Dátum: 2018. október 15. hétfő    Mai névnap(ok): Teréz


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
Elhunyt Teller Ede

Eltávozott a XX. század világhírű magyar tudósainak és tudománypolitikusainak egyike, Teller Ede fizikus. Azok közé tartozott, akik számára töretlenül fontos volt magyarságuk. Teljesítménye a tudománytörténet fontos része, s igazi értéke az idők során bontakozik ki.

Teller Ede 1908-ban született, jómódú és kulturált polgári családba. Gyermekkorában megnyilvánult a természettudományok és a matematika iránti vonzalma, kedvenc írója Verne Gyula volt. A rangos Trefort utcai Mintagimnáziumban érettségizett, fizika tanulmányi versenyt nyert. Édesapja szorgalmazta hasonló tehetségű fiatalokkal való barátságát (Wigner Jenő, Szilárd Leó, Neumann János), akik közül élete végéig szeretettel emlékezett vissza például "Neumann Jancsira", a számítástechnika egyik legnagyobb alakjára.
    Felsőfokú tanulmányai vegyészettel indultak a Budapesti Műegyetemen majd Karlsruhéban, végül azonban a fizikába és matematikába torkolltak különféle német egyetemeken. A XX. század legnagyobb fizikusaitól tanult, Sommerfeldtől, Heisenbergtől, s később velük dolgozott (Franck, Bohr, Fermi, Gamow, Shapiro, Dyson stb.). Figyelme Gamow hatására a részecskefizika, a magfizika, az asztrofizika felé fordult. Los Alamosban, az amerikai vezető fegyerzetkutató intézetben részt vett a Manhattan-tervben, amely az amerikai atombomba létrehozására irányult, és a maghasadás vizsgálata kapcsán a fúziós reakciókkal kezdett foglalkozni. Megbízatása volt ugyanis, hogy az atomrobbanás légköri hatásainak veszélyességét átgondolja. Kutatótársával, Ulammal együtt alapozta meg a hidrogénbombát, amelynek robbantási előkísérletén részt is vett. A fúziós reakciók előbb-utóbb várható kiaknázása az ő érdeme is lesz.
   Teller humanista volt, ellentétben a személye alapján (kivált a vele való közvetlen kapcsolat nélkül) készült politikai célú bálványképekkel. Egyebek mellett racionális és humanitárius okokból negatívan vélekedett az atombombák Japán feletti bevetéséről. Nagy értékű munkát végzett az atomreaktorok biztonsági fejlesztésével kapcsolatban is. Az emberiség pozitív létérdekei felől kialakított politikai felfogása vezette a hidrogénbomba koncepcióján végzett munkáját is. Ugyanez motiválta, amikor bábáskodott a Lawrence Livermore National Laboratory létrehozatalánál, s azt egy ideig vezette. Hasonló indíték alapján javasolta a "csillagháború" néven hirhedtté vált tudományos keretvállalkozást, amely alapvetően egy biztonsági pajzs megalkotását célozta, s amelyet a nagypolitika gazdasági nyomásgyakorló eszközként is fölhasznált, egyébként az ő egyetértésével.
    Teller azonban az általa fontosnak tartott nemzetbiztonsági szempont mellett további két szempontot legalábbis egyenrangúan kezelt még a fegyverzetfejlesztésben kifejtett ténykedése során is: a drága tudományos kutatásokra való ráfordítások megszerzését, valamint - első helyen - magát a tudományos-technikai haladást. Nem elsősorban a tudománnyal politizált, hanem a tudományért.
   Teller Ede pályafutását, motivációit, meghatározóit, a magyarsághoz való viszonyát, valamint a körötte és felhasználásával, néha a részvételével folyó politikai játékokat hosszan lehetne elemezni, de ezek - kivált az utóbbi tétel - nem képezhetik e megemlékezés részét. Pár érdekes gondolatot pendítünk meg mindössze.
   A hazai középpolgárság, amelynek gazdasági ereje elegendő volt ahhoz, hogy konszolidált kulturális örökséggel engedje útjára kiváló képességű gyermekeit, szociális és műveltségi pozícióját a Kiegyezéstől kezdődő européer Monarchia-korszakban alapozta meg. Ebben az időszakban Vámos Tibor informatikus akadémikus szerint a birodalom "kis Amerika" volt, toleráns, multikulturális, nagy mozgási szabadságot nyújtó társadalmi közeg. Ennek köszönhető a magyar tudósok ama nagy generációja, akik a legtöbbet tették a magyarság mint az emberiség értékes nemzete elismertetéséért. Ez a korszak a második világháborúval ideiglenesen lezárult. Véleményünk és reményeink szerint az Európai Unióval újra nyílik, és száz éven belül hasonló haszon várható.
    Másik történelmi tétel az európai kultúra antiszemita szétverésének tapasztalata. A zsidóüldözések és a Holocaust rettentő történelmi kártételét, a veszteséget minden megemlékezés ellenére még mindig nem vette az emberiség egészében számba. A tudományos-technikai egyensúly Amerika felé billenésének ez mindenesetre erős összetevője. A tudománynak a nácizmus elől emigrált nagy alakjai közül sokan, köztük a nemzetünknek legnagyobb dicsőséget szerzők egy része is, zsidóságuk miatt kényszerültek távozásra; és Teller Ede családját is sújtotta a zsidóüldözés.
    További fontos tétel a magyarsághoz, a magyar szülőföldhöz való személyes viszony. Teller Ede szívében örökre magyar volt. Sok évtizedes távolléte ellenére is irodalmi szinten és pontossággal, magyarul gondolkodott, fogalmazott. Amikor úgy érezte, hogy a hazai politikai viszonyok lehetővé teszik, fölvette szülőföldjével a kapcsolatot, s az fokozatosan egyre szorosabbra fűződött. Teller Ede elvont bálványa helyébe, amely kifejezőeszközként szolgált különféle politikai gondolatok megfogalmazásához, idehaza is nagy vitalitású, feszes gondolkodású, hús-vér ember lépett, aki nagy sikerű tudományos előadások és fölszólalások sorával járult hozzá a hazai kultúrához. Ezek értéke azonban eltörpül kutatói életművének értékéhez képest, amely az egyetemes tudományt, ezáltal a hazai tudományt is gazdagítja.
[ Norman Károly ]
2003-09-12 11:16:00

A legutóbbi 20 cikk
Bevezettük az RSS-t a Teraszon!
Űrtevékenységünk az EU küszöbén
Megosztott kémiai Nobel-díj 2003-ban
ŰRNAP – 2003
Hidegfizikai Nobel-díj
Paul C. Lauterbur és Peter Mansfield a 2003. évi Fiziológiai és Orvostudományi Nobel-díjas
Egy rendszertan, avagy a web kultúrája
Képek magányos elektronokról félvezetőkben
Elhunyt Teller Ede
Klímaváltozás
A modern tudomány és a társadalom összeforrt
Elhunyt Greguss Pál
Számítástechnika és tudomány
A modern tudomány és a társadalom összeforrt
A Magyar Tudomány Napja
Bostoni tízek Enni kéne
Az egészséges táplálkozásról - másként
Népbetegségünk: az allergia és asztma
Allergia, aszthma - vezér
Hideg antihidrogén
Az összes cikkek >>>

címszó
év
hónap
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
Támogatók
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu