„Nem csábos nimfák, virágok, szirének...”
Tasso-est
Hárs Ernő költő, műfordító olvas fel Tasso-fordításaiból.
Beszélgetőtársa Lator László költő, műfordító.
2005. február 21. hétfő 18 óra
IX. Ráday u. 27. Ráday Könyvesház, pince
Torquato Tasso (1554-1595)
A megszabadított Jeruzsálem (1575)
Gerusalemme liberta (1575)
Jámbor fegyvert és vezért zeng az ének,
ki Krisztus sírját felszabadította.
Sok dolga volt eszének és kezének,
s a dicső tett sok búbaját okozta:
Pokol dühe nem ártott erejének,
sem ázsiai s líbiai horda.
Tévelygőit, az Égtől gyámolítva,
a szent jelek alá nyerhette vissza.
(I. 1-8)
(Ford.: Hárs Ernő)
Canto l'armi pietose e 'l Capitano
che 'l gran sepolcro libero di Christo:
molto egli opro col senno e con la mano;
molto soffri nel glorioso acquisto:
e in van l'Inferno a lui s'oppose, e in vano
s'armo d'Asia e di Libia il popol misto;
ché il Ciel gli dié favore, e sotto ai santi
segni ridusse i suoi compagni erranti.
Tasso, Torquato (1544-1595)
Olasz költő.
A barokk eposz legnagyobb mestere. Első eposza a Rinaldo (1562), amely 12 énekben örökíti meg a Karoling-mondakör egyik hősének tetteit és szerelmét. Az Aminta (1573) mitológiai tárgyú pásztordrámája idilli világával, mélabús hangulatával Tasso költői egyéniségét tükrözi. Főműve A megszabadított Jeruzsálem (1575) című eposza, bár ennek később új változatát is megírta, A meghódított Jeruzsálem címen, (1593). Habár bibliai tárgyú eposszal is próbálkozott (A világ teremtése, 1594), mégis olyan eposzt akart írni, mely egységes cselekményét valós történelmi tárgyból meríti, de nem zárja ki a csodálatos elemet sem, egyszerre gyönyörködtet és tanít. Az eposz műfajáról vall az Értekezés a költészetről (1564) című tanulmányában. A hitbéli eltévelyedéstől való rettegésének megrázó képét adja mintegy 1700 darabból álló levelezése (Levelek).
|
