás betegségek valószínűleg a következő két évtized legnagyobb társadalom-egészségügyi kihívását jelentik majd. Maguk a betegek és szakszervezeteik, az egészségügyi dolgozók is kommunikációs gondokkal küszködnek: mindmáig nem sikerült az egyéni problémák jelentőségét, az allergiák egyre növekvő társadalmi veszélyességét sem a társadalom, sem a döntéshozók felé kommunikálni – a megfelelő üzeneteket eljuttatni, hangsúlyozni, beágyazni, meggyökereztetni. Persze felmerül a kérdés: melyek is lennének a megfelelő üzenetek?

Egy génmanipuláció ellenes akció
 
Először is: „a helyzet fokozódik”. Vagyis a legnagyobb allergiás betegcsoport, az allergiás rinitisz ("nátha") betegeinek aránya évek óta nő hazánkban: a hűvös pragmatizmusukról ismert skandinávok 70% körülire jósolják a tizenöt év múlva várható tetőzést.

Másodszor: az iparosodáshoz is kapcsolódó jelenségről van szó. Lehet, hogy maga a kék bolygó lett allergiás az egyre izgágább homo sapiensre? Tagadhatatlan, hogy óriási jelentősége van a környezetszennyező, idegen, ártalmas anyagoknak, és az életmód jellemzőinek is. Mégis, kevesen mernek jósolgatni, hogy a nehézipar, a mind jobban motorizált közlekedés, a génmanipuláció mennyiben járul hozzá az allergia terjedéséhez. Magam, mint a pesti belváros lakosaként köhécselő laikus, ha valaki udvariasan érdeklődik köhögésem felől, szemrebbenés nélkül válaszolom, hogy szmogallergiám van, – még akkor is, ha erre a szóra ma még nem ad találatot a Google.

Nemcsak a „klasszikus” allergének – különböző eredetű fehérje- vagy fehérje-szénhidrát-szerkezetek, atkák, virágporszemcsék stb. – de az egyes foglalkozásokhoz kötődő technológiai anyagok is belépnek a képbe. Fodrászok, kőművesek, pékek is szenvedhetnek olyan anyagok intenzív munkahelyi jelenlététől, melyek ártalmas hatásáról akár fogalmuk sincs. Szakemberek szerint az allergiás megbetegedések a civilizáció káros melléktermékei, a primitív társadalmakban ezek gyakorlatilag nem fordulnak elő.

Harmadszor: a hatékony, mint általában, drága. Ha valamit, hát az allergiát semmiképp sem lehet szőnyeg alá seperni. A polleneknek nem kell útlevél, ha jó a szél és száraz az idő, akkor ők lesznek a hatékonyabbak. Aki centralizáltan, profi módon szervezkedni kezdene az allergia ellen, annak eleinte a nagy költségek mellett szerény eredmény jutna. A kiadások egy része kétségtelenül a társadalmi felvilágosításra fordulna, hiszen ma a közvélemény ismeretei az allergiával kapcsolatban igen hézagosak. Az egészségügyi szakértők szerint a lakosság jó része alulértékeli az egészséggel kapcsolatos információkat – hiába, hogy az európai lista végén állunk akár a várható élettartam, akár a GDP-ből az egészségügyre fordított hányad szempontjából, a népességnek nagy része elégedett az egészségi állapotával. Az ismeretek hiányossága a manipulálható kommunikáció melegágya: ezért van, hogy gyakran társadalmi érdektelenség tapasztalható például a környezetszennyező anyagok közvetetten, egy nagyon összetett, komplex rendszer elemeiként érvényesülő hatásával szemben.

Szmog New York fölött
 

A komplexitás követhetetlensége nem jelent gondot, ha tőlünk távol álló kérdésekkel kapcsolatban szaporodnak az ismeretek, problémák, de az allergia esetében mindez a bőrünkre megy, szó szerint, vagy a légutunkra. A kényelemnek, a „civilizált körülményeknek” ára van. Nincs ingyenebéd: ára van, ha másfél óra alatt akarunk lejutni a Balatonra, szinte mozgás nélkül, csak a gázpedált nyomva, ha kiwit akarunk enni, vagy epret februárban. Fizetünk, méghozzá keményen az olcsó, tengerentúli primőr zöldségért, gyümölcsért. Nemcsak a forintban értett árát, de a tartósításukra használt vegyszerek fogyasztása is szervezetünket terheli. S a genetikailag módosított élelmiszerek – melyek allergiát is kiválthatnak – is túl gyorsan jutottak el a laboratóriumokból az áruházak polcaira: a sietség magyarázata a várható üzleti haszon.

A modern irodaépületekben is előfordulhat az SBS
 

Fizetünk azért is, ha beteg épületben lakunk: ma már nem költői fordulat ez a kifejezés, hiszen a WHO több mint két évtizede tekinti betegségnek az úgynevezett „beteg épület tünetegyüttest” (Sick Building Syndroms - SBS). Ez egyértelműen összefügg az épületekben kialakuló egészségtelen munkakörnyezettel, sajnos érzékszerveinkkel csak ritkán észlelhető – ha igen, akkor már nagy a baj. Mi a beteg épület? A nem megfelelően karbantartott irodaházak, szállodák, bevásárlóközpontok, vagy akár az otthonok – vagyis mindenütt jó, ahol kevés az allergén, csak tudjuk kimutatni. Ha elhanyagolják a beltéri levegőminőséget (Indoor Air Quality), az olyan tünetekhez vezethet, mint a fejfájás, a letargia, a nyálkahártya-irritáció vagy koncentrációs zavarok, a kontroll pedig roppant egyszerű: a panaszok az épület elhagyásával csökkennek, vagy teljesen megszűnnek.

Egy háromszobás lakásban évente körülbelül tízkilónyi por gyűlik össze. Bár nem „tiszta piszok”, inkább mix: alkotóelemei a lakók, háziállataik, ruháik, a tárgyaik, építőanyagok, ételek és egyebek törmeléke, keveredve a levegőből származó korommal, mikroorganizmusokkal. Ha a tíz kilóból veszünk egy grammnyit, abban körülbelül tízezer házipor-atkát találhatunk – e lény ürüléke veszély mindazokra, akik hajlamosak az allergiára. Ha a por „finom”, akkor áthatol a légutakon, a tüdőbe is bejut.

Az atka és a gömbölyded ürüléke
 

A szervezet a modern fogyasztói háztartásban elterjedt vegyipari termékekre is reagál: a tisztítószerekre, a tartósított és a permetezett élelmiszerekre, rovarirtókra, autóápolási cikkekre, pontosabban az e forrásokból szerteilló ammóniára, naftalinra, acetonra, klórra, a porlasztótégelyekből eloszló hajtógázra. Bár ma már egyre több gyártó ügyel az összetétel kialakításakor az egészségügyi szempontokra is, ám a környezetünkben lévő tárgyak az allergia számára is a „velünk élő történelem” forrásai. Nem is olyan régen – sok helyütt még ma is – mérgező folyadékkal kezelt gerendák, a formaldehid gőzt kibocsátó szigetelőhab, régi épületek azbesztcement termékei, kőolaj alapú festékek jelentettek veszélyforrást, persze az egyéni érzékenység és a koncentráció függvényében. A halmozott hatás szem-irritációt, szédülést, bőrbajokat, idült hörghurutot is okozhat. Nem azonnal: szegény szervezetünk eleinte megpróbál alkalmazkodni, ám előbb-utóbb belefárad. Főleg ha mozgáshiány, feszült idegállapot, fertőzés vagy kialvatlanság növeli az esélyeket, míg végül egyre kevesebb vegyszer egyre hamarabb váltja ki az ellenreakciót.

Nincs mese, könyörtelen létszámleépítést kell tartani a plüssállatok és egyéb értelmetlen porfogók között – alig hinnénk, hogy egy olyan lakásban is, ahol csak felnőttek élnek, mennyi ilyen kis cuki, kártékony atkával vastagon lepett szőrpamacs van.

A házipor közelről
 

Ahol légkondi üzemel, bonyolódik a helyzet. Sokan ismerik az első kánikulai napon a bekapcsolt készülékből áradó jellegzetes, poshadt szagot. Akkor jut ki a hűsre vágyóknak ez az élmény, ha szezon előtt nem végeztették el a berendezések szakszerű tisztíttatását és fertőtlenítését, s rossz hír, hogy a kellemetlen bűz nemcsak szennyezettséget, de gombatenyészetet, bakteriális fertőzést is jelezhet. A legionella (legionella pneumophila) baktérium eredetileg a természetes vizekben tenyészett, azonban az evolúció legutóbbi szakaszában felfedezte a csapvizet is. Ma már, ahogy az eszközhasználó ember csúcstechnológiáját egyre inkább a kényelem szolgálatába állítja, a légkondicionáló hűtőbordája is az egyik kedvelt tartózkodási helye, ám a berendezés légterében és a kondenzvíz-gyűjtőben is éppoly szívesen tanyáz. Ha vízpára formájában szippantjuk be, a tüdőgyulladásnak adunk párszázaléknyi esélyt.

A legionella portérja
 

Kis ház, kis gond, nagy ház: nagy problémák a légtér egészségügyi állapotában. Tass Zoltán mérnök, a hazánkban működő egyetlen beltéri levegő analízisre specializálódott cég szakértője szerint a lakásfelújítás vagy építkezés előtt állók a kisebb-nagyobb részletekre vonatkozó döntésekkel jelentősen csökkenthetik az „otthon betegségeit”. Például, néhány hasznos tipp: a padlószőnyeg több port tárol, mint a kemény felületű padló, és a strukturált tapétán is könnyebben ül meg a piszok. Érdemes szakember tanácsát kérni, hogy az építő-, kötő-, burkoló- és ragasztóanyagokból milyen illékony szennyező anyagok kerülhetnek a belső terekbe. Módunkban áll csökkenteni ezek mennyiségét. Nyilvánvalóan legfontosabb az allergén források megszüntetése, ehhez viszont elengedhetetlen az allergének jelenlétének meghatározása. Ily módon elérhető, hogy aki allergiás, tisztában legyen otthonában, munkahelyén levő allergének mennyiségével, forrásainak elhelyezkedésével. A legfontosabb “gyógymód” ugyanis az allergénekkel való találkozás kerülése, ehhez azonban feltétlenül szükséges a potenciális források azonosítása.

Egy potenciális gyógymód
 

De mi történjék akkor, ha a forrás egyetlen centivel „az én házam, az én váram” határán túl leledzik? Ha „az én kis allergiám” és a kényelmesen szidható társadalmi probléma közötti határ elmosódott? Amíg csak a saját elkerített terünkben fellelhető forrásokkal foglalkozunk, addig nem várható érdemi előrelépés: az allergén, ha kidobom az ajtón, bejön az ablakon.

Reményekkel csak akkor kecsegtethetjük magunkat, ha belátjuk az edukáció jelentőségét, és bízunk abban, hogy gyermekeink akkor is magukénak érzik majd az allergia problémáját, ha magántulajdonuk határát is át kell lépni a megelőzéshez.

Az atka
 

Irodalom:
Ferro, A. R., Kopperud, R. J. & Hildemann, L. M. Source strengths for indoor human activities that resuspend particulate matter. Environmental Science and Technology.
Nékám Kristóf: Az allergiás társadalom. Magyar Tudomány, 2001/9.
levegodoktor.hu

A parlagfű virágpora
 
Kapcsolódó linkek:
   • A levegődoktor honlapja

[ Szvetelszky Zsuzsanna ] 2006-08-25 14:45:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
[ Archívum ]
[ Keresés ]
X. BÁBU Fesztivál

Bach-versenyművek a Capella Savariától

Emlékezzünk együtt Kara Tündére!

Vitáktól zajos forró fesztivált zárt Velence

Jubilál a Szebeni Műhely

70 éves a bábjátszás Békéscsabán

Magyar nap a Velencei Filmfesztiválon

Születésnapi levél - Paul Lendvainak

A 76. Velencei Filmfesztiválon fókuszban a szerzői film

2019 augusztus 20-i kitüntetések

Halasi Imre a Barlangszínházban rendez

Születésnapi levél - Fekete Péternek

Pataki András - A mű örök mementó

Az idei trieszti Sci+Fi filmfesztiválon minden elképzelhető

Közönség-díjas lett Triesztben a Lajkó – cigány az űrben

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]