Dátum: 2018. augusztus 16. csütörtök    Mai névnap(ok): Ábrahám, Áhim


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
A modern tudomány és a társadalom összeforrt

A Tudományos Újságírók által alapított „Az Év Ismeretterjesztő Tudósa Díj”-at 1996-ban alapították és elsőként Simonyi Károly professzor vehette át, majd R. Várkonyi Ágnes történészprofesszor, később Csányi Vilmos etológusprofesszor, tavaly pedig Falus András immunológusprofesszor kapta meg; annak elismeréseként, hogy a korábbi években - a tudományos újságírók szavazatai szerint - ők tették a legtöbbet a tudomány közérthető megjelenítéséért az írott és az elektronikus sajtóban a tudomány legkiválóbb művelői közül. Az elismerés részeként a díjazottak nevét azóta egy-egy kisbolygó viseli az égen, s az elnevezésről oklevelet állítottak ki.

Marx György Simon Tamás

A nemzetközi fizikusvilág Marx György professzor 75. születésnapját idén ünnepelte. Az életművet méltatók egymás után azonos súllyal említették a professzor tudományos életművét és ismeretterjesztő tevékenységét.
Az előadók elsősorban abból indultak ki, hogy tanítványával, az évek óta az Egyesült Államokban oktató-kutató Szalai S. Sándorral együtt írt tanulmányai, cikkei megelőzték, illetve megalapozták a mai kozmológiát és részecskefizikát egyesítő irányzatot.
Ennek például Hawking és Penrose a legismertebb képviselői, s ez az irányzat voltaképpen az ezredfordulón vált uralkodóvá a modern fizikában. A szintetizáló, interdiszciplináris, a különböző tudományágakat egyesítő szemlélet mindig jellemző volt Marx Györgyre, a hatvanas-hetvenes években készült írásaiban is; például az Új Írás irodalmi folyóiratban közölt, Gyorsuló idő című ragyogó cikkének címe nem véletlenül vált szlogenné a korszerű pedagógiában. Ma világszerte a szintetizáló, tantárgyakat összekapcsoló egységes természettudományi oktatás gondolata válik uralkodóvá.


Simon Tamás és Sík András

Manapság Marx György-tanítványok sora dolgozik külföldi és magyar intézetekben, tanszékeken. Marx György alapította meg az ELTE biofizikai tanszékét, amelyet egykori munkatársa: Vicsek Tamás vezet. Marx-tanítványnak és követőnek vallja magát Csermely Péter biokémikus professzor, aki vezetője és irányítója a magyarországi tudományos diákkörök mintegy hatszáz hazai és határainkon túli középiskolást egyesítő mozgalmának.
Marx György professzor irányítja elméleti szempontból a mátraderecskei radonkutatást. A természetes föld alatti sugárzásokra most irányul nemzetközi figyelem. Magyarországon diákok vesznek részt a mozgalomban, amelyet mások mellett Teller Ede is támogat.
A tudománypolitika - sőt már tudománytörténet - terén is igen aktív Marx A Marslakók érkezése című könyve tudományos bestseller lett, s az angol, majd a magyar kiadás után japánul is napvilágot látott.
Marx György idén a Wigner Jenő év méltó megünneplésén fáradozik, s tavasszal jelent meg A múlt magyar tudósai című sorozatban az Akadémiai Kiadó gondozásában a Wigner Jenőről írott nagyszerű könyve.


Marx professzor mindig szívesen állt a tudományos újságírók rendelkezésére, és nagy kedvvel vett részt rádiós és televíziós ismeretterjesztő műsorokban, de maga is élvezetes esszék szerzője volt a napi- és hetilapokban, melyekben a rá jellemző nyitottsággal mindig a tudás és a tudomány fontosságát hangsúlyozta.
„A modern tudomány és a társadalom összeforrt – mondotta Marx György professzor a díj átvétele után. – Gyakran szoktam ismételni, hogy a tudomány feladata az újabb bizonyítékok megszerzése, mérések végzése. Az univerzum végtelen – ezt próbálom tanítványaimnak átadni”.
Az „Enciklopédia Díj”-at a Tudományos Újságírók Klubja annak az újságírónak ítéli oda, aki a korábbi évben a nyomtatott vagy az elektronikus sajtóban kiemelkedő ismeretterjesztő munkát végzett. A korábbi díjazottak között volt Németh Géza, a Természet Világa szerkesztője, Montskó Éva, a Magyar televízió szerkesztője, valamint Herczeg jános, az Élet és Tudomány főszerkesztője. Az idén Simon Tamás kapta meg az elismerést.
Simon Tamás 1967-ben született Zalaegerszegen. Földrajz-biológia szakos tanárként végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Karán, sokáig az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban tanított Budapesten. Még ebben az időszakban írta meg Csillagászat című tankönyvét középiskolások számára, amely alapművük lett az égbolt tudománya iránt érdeklődő diákoknak. Természetföldrajz című könyve is igen elismert a földrajztanárok körében.
Néhány évvel ezelőtt került az Origóhoz, ahol a Tudomány rovat vezetője lett. Két fő területe az űrtudomány (csillagászat és űrkutatás), illetve a biológia (mikrobiológia, genetika), de más friss természettudományos híreket is közöl. Nem maradt hűtlen a diákjaihoz sem. Folytatta az AKG Supernova Csillagászat-Űrkutatás szakkörének vezetését, felkészítette a fiatalokat a Life in the Universe nemzetközi döntőjére, nem is akárhogyan. Az Entropoly 23 európai ország 80 csapata közül bizonyult a legjobbnak az asztrobiológiai Európa-bajnokságon. Részt vett az Égbolt és Távcső vetélkedő lebonyolításában: szervezett és ő írta a feladatok nagyobb részét.
Az utóbbi időszak egyik legjobb genetikai könyvét ő fordította magyarra. Matt Ridley: Génjeink - Egy faj önéletrajza 23 fejezetben című művének magyar változata szinte mindenkitől kiváló kritikát kapott. Az elmúlt időszak egyik legfontosabb munkája az volt, hogy lerakta a Mindentudás Egyeteme projekt webes alapjait.

[ Deák Attila ]
2002-11-15 15:23:00

A legutóbbi 20 cikk
Bevezettük az RSS-t a Teraszon!
Űrtevékenységünk az EU küszöbén
Megosztott kémiai Nobel-díj 2003-ban
ŰRNAP – 2003
Hidegfizikai Nobel-díj
Paul C. Lauterbur és Peter Mansfield a 2003. évi Fiziológiai és Orvostudományi Nobel-díjas
Egy rendszertan, avagy a web kultúrája
Képek magányos elektronokról félvezetőkben
Elhunyt Teller Ede
Klímaváltozás
A modern tudomány és a társadalom összeforrt
Elhunyt Greguss Pál
Számítástechnika és tudomány
A modern tudomány és a társadalom összeforrt
A Magyar Tudomány Napja
Bostoni tízek Enni kéne
Az egészséges táplálkozásról - másként
Népbetegségünk: az allergia és asztma
Allergia, aszthma - vezér
Hideg antihidrogén
Az összes cikkek >>>

címszó
év
hónap
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
Támogatók
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu