Dátum: 2019. augusztus 24. szombat    Mai névnap(ok): Bertalan, Taksony


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
Csabensis – „Ami csabai”
Békéscsaba városa 2018-ban nagyszabású ünnepségsorozat keretében emlékezik meg a település újjátelepítésének 300. és várossá nyilvánításának 100. évfordulójáról. A Jókai Színházban április 28-án nagyszabású gálaműsorral kezdetét vette az ünneplés
A Jókai Színházban április 28-án nagyszabású gálaműsorral kezdetét vette az ünnepségsorozat, a következő esemény május 19-én, a Csabai Piknik lesz, ahol három emblematikus civil szervezet, a Csabai Kolbászklub Egyesület, a Csabai Pálinka Klub és a Csabai Csípős Blues Klub gasztro-kulturális programmal várja az érdeklődőket a Gyulai úti Csabai Rendezvénypajtába.

Békéscsaba Munkácsy Mihály és – az immár Hungarikum – Csabai kolbász városa. A jeles évforduló jó alkalom arra, hogy felidézzük a település történetének jelentősebb állomásait. Ebben segítségünkre lesz az évfordulóra megjelent csodálatos kiadvány, amelyet a Munkácsy Mihály Múzeum értő gondozásában született meg.

Borító
 
CSABENSIS – „Ami csabai”
Békéscsaba 300

(Részlet az előszóból)

(…)Kedves olvasó!

Ön egy különleges könyvet tart a kezében, melynek a címe latinul csabensis, ami Csabait jelent. A kötet formája sem mindennapi, ünnepi, a csabaiak evangélikus énekeskönyvére a Tranoscius-ra hasonlít, melyet Csabán már 300 éve használnak. Féltve őriznek, nagy becsben tartanak, ragaszkodnak hozzá máig, hiszen 300 évvel ez előtt hozták magukkal a város újra telepítői. „Tartotta bennünk a lelket az új otthonteremtés idején, ez töltötte el szívüket a szebb jövőt illető reménységgel, és adott erőt az élet próbatételei között a későbbi nemzedékeknek is.” és ad erőt nekünk is.

Tartalma sem mindennapi. Szimbolikusan a 300 éve újratelepült Békéscsaba történelméből mutat be pontosan 300 rövid, érdekes írást, gazdagon illusztrálva. A történetek, mint kis időkapszulák, időrendbe állítva jelenítik meg a város vallási-, kulturális-, művészeti-, és népéletének momentumait.

…A kötet bemutatja a város történetét, azt az értéket, amit a csabaiak itt létrehoztak. Mit adtak a városunknak, az országnak és a világnak: várost, egyházközséget alapítottak, különleges épületeket emeltek, igazi csabai kolbászt készítettek, búzanemesítésben jeleskedtek, a világ legkorábbi érésű szőlőfajtáját nemesítették, a Csabagyöngyét, gyümölcs- és rizstermesztés módszereit dolgozták ki. Hozzájárultak a felhőkarcolók építéséhez, színvonalas oktatást szerveztek, repülőgépet építettek, itt alkották meg a világ első „helikopterét”, nyomdát, kórházat alapítottak és előállították az európai hírű Pemetefű cukorkát…

E könyv Önnek szól és minazok számára készült, akik érdeklődnek városunk iránt.

Őrizzük becsben e kötetet, a Csabensis-t, mint ahogy őseink őrizték és mi is őrizzük a Tranoscius- t! (...)

Ando György és Kutyej Pál Gábor szerkesztők.

Ando György a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója
 
A régészek szerint Csaba legkésőbben a 13. század első felében jött létre, de ez nem jelenti azt, hogy előtte ne lett volna lakott vidék. Az Árpád-kori település a mai városközponttól délre, a Kastély-szőlők területén lehetett. A települést az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékben említik először. Neve török eredetű, az azonos személynévből származik.

Csaba mellett nyolc másik település állt azon a helyen, ahol most a város. 1521-ben már valószínűleg állott az Ábránfy család kastélya, írásos emlék 1529-ben említi először. A török háborúk korában a falu eleinte fennmaradt, bár már a tizenöt éves háború során is hatalmas károkat szenvedett el, véglegesen 17. század folyamán, az Oszmán Birodalom ellen folytatott felszabadító harcok során néptelenedett el.
A legújabb kori kutatások szerint lakossága nem pusztult el teljesen, hanem inkább elmenekült. A gyulai rácok 1703-ban felégették a falut, így újra néptelenné vált.
1715-ben Csabát lakatlan helyként említik.

Forrás: Csabensis, Wikipédia

[Kadelka László]
2018-04-29 00:27:00

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Cikkarchívum
Aranyok Aranya c. sorozat karácsonykor újra műsoron
Lengyelország 100
Az aradi vértanúk
III. Józsa Mihály Vers- és Prózamondó Fesztivál
Szubjektív nekrológ
Csaba újratelepítésének legendája
Tíz magyar érem született a Montrealban rendezett kerekesszékes vívó-világkupán.
Csabensis – „Ami csabai”
Békéscsaba 300
Kellemes Húsvétot Kívánunk!
Utolsó üzenet Demján Sándornak
Március 15.
115 éves a Teddy maci
Boldog Új Évet!
Egyed Zoltán és Vámos Zoltán - fotókiállítása
Ma 500 éve
Tiszti idill Georggal
Személyes búcsú Pressburger Györgytől
Kitüntetések 2017. augusztus 20. alkalmából
A Jókai Színház is valóra váltott egy álmot
Cikkek listája >>>

címszó
év
hónap
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu