Dátum: 2018. október 15. hétfő    Mai névnap(ok): Teréz


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
Népbetegségünk: az allergia és asztma

Bevezetés

Hazánkban az egészség-szolgáltatások szerepe, a szolgáltatások fizikai elérhetősége, a szakorvosok felkészültsége és kapacitása, a gyógyszerek hatásossága, ára, a betegek, a gondozók és az egészség-szolgáltatók közötti érdemi kommunikáció, valamint a beteg állapotának folyamatos (részben ön-) ellenőrzése mind hiányosabb annál, hogy hatékonyan fel tudnánk lépni az egyik leginkább terjedő népbetegség, az asztma és az allergia ellen. Ugyanakkor a romló környezeti hatások, a növekvő stressz, a helytelen életvezetés megkövetelné a társadalom figyelmét, áldozatkészségét és cselekvési hajlandóságát az allergiákkal kapcsolatban. Sajnos hiányos a szervezettség, amelyre szükség volna a hatásos védekezéshez.

Mind a betegeknek, mind az egészség-szolgáltatóknak hathatósan részt kellene venniük az összetett, társadalmi kihatású betegségcsoport megelőzésében, kezelésében és gondozásában. Ez minden szereplő részéről folyamatos, intenzív, összetett és összehangolt tevékenységet kívánna.

Az allergia

Az allergia a szervezet kóros reakciókészségét jelenti. Az allergiás szervezet másként, többnyire betegségtüneteket okozó módon reagál a külvilág hatásaira. Az allergiás tüneteket (túlérzékenységi reakciókat) a szervezetbe jutó idegen anyagok okozzák, amelyek kiváltják az allergiás reakciót. Ezeket allergéneknek nevezzük.

Atka... ...és macskaszőr
 
1)Kontakt allergének: a bőrrel érintkezve váltanak ki allergiás reakciót, leggyakrabban csalánkiütést, ekcémát. Ilyenek lehetnek a különböző vegyszerek, illatszerek, fémek (nikkel, króm), gumi stb.

2)Táplálék allergének: leggyakrabban az ételekben levő fehérjék (tej, tojás, szója), illetve gyümölcsök, gomba stb. válthatnak ki különböző allergiás reakciókat: csalánkiütést, gyomor-bélrendszeri, sőt asztmás tüneteket. Az ételekben levő adalékanyagok, színezékek, tartósítószerek, különböző gyógyszerek is ide sorolhatók.

3)Inhalatív allergének: a környezetünkből belélegezve az orrüregben és a tüdőben váltanak ki allergiás reakciót. Egész évben jelen van a levegőben a háziporatka, penészgombák, állati szőrök, madártoll, foglalkozási anyagok (pl. liszt).

Bár szerencsére a virágos növények pollenjének csak kis hányada okoz allergiát, a leggyakoribb allergéntermelő füvek, egyes gabonafajták (áprilistól júliusig virágoznak) és gyomok, különösen a parlagfű - júliustól késő őszig virágzik - pollenje allergológiai szempontból agresszív.

A "Fodor József" Országos Közegészségügyi Központ Országos Közegészségügyi Intézete 2002. szeptemberi 8-i jelentése alapján az allergénparlagfű virágportömege beborítja az egész ország légterét. Győr, Budapest és Szolnok körzeteit emelhetjük ki, ahol már huzamosabb ideje viszonylag alacsonyabb pollenkoncentrációkat rögzítenek. A fűfélék virágzása új lendületet kapott, sok helyütt már közepes vagy magas koncentrációban száll pollentömegük. Az egyéb nyári gyomnövények, mint a libatopfélék és a csalán pollenkibocsátása csak helyenként jelentősebb. Az Alternaria penészgombák spórakoncentrációja országszerte nagyon magas.

 
Az asztma

Az asztma a légutaknak egy speciális, immunológiai rendellenességen alapuló gyulladása, aminek következményeképp a légutak kórosan érzékennyé válnak sok ingerre, a légutakban szűkületet keletkezik. A gyulladás a légutak nyálkahártyájának vizenyőjét váltja ki, és kóros váladék képződésére serkenti a légutak mirigyeit. Ezek okozzák a beteg köhögését, fulladásérzését, a mellkas sípolását.

Az asztmás túlérzékenység abban különbözik az allergiás túlérzékenységtől, hogy míg az allergiás reakciót mindig egy jól meghatározható anyag váltja ki, a túlérzékeny asztmás légutak szűkületét fizikai, kémiai, meteorológiai behatások is előidézhetik (hideg levegő, időjárási frontok, füst, por, kémiai reagensek stb.), sőt egyes esetekben lelki tényezők is megindíthatják.

Az asztma gyógyítása tulajdonképpen annak az immunológiai alapú gyulladásnak a gyógyítása, ami a légutak túlérzékenységét kiváltja. Mivel a kedvezőtlen behatások jelentkezése nem megjósolható, ezért a gyulladást gyulladásgátló szerekkel állandóan vissza kell szorítani. A szereket akkor is szedni kell, amikor a beteg jól érzi magát, éppen annak érdekében, hogy ez a kedvező állapot fennmaradjon.

Az allergiás asztma

Az allergiás reakció, illetve az allergiás reakció során felszabaduló, betegségi tüneteket okozó anyagok szintén asztmás tüneteket válthatnak ki. Az asztmások jelentős részénél laboratóriumi módszerrel kimutatható az allergiás hajlam is, de meglehetősen kevés az olyan asztmás, akinél az asztmás rohamot vagy asztmás rosszabbodást kizárólag az allergén hatás váltja ki. Ebbe a csoportba tartoznak azonban a pollenasztmások, akik csak a kritikus pollen megjelenésének időszakában fulladnak, vagy például azok az atkára érzékeny asztmások, akik csak bizonyos lakásokban produkálnak tüneteket. Sokszor ezeknél a betegeknél is kimutatható a hörgőrendszer kritikus allergéntől független krónikus gyulladásos állapota. Az asztma és az allergia nem egymást feltételező fogalmak, az asztmások többségénél az allergiás történés csak egy a sok egyéb hatás között, amelyek kiváltják az asztma tüneteit. Nagyon sok asztmásnál nem mutatható ki allergiás rendellenesség, és sok egyéb allergiás betegségben szenvedő soha nem lesz asztmás.

Az allergia és asztma mint pszichoszomatikus betegség

Az allergia úgynevezett pszichoszomatikus betegség. Ez azt jelenti, hogy a tünetek kialakulásában, lefolyásában, súlyosságában a betegség testi (biológiai, genetikai) alapjain túl pszichoszociális (lelki, és környezeti/társadalmi) tényezők is közrejátszanak. Az allergiás problémához komolyabb pszichés tünetek is társulhatnak: lehangoltság, depresszió, szorongásos zavarok, alvászavar, tartós fájdalomtünetek és fáradtság.

Stauder Adrienn és Kovács Mónika, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatói azt vizsgálták, van-e olyan közös háttértényező, amely allergiára, allergiás asztmára és a szorongásra egyaránt hajlamosít.

A két kutató abból indult ki, hogy mindkét betegségre jellemző a hiperaktivitás, azaz ártalmatlannak tűnő ingerekre is nagyon erőteljesen válaszol a szervezet. Ezt okozhatja csökkent ingertolerancia, illetve az, hogy az idegrendszer az átlagosnál magasabb készültségi szintet mutat. Az elektrodermális vizsgálat (azaz a bőr elektromosságának mérése) során az általuk végzett kísérlet résztvevői hangszigetelt szobában ültek, és először bizonyítottan relaxációs hatású Bach zenét, majd érzelmi reakciót kiváltó szavakat hallottak. Az eredmény igazolta a kezdeti feltevést, bár a kis esetszám miatt - összesen 19 személyt vizsgáltak - további kutatások szükségesek. Az azonban máris megállapítható, hogy a hiper-reakciókészség miatt a stressz és az erős érzelmek ronthatják, míg a relaxáció javíthatja az asztmások, illetve az egész évben fennálló tünetekkel küszködő allergiások állapotát. A szezonális szénanáthában szenvedőknél ugyanakkor nem mutatkozott ilyen fokozott idegrendszeri készültség.

A kutatók arra is választ kerestek, milyen mértékben szenvednek pszichiátriai zavaroktól az allergiás betegek. Az ország hét allergiacentrumában összesen 280 beteggel töltettek ki különféle szakmai kérdőíveket, amelyek segítségével megkísérelték feltérképezni az esetleges pszichiátriai zavarok jeleit. Ezek alapján 56 beteg esetében látszott valószínűnek, hogy valamilyen pszichiátriai problémával küzdenek az asztma vagy az allergia mellett. Az így kiszűrt páciensek közül 34 beteggel készítettek interjút a kutatók. A kontrollcsoport tagjaként további 12 főt kérdeztek meg. A 34 személyből 27 esetben valóban találtak valamilyen pszichés zavart, pánikbetegséget, illetve depressziót. A 27 kezelésre szoruló páciens közül mindössze 9 szedett valamilyen pszichotróp gyógyszert, és mindössze 5 főt gyógyítottak állapotának megfelelően.

A lakóhelyi eltérések érdekes képet mutatnak: míg az asztmások, allergiások aránya a fővárosban a legmagasabb (51,1 százalék), addig Dél-Magyarországon 48-49 százalék, Nyugat-Magyarországon és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb (35-37 százalék). Az egyes térségek közötti eltérések sem a fizetések vagy a munkanélküliség arányát, sem a környezetszennyezés mértékét nem tükrözik.

Forrás

Megelőzés

Prof. Dr. Nékám Kristóf, a Budai Irgalmasrendi Kórház Allergológiai és Immunológiai Osztályának vezetője szerint a magas allergiarizikójú újszülöttek azonosítására gyors és költséghatékony módszer a család allergiás anamnézisének pontos felvétele. Vagyis a családban fel kell mérni az allergiás és/vagy asztmás betegségek jelenlétét. Ha a szülők és idősebb testvérek közt már előfordult hasonló betegség, akkor az újszülött valószínűleg hajlamos a betegségre. A vérrokonok között előforduló esetek növelik a további előfordulások valószínűségét.

A családi érintettség mellett a nem-kontrollált, allergéndús környezet, az elkerülhető kiváltó okok figyelmen kívül hagyása szükséges a tünetek manifesztálódásához.

Az allergén-szegény környezet megteremtése segíthet megelőzni a betegség korai kialakulását. Az első élethónapokban a táplálás legfontosabb. Fontos, hogy a magas rizikójú csecsemő anyatej mellett semmilyen más erős antigenitású táplálékot ne kapjon. Itt már szerepet kap az egészségügyi faktor is: anyatej híján vagy annak elégtelen mennyisége esetén ezeket a csecsemőket az első félévben hidrolizált tápszerekkel kellene táplálni, amelyek nehezen beszerezhetők és drágák. Fél-egyéves kor felett azonban az általánosságban allergén-szegény étkeztetésnek már nincs befolyása a gyermek további allergiás történéseire. Az allergén-szegény környezet másik eleme a lakásban az atka, svábbogár, hobbyállat (hörcsög, papagáj stb.), kutya, macska, penészgomba allergének alacsony szinten tartása. Ezt hívják allergénkontrolnak.

A kültéri allergének is szerepet játszanak a korai szenzibilizálódásban (érzékennyé válás): az agresszív pollenekben dús hónapokban születettek rizikója valamivel magasabb a légúti allergiákra, mint az év többi részében születetteké. Az anyai dohányzás pedig (mint az életstílus eleme) a csecsemő további életét tekintve legalább kétszeres rizikófaktort jelent a légúti allergiák megjelenésében. Az anya dohányzásának felfüggesztésén túl az egyéb tényezők, így a terhes étrendjének allergén-szegényítése - nyilván a tudományos bizonyítékok hiányában - eddig még nem nyert polgárjogot. Az allergénfaktorok listájáról szinte lehetetlen például a légszennyezők és a "banális" légúti, elsősorban vírusfertőzések elkerülése. Pedig ezek összefüggése az asztmával annyira szoros, hogy a legtöbben az inhalációs szteroidok bevetését már a tünetegyüttes első jeleitől kezdve indokoltnak tartják.

A késôbbi (kisgyermek-serdülô) fiatal életkorokban a megelőzés lehetőségét nehezíti, hogy a fontosabb allergénekkel a kontaktus addig az életkorig már megtörténik. A lehetőségek a táplálkozási szokások megváltoztatására vagy a lakóhelyváltoztatásra korlátozódnak.

A városi életforma azt is jelenti, hogy az emberek idejük 90-95%-át zárt térben töltik. Ezért megnő az építési technológiák szerepe, a hangsúlyt az egészséges (esetünkben allergénszegény) mikrokörnyezet kialakítására kell fektetni. Legeredményesebben a háziporatka ellen küzdhetünk: alacsonyabb hőmérséklet és páratartalom, atkazáró ágy, takaró, párnahuzatok, melegvízben (62 Celsius fok felett) tisztítható ágynemű, speciális tisztítógépek, esetleg vegyszeres atkacsökkentô takarítás. A második legfontosabb dolog a házi allergénforrásként azonosított macskák lehetôség szerinti távoltartása. Az elterjedtebb kültéri gyompollen allergének távoltartása csak állami-önkormányzati feladatként lehet hatásos az egészségtudat viszonylag alacsony fokán álló társadalmunkban.

A felnőtt életkorokban a már kialakult, enyhe betegség romlásának, visszafordíthatatlanná válásának megelőzése a társszakmák együttműködését igényli. Minden életkorban szükség van folyamatos asztma/allergia-tanácsadásra és oktatásra, írásos gondozási és vészhelyzeti akciótervek kidolgozására.

Társadalmunkban a legkárosabb a soha nem bizonyított hatékonyságú alternatív kezelésmódok törvényileg nem tiltott agresszív reklámozása, a fiatalok és gondozóik nem elég hatékony felkészítése allergiás szituációkra (például asztmás tanuló az iskolában, vagy ételallergiás gyermek az óvodában). A fogyasztó tájékoztatása segíthetné az egyes vegyi anyagokkal (illatanyagok, konzerváló szerek) szemben túlérzékenyeket az anyagok bármely formában vagy készítményben (kozmetikum, háztartási vegyszerek, ételek-italok) való azonosításában. A foglalkozási allergiák elkerüléséhez speciális, preventív szemlélet gyakorlatba ültetése is követelmény. Mindenképpen szükségesek az előzetes foglalkozás-alkalmassági vizsgálatok, a tanácsadás és az allergénmentes (vagy legalábbis ellenőrzött, csökkentett allergénkoncentrációjú) munkahelyek kialakítása.

Forrás

Ajánlott linkek:
Az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége
Asztmás és Allergiás Gyermekek Budapesti Egyesülete
Amega 2002. augusztus

[ Garami Márta ]
2002-09-19 21:50:00

A legutóbbi 20 cikk
Bevezettük az RSS-t a Teraszon!
Űrtevékenységünk az EU küszöbén
Megosztott kémiai Nobel-díj 2003-ban
ŰRNAP – 2003
Hidegfizikai Nobel-díj
Paul C. Lauterbur és Peter Mansfield a 2003. évi Fiziológiai és Orvostudományi Nobel-díjas
Egy rendszertan, avagy a web kultúrája
Képek magányos elektronokról félvezetőkben
Elhunyt Teller Ede
Klímaváltozás
A modern tudomány és a társadalom összeforrt
Elhunyt Greguss Pál
Számítástechnika és tudomány
A modern tudomány és a társadalom összeforrt
A Magyar Tudomány Napja
Bostoni tízek Enni kéne
Az egészséges táplálkozásról - másként
Népbetegségünk: az allergia és asztma
Allergia, aszthma - vezér
Hideg antihidrogén
Az összes cikkek >>>

címszó
év
hónap
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
Támogatók
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu