Dátum: 2018. február 25. vasárnap    Mai névnap(ok): Félix, Géza


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
Hideg antihidrogén

Miről van szó? Az anyag maximális energiatartalma a tömegével egyenesen arányos, a híres összefüggés a Relativitáselmélet alapján: . Igen ám, de ennek általában csak kis töredékét lehet kinyerni. Kémiai folyamatokban a tömegveszteség a nyersanyag és hamuja között alig mérhető, hasadó nukleáris folyamatokban tízezrelék nagyságrendű; ha egyszer lesz fúziós reaktorunk, akkor néhány ezreléknyi, és ez már álomszerűen jó hatásfoknak számít, ennyivel működnek a csillagok. Ha a reakcióban részt vevő üzemanyag teljes mennyiségének megfelelő energiát használhatnánk, akkor annak egyetlen grammja fölérne 20 ezer tonna benzinnel. Egy autó tankolás nélkül tízezerszer körbejárhatná vele a Földet.
   A fizika ismer egy folyamatot, amelyben közel ilyen hatásfokú energiafelszabadulás lehetséges. Ez pedig az anyag-antianyag találkozás. Minden elemi részecskének létezik az antipárja, a pozitív töltésű protonnak a negatív antiproton, a negatív töltésű elektronnak a pozitív pozitron stb. Elvben tehát már korábban is tudták, hogy lehetséges például a normális hidrogénnek (egyetlen proton, körülötte eloszolva egyetlen elektron) az antipárja, vagyis az antihidrogén atom: egy antiproton, a körülötte elhelyezkedő pozitronnal. Nem volna egyéb vágyunk, mint ilyen antihidrogénből hétköznapi mennyiségű. Években mérhető időkig megoldaná a nemzet energiagondjait.
   Csakhogy egyáltalán nincs veszélyesebb anyag az antianyagnál. Rendkívül alaposan el kell szigetelni a környezetétől, mert ha csak kicsit is érintkezik vele, az átalakulásának (neve: annihiláció) energiája hamar elpusztítaná a szigetelést, és akkor végbemenne a teljes mennyiséggel a folyamat, elképzelhetetlen erejű rombolással. Minden gramm antianyag egy hiroshimai atombombányi pusztítást okozna. Mindez azonban már csak technikai probléma.
   Az antianyag már nem csupán elvi lehetőség, hanem gyakorlati. Az elemi részecskék antipárjait már régóta fölfedezték. Jobbára persze a kozmikus sugárzás, vagy a részecskegyorsítók rettentő sebességgel száguldó részecskéi között, és ezeket nem egyszerű lefékezni, hogy belőlük összeállíthatók legyenek az antiatomok, és hogy azután ennek a "lehűtött", azaz atomjaiban-részecskéiben lelassított anyagnak a tárolási gondjait megoldhassák. Mindeddig az antirészecskéket és a belőlük fondorlatos technikával összeállított bonyolultabb antiatom-magokat (antihéliumunk már van) mágneses terekkel tartották kordában, ezek mágneses "palackokban" száguldoztak föl s alá.
   Néhány évvel ezelőtt a CERN-ben már az ATRAP kutatócsoportnak sikerült néhány antihidrogén atomot előállítania, amelyek azonban gyakorlatilag azonnal szétsugárzódtak, mert gyorsak voltak, és pillanatok alatt ütköztek a normál anyaggal. Csak a keletkező, részecskefizikai detektorokkal észlelt jelenségek bizonyították az eredményt. Idén azonban az ATHENA csoportnak sikerült nagyobb mennyiségű, becsléseik szerint 1,5 milliónyi antiprotont annyira lelassítania, hogy pozitronok felhőjében kialakulhatott belőlük körülbelül 50 ezer darab, a normálishoz közelebbi állapotú antihidrogén atom. (Az első képen látható a CERN antiproton-lelassító és gyűjtögető berendezése.) Ezek megsemmisülésükig milliméterekben mérhető utat bolyongtak be, és már a megsemmisülésükig eltelt idő is mérhető nagyságú volt. A hőmozgás persze a szobahőmérsékletnél is nagyon gyors, de mégsem akkora, mint a sugárzás részecskéinek sebessége; ez a fizikai kísérletek szempontjából szinte már kényelmesnek mondható. Tehát a küszöbön áll, hogy nagyobb mennyiségű antiatom viselkedését és tárolását tanulmányozhassák. A második képen annak a berendezésnek a vázlata látható, amely az antihidrogén észlelésére való: a antihidrogénben lévő antiproton és pozitron szétsugárzódását észleli, és képes annak érzékelésére, hogy ez a kétféle esemény mennyire egyidejű, mert ez bizonyítja, hogy az antihidrogén atom alkatrészei tényleg együtt voltak. (Továbbiak a CERN ATHENA webhelyén.)
[ Füredi László ]
2002-09-19 14:16:00

A legutóbbi 20 cikk
Bevezettük az RSS-t a Teraszon!
Űrtevékenységünk az EU küszöbén
Megosztott kémiai Nobel-díj 2003-ban
ŰRNAP – 2003
Hidegfizikai Nobel-díj
Paul C. Lauterbur és Peter Mansfield a 2003. évi Fiziológiai és Orvostudományi Nobel-díjas
Egy rendszertan, avagy a web kultúrája
Képek magányos elektronokról félvezetőkben
Elhunyt Teller Ede
Klímaváltozás
A modern tudomány és a társadalom összeforrt
Elhunyt Greguss Pál
Számítástechnika és tudomány
A modern tudomány és a társadalom összeforrt
A Magyar Tudomány Napja
Bostoni tízek Enni kéne
Az egészséges táplálkozásról - másként
Népbetegségünk: az allergia és asztma
Allergia, aszthma - vezér
Hideg antihidrogén
Az összes cikkek >>>

címszó
év
hónap
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
Támogatók
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu