Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Cseresznyéskert
[ Vígszínház ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2017. november 20. hétfő    Mai névnap(ok): Jolán a - a - a
Ascher Oszkár 120
A magyar versmondás megreformálója és utolérhetetlen művésze Ascher Oszkár 1897. augusztus 20-án született Budapesten. A műszaki pályát elhagyva a versmondásnak szentelte életét. 1965. október 25-én hunyt el.

Ascher Oszkár a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elvégzését követően mérnökként dolgozott, de érdeklődése kezdettől fogva a versmondás felé fordult. Ódry Árpád oly tehetségesnek ítélte, hogy tandíj nélkül tanítványának fogadta. Az akkori deklamáló stílusú szavalást megreformálta. Elsőként foglalta rendszerbe a versmondást, írásba foglalta tapasztalatait és első oktatója lett az általa művészi szintre emelt tudásának.

Minden versek titkai című életrajzi regényéből (Szépirodalmi Könyvkiadó 1964) vett részlettel emlékezünk rá.

 
(…)1962..VIII. 21. Tegnap kis zárt körben „ünnepeltem” hatvanötödik születésnapomat. Barabás Tibor itt közölt cikke a „Népszabadság”-ban, volt a „hivatalos” köszöntés.
Barabás Tibor: Ascher Oszkár köszöntése.

„Az Aranka utcai lakás ablakaiból a Marcibányi tér gesztenyefáira a azokon túl a Gellérthegyig és a Parlamentig látni. Ide hallatszik a zajló, zsibongó nagyváros, amelynek modern szellemét Ascher Oszkár halk, fegyelmezett és mégis átható hangja olyan sötét időkben segített élesztgetni. 1930-ban hallottam először. Nyomdászfiatalok kórusa előtt állt a Vasasok színpadán. Törékeny volt és elhatározott. Ma is látom lendületre ösztönző, felemelt karját s a vers szenvedélyétől áthatott arcot. Úgy állt ott, mint egy mágus, aki versszakokat küld harcba a zsarnokság gyilkos ezredei ellen. Azután hallottam őt „Nyugat” esteken, a Vajda János Társaságban, a Zeneakadémia és a Skót Iskola dobogóján, küzdelmes, nyomasztó, sokszor csüggesztő években, de Ascher Oszkár minden elmondott verse a feltárt művészet és a törhetetlen remény hangjaival biztatott. Csak elhivatott művészben élhet a meggyőződés akkora ereje, csak a művészet szerény és odaadó szolgálata vezethet el minket művészetünk határáig. Mert most, amikor Ascher Oszkár hatvanötödik évét köszöntjük, nagy nyomatékkal szeretném kifejezni, hogy ő a versmondás puritán és nemes művészetének katarzist keltő határáig jutott.

Küzdelmes útjáról beszélgetünk az irodalmi emlékekkel zsúfolt könyvtárszobában. Jó hasonlatot talált erre az évfordulóra.

„1936-ban turista barátaimmal a Semmeringre mentünk. elhatároztuk, hogy megmásszuk a Raxot. A térkép – az út meredeksége, veszélyessége szerint tíz számozású utat jelölt meg, és mi a hetes fokozatút választottuk. Az utolsó háromszáz méter meredeken állt előttünk. Ahol a fal nem nyújtott támpontot, vaskampókba fogództunk. A vezető szigorú utasítása így szólt: sohase nézzünk se le, se fel. Se arra, ami még előttünk, sem arra, ami már mögöttünk van. Hosszabbnak tűnt ez a háromszáz méter, mint az előző öt kilométer… Végre feljutottunk a tetőre, a Karl Ludwig-Haushoz, s akkor visszanéztem a megtett útra. Ami a kapaszkodónál kitérésnek látszott, innen az egyedül járható útnak bizonyult. Úgy érzem, ilyen mindent megmérő plató ez a hatvanötödik év, igen jó arra, hogy megvonjam pályám mérlegét.”

Hosszú és küzdelmes volt ez az út 1907 júniusától, az „első fellépéstől”, a Szemere utcai elemi iskola negyedik osztályától a mai napig. Nem sejthette a Rákóczi hazatérő hamvait Petőfi versével köszöntő kisdiák, hogy egyszerre találkozott életét betöltő elvével és hivatásával. A fiatal mérnökhallgató meg nem értésbe és gúnyba ütközött, de ilyenkor Ódry Árpád tanítására és szavaira gondolt, aki arra biztatta őt, hogy szentelje minden erejét a versmondásnak, a szavalásnak. 1918-tól tudatos küzdelmet vívott az önálló versmondó művészetért.

Tudta és vallotta, hogy az igaz művészet: „kutat, harcol és meg nem alkuszik”. Ascher Oszkár pályája kezdetén a szavalás iskolai ünnepélyek dilettáns leckéje volt csupán. Csak egy Jászai Mari, egy Ódry Árpád hittek művészi és nemzetnevelő feladatában.

Ascher Oszkár feladatául tűzte ki az előadóművészet önálló műfajának megteremtetését és elismertetését. „Fokról fokra ráébredtem egy nemes és mindeddig elhanyagolt művészet műfaji sajátosságaira”. Mi volt fellépésekor a szavalat általános gyakorlata; színészkedés, álpátosz, üres harsányság, visszaélés a hanggal, az arcjátékkal, a gesztusokkal. A szavaló nem közvetített a költő és a közönség között, hanem közéjük ékelődött, elűzte a költészet, az ihlet bensőséges pillanatait.

Ascher Oszkár egész művészi pályája a legnemesebb költészet legszerényebb szolgálata volt. Analizáló, metsző vizsgálata feltárta a vers valódi értelmét, s a megtalált értelem mélyén felfedezte legrejtettebb érzelmi szólamát, legbensőbb indítékát. A versmondás eszköztelen egyszerűségével, a szenvedéllyel kimondott szó tiszta varázslatával felidézte a vers születését. Aki Ascher Oszkárt hallgatja, az előtt megvilágosodik a vers értelme, plasztikussá, élővé válik minden, amit a költő tudatosan vagy öntudatlanul kimondott. Ezért váltott ki Ascher Oszkár szavalata a „Nyugat”-esteken olyan különös és páratlan hatást; nem őt, hanem a költőt, szólította az ujjongás, az elismerés. Ő pedig ott állt sápadtan és még emócióktól feldúltan Karinthy, Kosztolányi, Babits vagy Móricz háta mögött, és örült elvei győzelmének.

1926 decemberében, Karinthy első szerzői estjén, Ascher Oszkár nem a saját munkásközönsége elé lépett. Palló Imre után, kölcsönfrakkban, soványan és félénken jött ki a dobogóra. Gúnyos nevetés fogadta. Mindenhonnan felhangzott hozzá a feltörő kérdés: „Ki ez?” Azután szavalni kezdett; Karinthy Barack című prózáját mondta el. Az első mondatok után halálos csend lett, és utolsó szavai után a közönség viharosan ünnepelte az írót. Igen, Karinthyt szólította és nem a szavalót. Karinthy megölelte őt, és így szólt: ”Nem tudtam, hogy mi minden van ebben az írásomban. Úgy látszik, írás közben kihagytam az agyamat, és a téma a szívemből egyenest a töltőtollamba szaladt.”

Széles, szinte határtalan az a költői-írói világ, amely Ascher páratlan memóriája, puritán művészete, feltáró és hevítő szenvedélye megszólaltatott, de azon belül is mindig a forradalmár, az ember megváltását kívánó költészet zengett benne a leghatóbban. A hatvanöt éves Ascher Oszkár ifjú szenvedéllyel kíséri, szolgálja ma is az életet. Nemrég szigorú és őszinte szavakkal óvott bennünket a színpadias szavalat riasztó visszatérésétől. Úgy álljon a dobogóra a szavalóművész, mint a költő hangszere; hadd szóljon olyan egyszerűen az értelmünkhöz és szívünkhöz, mint maga a vers. (…)

Ascher Oszkár és fia, Tamás 1956-ban (MTI Fotó/Keleti Éva)
 
Ascher Oszkár Kossuth-díjas, Kiváló művész (Budapest, 1897. augusztus 20. – Budapest, 1965. október 25.) színész, előadóművész, színészpedagógus, színházigazgató.

Műszaki pályára készült, a BME elvégzése után, 1923-tól mérnökként dolgozott az egyik budapesti gépgyárban. Azonban már az egyetem idején színészetet tanult Ódry Árpádnál. 1921-től tartott önálló esteket, 1926–28-ban a Teréz körúti Színpadon, Nagy Endre kabaréjában, 1931-ben pedig a Képeskönyv Kabaréban lépett színpadra versmondással. 1927-ben átvette a nyomdai- és építőmunkások szavalókórusának igazgatását is. 1933–1939 között az Országos Színészegyesület színészképző iskolájának tanára, közben 1938-ban fellépett a Városi Színházban is.

1944-ben munkaszolgálatos lett, majd szabadulása után, 1945-ben a belépett a Pódium Kabaré tagjai közé, majd 1947–1949 között a társulat igazgatója volt. Közben a Magyar Rádió rendezője is volt. 1946–47-ben a Művészben, 1949-ben a Belvárosi Színházban is kapott szerepeket. 1950–51-ben az Úttörő művésze volt, 1951-ben a Faluszínházhoz szerződött, amelynek 1957-től haláláig igazgatója is volt.

1957–59 között az Irodalmi Színpadon önálló esteket tartott, 1959-ben a Bartók Teremben is játszott. 1946–1950 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított beszédművelést.

Színészként elsősorban groteszk karaktereivel aratott sikert, míg önálló estjeivel és irodalmi műsoraival, versértelmezéseivel a patetikusságtól és deklamálástól mentes színészi stílus megteremtésében játszott fontos szerepet.

Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző, elsősorban irodalommal foglalkozó Magyar Mickiewicz Társaságnak

Főbb művei: Beszédművészet (1937)
Láthatatlan színház (Mányai Lajossal és Simon Zsuzsával, 1941)
A versmondás művészete és a színpadi beszéd (1953)
Kis szavalókönyv (1956)
Minden versek titkai (1964)

Fia, Ascher Tamás Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, 2006-tól a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora volt, 2011. február 1-jétől a Katona József Színház főrendezője.

Forrás: Minden versek titkai című életrajzi regény (Szépirodalmi Könyvkiadó 1964), wikipédia

( Fot? Keleti Éva )
[ Kadelka László ] 2017-08-19 21:19:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Kamuti Jenőnek
Az „ezüst-herceg” közben orvosi diplomás lett, kitűnő sebész vált belőle, a MÁV kórház igazgatójaként lett (aktív) nyugdíjas. A sport terén, pedig Magyarországon elsőként UNESCO Fair Play-díj kitüntetésben részesült. A napokban a Nemzet Sportolójává választották. Hihetetlen – 80 éves! – Kadelka Lászlótól
[ Archívum ]
[ Keresés ]
Mínusz Kettő

Benkő Géza 1969 - 2017

Anna Netrebko -Verismo CD

Gerevich József - Múzsák és festők – Teremtő vágyak 2.

Gyuricza Péter – Kardos Ernő A Viszkis igaz története napjainkig

Stratton

Kovács József - A BLUES története a kezdetektől napjainkig

Háth-Bizony János

Dömötör Endre, Jávorszky Béla Szilárd - a Rock története 4. - 90-es évek

Újabb magyar filmes-siker

II. Nemzeti VERSeny élő döntője

30 éves Szegedi Kortárs Balett

Élet és halál táncai

Papp Réka Kinga - Aki kurvának áll

Papp Lilla és Vozár M. Krisztián dalszerzői estje

Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
OSA Archívum állásajánlat
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]