Dátum: 2020. szeptember 18. péntek    Mai névnap(ok): Diána, József


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
Akt magyar ecsettel
A Képzőművészeti Kiadó gondozásában jelent meg az Akt magyar ecsettel című nagyon szép album. Neves magyar festők képeihez Székely András írt kongeniális, remekbeszabott „képzőművészeti egyperceseket”. A kötet a benne szereplő 60 kép segítségével szemléletesen mutatja be, miként dolgozták fel a művészek e témát a különböző korokban.
A legszebb, legizgalmasabb aktképekből készült válogatás betekintést enged a kiállítótermekben látható és a magángyűjteményekben fellelhető képekre egyaránt. Minden műalkotás mellett magyar, angol és német nyelvű ismertető mutatja be a festményt és alkotóját.
Az aktfestészetben a művész a legőszintébben vall arról, hogy mit jelent számára a nő. A magyar festészet aktképeiből készült válogatás arról tanúskodik, hogy e műfajban a magyar festők mindig is lépést tartottak korunk fő európai művészeti áramlataival.

 
„Egy fekvő nő képmása eleve hordoz magában bizonyos érzéki és provokatív jelleget, főleg ha szemünkbe néz, mint Manet híres – valaha hírhedt – Olympiája. Emlékezteti a nézőt arra, hogy a férfi a festményeken csak akkor fekszik ruhátlanul, ha már nem él” – írja Székely András. S aztán sorra veszi a híres festők képeit, s mindegyikhez ír valami frappánsat, elméset, éppen a festményhez illőt. Ahogy Székely Andrást olvastam, Almási Miklós esztétikaórái jutottak eszembe: ő tudta ennyire egyszerűen, közérthetően magyarázni a művészet lényegét.

Itt van például Perlott-Csaba Vilmos 1916-ban festett Modellek című olajképe, mely a szentendrei Ferenczy Múzeumban látható. Székely András sziporkázó kis esszét írt Perlott-Csaba Vilmos festménye alapján a modellekről.
„A művészet egyben kenyérkereső mesterség is – írja Székely. – Aki a régi művészek leveleit olvassa, meglepődhet, milyen kevés szó esik bennük esztétikáról. A modelldíj, a korrektúrázó mester honoráriuma, a festék ára, általában a megélhetés és szerencsésebb esetben az érvényesülés, a siker lehetőségei nagyobb szerepet kapnak.”
Ahogy Székely Andrást olvastam, Kosztolányi Dezső jutott eszembe, aki sáros angyalkáknak, hüvelyknyi lányoknak, piskótatesteknek nevezte azokat a nőket, akik a testükkel keresték a kenyerüket. Székely költészettel párosítja a festészetet. Nagyon helyesen ismerte fel – írásai ezt bizonyítják –, hogy a test és a lékek egyszerre jelenik meg az akton, s a kettő harmóniája elengedhetetlen. Székely tömören fogalmaz, szinte minden egyes akthoz hasonló karakterszámú szöveget írt.
„Székely András kitalálta a képzőművészeti egyperceseket!” – állapította meg vele kapcsolatban egyik kortársa.

[Deák Attila]
2006-01-04 00:02:00

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Taub Jánosnak
Taub sosem fontoskodik, de kemény és játékos. Szolnokon olyan García Marquezt (a Száz év magányt) alkot a színpadon (Törőcsik, Garas, Mertz), hogy meghívják az előadást Bogotába, a szerző kolumbiai fesztiváljára. (Bodor Páltól)