Írók a teraszon [ irok.terasz.hu ] Sakkportál [ sakk.terasz.hu ] Kertészeti portál [ www.kertpont.hu ] Gokart Magazin [ www.gokartmagazin.hu ]

Lélekvesztő
[ Kolibri Pince ]
fotó Bálint F Gyula
 
Dátum: 2017. október 20. péntek    Mai névnap(ok): Vendel a - a - a
Mario és a varázsló a POSzTon
A Jókai Színház Mário és a varázsló című produkciója meghívást kapott a POSzT Fesztivál – leánykori nevén Off – programjába. A Kovács Frigyes rendezte előadás zajos sikert aratott a június 12-én kissé néptelen Zsolnay negyedben. Két gimnazista - Bucsi Tamara és Szathmári Dominik - kritikáját olvashatják.

Komáromi Anett - Gulyás Attila
 
Önérzetek halála a Jókai Színház színpadán

Rengeteg művész hirdeti a szavak erejét, de hányan hisznek benne valójában? Képes egy ember csupán szavakkal egy, a valóságnál élet hűbb, illúzióba ringatni bennünket? Rávehet-e, hogy olyat tegyünk, amit nem akarunk? Vagy valójában, valahol az esendő emberi lelkünk mélyén, tényleg akarjuk? Hisz, ha ily rendíthetetlenül állítja valaki, hogy mi ezt akarjuk, akkor abban csak van valami igazság...

A januárban bemutatott stúdió-darab éppoly görbe tükörrel szembesíti a mélyen tisztelt publikumot, mint az 1930-ban kiadott Thomas Mann-mű. De hogyan is írta át Zalán Tibor a több, mint 70 éves elbeszélést, melyet annak idején a fasiszta Olaszországban betiltottak, és hogyan vitte színpadra Kovács Frigyes rendező a Mario és a varázsló-t?

A darab témáját szolgáltató bűvész-előadáshoz hasonlóan egy kis várakozással indul az előadás, mely nagyszerűen szolgálja a feszültségfokozást. A közönség egyre türelmetlenebb, néhányan bekiabálnak. Amikor már távozáshoz közeli idegállapotok uralkodnak el a vendégeken, a sötétből előbukkan Cipolla (Gulyás Attila), és felcsendülnek az első, szívbemarkoló cselló-akkordok is. Brestyánszki Bernadett ugyan egy szót sem szól az előadás ideje alatt, mégis, a főszereplő és közte fennálló lélektani kapcsolat a darab egyik legbeszédesebb eleme. Bernadett mindig egy-egy ominózus pillanatban szólaltatta meg a hangszerét. Cipolla mélypontjainál hagyja el a színpadot, majd tér vissza oda. Ki ő? Egy afféle lelkiismeret, vagy épp Cipolla démonainak angyali képviselője?!

Ez a monodrámára hajazó előadás rendkívül szűk térben került megrendezésre, ezzel bevonva a közönséget a játékba. A rendező elkerülhetetlenné tette, hogy mindenki szerves része legyen a provokációnak, a dulakodásoknak. Ezzel egy dolgot biztosan sikerült elérnie: a libabőrt. Gulyás Attila játéka páratlan. Mesterien jelenítette meg a művészt, kinek kötelessége az alkotás (oly sokszor) fájdalmas oltárán áldozni, bemutatva ezzel a szenvedést, melyből igazán nagy dolgok születhetnek. Eszközei kegyetlennek tűnhetnek, s talán azok is, vagy csak az igazság fáj. Mert ezekkel szembesít bennünket Cipolla olykor-olykor már pszichopata ragyogással ránk meredő szeme. Az elfojtott vágyakkal, fair vagy épp kiérdemeletlen megaláztatással, saját bizonytalanságunkkal.

Több házaspár is feltűnik, kiknek kapcsolatában a Varázsló megragad egy-egy gyenge pontot. Liszi Melinda és Koleszár Bazil Péter házasságát egy hajóút illúziója, valamint a feleség és egy matróz közötti erotikától fűtött izzadt gondolat kísérti meg.
A mészáros feleségét maga a bűvész csábítja el, majdnem átlépve olyan határokat, melyekhez elérve ő maga is rémülten kiállt fel: „Elég!” A férj (Mészáros Mihály) képtelen feleségét (Komáromi Anett) megállítani kontrollálhatatlan testi vágyainak kiélni akarásában. Mindkét színésznő remekel a provokáló jelenetekben.

Szerepet kap még a kellékes (Biró Gyula), aki tisztában van azzal, hogy milyen nehéz és összetett feladat elkezdeni egy előadást, valamint a felesége (Harcsa Boglárka), aki férje intelmei ellenére nem tudja visszafogni a beszólásait. Éles meglátásai vannak a politikus szerepben tündöklő Jancsik Ferencnek is.

De ki is az a címben és a plakátokon oly sokat emlegetett Mario? Egy pökhendi fiatal, aki azt hiszi, hogy fél üveg vodkával a gyomrában bármit megtehet. Faragatlanságával vonja magára az önérzetes nyomorék Varázsló figyelmét, aki saját testi korlátozottságából fakadó féltékenységét vezeti le a gyengébbik nem körében oly népszerű, testi ereje teljében lévő ifjún. A karakter Mann művében egy sokak szemében jelentéktelen, mai szóval élve lúzer, aki egy olyan lányba szerelmes, ki sosem lehet az övé. A bűvész ezt használja fel a megalázás fő eszközeként.

Zalán Tibor úgy írta át a művet, hogy a hangsúlyosabb mutatványok áldozata Mario legyen. Övé az üdvöske, a sokak által kívánt fiatal lány, és ebből következik a darab végzetes konfliktusa. A lány hiába kéri Mariót, hogy hagyja figyelmen kívül Cipollát, hiába fenyegetőzik szakítással és fájdalmas bosszúállással, Mario mégis szembeszegül a Varázslóval. Renáta kiborul, és felsorolhatatlan mennyiségű szitokszó kíséretében kiviharzik az előadás színteréből, hogy kint még kiadhassa magából a lelke legmélyéről felszakadó ordításokat. Hogy a jelzők, amelyekkel (egykori) párját illette, valóban Mariónak szóltak-e, vagy inkább a Varázslónak, az életnek, netán saját magának, azt döntse el a néző maga!

Az egyfelvonásos darab kétségívül kihagyhatatlan lecke a Jókai Színház repertoárjából. Mert ez nem csak egy egyszerű adaptáció. A napjainkat talán mindennél jobban érintő befolyásolhatóság témáját dolgozza fel, szembesít minket a művészet szolgálatával, az empátia és tisztelet hiányával, a huszonegyedik századi birka-jellem elkerülhetetlen következményeivel. Hisz szidhatjuk a Varázslót, aki saját sérült önérzetéből adódóan másokon köszörüli a nyelvét, be kell látni, hogy valószínűleg nem véletlenül érintik az embert puskalövés szerűen a szavai.

Bucsi Tamara

Gulyás Attila
 
Objektív klozet

A huszonegyedik században teljesen kihalt a művésziesség, vagy inkább az, amit réges-régen jelentett, a magasztosság, de szenved minden tovább változatlanul. Az ember érzéseinek nem szerves része egy kedvelt költő érzésvilága, a száraz művész-hajlamú filmrendezők tején nőnek fel a nemzedékek, és a színházakba csak néha jutnak el, hol a kifordultság hamar eltaszítja onnan őket, hisz senki nem érti, pontosan mit akar(nak vele). Mit akar az adaptáció? A MARIO ÉS A VARÁZSLÓ egy újabban felemelkedő, de már ellőtt fasizmus demagógiájának visszataszító lélektanát hányja elénk? Vagy csak még egyszer egy pont a modern művésziességre, mely hangos hallgatottságát nem tudja befejezni, és újra leírja nyíltan, káromkodva mennyi szart húzunk le magunkba?

Nem kérdés, hogy Zalán Tibor 1926-ot korszerűvé tudta-e tenni most, de egy vélemény az, hogy ez nem a mi polcon porosodó olvasmányunk, ez szinte ropog a frissességtől, annyira, hogy rá kéne ismernem, mibe is kezdtem bele, az új Cipollába a régi gondokkal, új Marióra és új közönségre régi elvárásokkal és csalódásokkal. Kiegészítette a régi művet, felhozta, amit Thomas Mann elfelejtett. Erőltetve, de elsodorta a falat nézők és szereplők között, színház tudott lenni minden megnyilvánulás, az is, ami nem volt előre leírva.

A nézők közé ültetett színészek feloldották a légkört, erősítették is, hogy végre szó éri erről az oldalról is a színpadot, de a magát tervezetten kigúnyoltató művész kifogástalan színészi alakítással megmutatta, hogy az ő monodrámája fölött senkinek nincs hatalma. Ezek a valóságnak tűnő érdekes oda-vissza játékok adták azt az élményt, amire azt mondjuk, hogy jó volt. A torrei Mario csak az utolsó pár oldalba lendül a köztragédiába. De miért ne kaphatna a címszereplő mindent a vállára? Érhetőbbé vált elgyengülésének folyamata, ami a fegyver ragadásig vezetett.

Az egész darab egyetlen tiszta szépsége a csellista volt, aki mindig ott van a darabokban, ám most láthattuk is, de úgy tűnt, mintha valóságosságában csak a varázsló látná. Nem szól bele soha semmibe, de követi az eseményeket. Ő volt az a fenséges angyali köd, amibe sok szörnyűség közepette az ember belekapaszkodhatott, és legjobban a nyomorék Cipolla igényelte ezt a kapaszkodót, akit a sok szörnyűség közepette elfelejtettünk gyűlölni vagy szeretni, művésszé vetkőzött a bűvész, már nem a tette, hanem a felismerés, hogy bennünk is ezek az érzelmek nyúlványai vannak, kelt gyűlöletet. Az önsajnálat-monológjaiból nem kel ki a szeretet a feladó irányába, fölösleges minden nekikezdett szóözön, a néző a bombarobbanást várja, de csak duma van.

A színpadra író a sok duma közt utal konkrét személyekre, eseményekre – meglepő módon, felkeveri még jobban a magyar évszázadok ürülékét, mert mit is értenénk mi az olasz fasizmus provokálásából. Ez a mi cavalierünk volt, a mi arcunkba köp vissza a saját múltunkból, ha sértegetjük, de a színház az a hely, ahol a minden a terv szerint haladhat, és halad, kihasználva bűvészi és a káosz tapasztalatait. De ez az előadás most kicsit több akart lenni az utánzásnál, ez a valóságba vágyott, és határt csak az ember objektivitása szabhatott.

A Jókai Színház „szűk közönséges” darabja a jövőben is emlegethető élményt nyújtott nekem. Thomas Mann lehettem, ki most is kétoldalú érzéseivel forog a sírjában, de én így fognék a kisregényembe, hogy a Békéscsabára való emlékezésnek kellemes a levegője…

Szathmári Dominik

( Fot? Nyári Attila )
[ kl ] 2016-06-13 01:50:00
Cikk nyomtat?a Cikk elk?d?e e-mailbe Hozz?z?? a cikkhez
 
Előadóművézet Sajtóanyagok
Irodalom Könyvsarok
Képzőművészet Kiadváyok
Filmművészet Fesztiválok
Tásadalom Ráday utca
Programajáló Pécs 2010
Pályázatok Enciklopédia
Véget ért a 74. Velencei Filmfesztivál
Virtuális valóság van, a minőségre még várni kell
Guillermo Del Toro romantikus szörnyfilmje, A víz alakja (The shape of Water) kapta az Arany Oroszlánt. A Kennedy idők Amerikájában játszódó történetben keveredik a rasszizmus, a homofóbia, a másság gyűlölete, de van benne barátság és remény is. [ tov?b ]
Velence túl a félidőn, díjesélyes ír filmmel
George Clooney most rendezőként jelent meg a fesztiválon, de az ünneplés nem annyira a filmjének szólt, mint bevonulásának ikergyerekeivel és körülrajongott feleségével, Amallal. A fesztiválok történetének egyik leghosszabb tapsorkánját viszont Michael Caine aratta le. [ tov?b ]
Fesztiválnyitás meglepetésekkel
74. Velencei Filmfesztivál
A fesztivál rajongók is elégedettek lehettek Matt Damon és a zsűrielnök Annette Bening megjelenésével, akik a vörös szőnyegre lépve kiváltották az örjöngő hangorkánt, amellyel köszöntötték őket. Nem kevésbé zajos fogadtatásban részesült Jasmine Trinca, aki pár hónapja Cannes-ban nyerte el a legjobb női alakítás díját. [ tov?b ]
Olasz “új hullám” és virtuális valóság
Vincenzo Basile Polgár tudósítása (fotó)
Enyedi Ildikó szava is döntő lehet, ki kapja idén az Arany Oroszlánt a kedden nyíló 74. Velencei Filmfesztiválon. Az izgalmasnak ígérkező mustra előzetesei szerint lehetséges egy olasz új hullám jelentkezése, de a virtuális valóság is jelentős teret kap. A Netflix már a fesztiválra is betört. [ tov?b ]
14. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál
A Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál idén 14. alkalommal szeptember 8-17-ig várja a hazai és nemzetközi filmbarát közönséget, filmes szakembereket, alkotókat és a filmszakma összes szereplőjét Miskolcon. A fesztivál díszvendégei, Jiří Menzel és Magda Vášáryová. Művészetek Háza Miskolc, Rákóczi u. 5. [ tov?b ]
26. Zempléni Fesztivál
POSZT díjazottak 2017
Pénz is jár a POSZT szakmai díjai mellé
Rangos szakmai díjakat nyert a Jókai Színház
Felkai Eszter a POSZT szakmai zsűrijében
Balogh Gyula - A Jordán-sztori/Egy színházi JELENSÉG
17. Pécsi Országos Színházi Találkozó
RS9 Off Fesztivál
Tovább bővül a POSZT programja
A 2017-es POSZT versenyprogramja
Indul „A POSZT bemutatja” előadásainak jegyértékesítése
Vendégváró Fesztivál
TAKE FIVE – Mozart és Beethoven összes vonósötöse
Díjesővel zárt a 16. Kaleidoszkóp VersFesztivál Vácott
A II. Vallai Péter Kortárs Előadóművészeti Fesztivál győztesei
[ A rovat ?szes cikke ]
ISMERI?
[ Ki kicsoda játék ]
275 portré
cikkek
galéria
Keresés
Terasz 2002-2006
Terasz 2001-2002
 
OSA Archívum állásajánlat
 
 
 
Film
Adatbázisok - Amatőr - Digitális film - Filmek időrendi sorrendben - Filmek kategóriák szerint - Filmfesztiválok és díjak - Filmkészítés, filmforgalmazás - Független film - Klasszikus filmek, filmklasszikusok - Média - Mozik, moziműsor - Multimédia - Oktatás, filmtörténet - Online vásárlás - Rendezők - Szervezetek - Színészek, színésznők - Toplisták, filmelőzetesek - TV-csatornák, videotékák

Fotózás
A nap fotója - Analóg fényképezőgépek - Boltok, használtcikkek, szolgáltatások - Digitális Fényképezőgépek - Elmélet - Hírek - Múzeumok, kiállítások - Nyomtatók - Online galériák, portfoliók - Pályázatok - Szkenner - Tartozékok - Témák, zsánerek - Weblapok, magazinok

  Irodalom
A századforduló irodalma - Antik irodalom - Antikváriumok - Barokk - Bevezető - Érettségi tételek gyűjteménye - Felvilágosodás - Gyermek- és ifjúsági irodalom - Irodalmi újságok és folyóiratok - Irodalmidi díjak, egyesületek, szervezetek - Irodalomtörténet és irodalomtudomány - Klasszicizmus - Kortárs magyar irodalom - Kortárs világirodalom - Könyvesboltok - Könyvkiadók - Könyvtárak - Középkor - Nemzetek irodalma - Realizmus - Reneszánsz - Romantika - Szimbolizmus - Szórakoztató irodalom - Tematikus gyűjtemények - XX. századi magyar irodalom - XX. századi világirodalom

Művészet, építészet
Alkotások - Alkotók - Dokumentumok - Gyűjtemények - Információk - Kiadványok - Korok, stílusok - Technikák - Üzlet

  Színház
Budapesti színházak - Határon túli magyar színházak - Mozgás- és Táncszínházak - Színészek weboldalai - Színházi oldalak - Vidéki színházak

Tánc
Elmélet, szakirodalom - Előadások, táborok, fesztiválok - Koreográfusok, vezetők - Külföldi táncos oldalak - Magyar táncoldalak - Tánc csoportok, együttesek, társulatok - Tánc fajták - Táncházak - Tánckellékek, jelmezkölcsönzés, tervezők - Táncművészeti folyóiratok - Táncoktatás - Táncos filmek - Táncos képviseletek - Táncosok, tánctanárok - Táncpartner kereső - Táncversenyek, ranglisták

Zene
Dalszövegek - Filmzene - Komolyzene - Koncertek - Könnyűzene - Lemezforgalmazás - Mp3 - Népzene - Slágerlisták - Zenei média

 
 
  © 2006 - Terasz Kiadó Kft. [ Impresszum ] [ Médiaajánlat ]