Dátum: 2019. augusztus 23. péntek    Mai névnap(ok): Bence, Farkas


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
A Gutenberg Galaxis legújabb csillagai
"Book-on-demand, print-on-demand, d-book" - csak nálunk számít viszonylagos újdonságnak, a "fejlett" országokban tíz éve prosperál. A digitális nyomdatechnika fejlődése által lehetséges könyveket kis példányszámban, akár egy példányban is veszteség nélkül előállítani. Szaporodnak az ilyen vállalkozások, ami - az internet mellett - korábban elképzelhetetlen lehetőségeket jelent arra, hogy könyvek minden nehézség ellenére mégis a közönség asztalára, avagy ítélőszéke elé kerüljenek. Révai Gáborral Könyvcsináló névvel alapított vállalkozása kapcsán beszélgetett a Terasz.

Ezekben az években szökken szárba a book-on-demand, a d-book, magyarul: a "könyv kívánság szerint" vagy "digitális könyv" ipar, amelynek a Könyvcsináló az első fecskéi közé tartozik. Minden újdonság megindulásához több problémakörrel kell megküzdeni: a műszakiakkal, az üzletiekkel, a jogiakkal, a publicitással. Révai Gábornak a könyves szakma ágaival-bogaival kapcsolatban bő tapasztalatai vannak, korábban a Magyar Könyvklub igazgatója is volt. Átfuthatunk a segítségével a lehetőségeken, a legérzékenyebb problémákon.

- Mit kínál a book-on-demand ahhoz képest, amire a könyvkiadás korábban is képes volt?

- A mai korban már általános, hogy a könyvek valójában elektronikus adathordozón kerülnek a kiadóhoz. Ez megkönnyítené a reprodukálásukat. Csakhogy ennek a legfőbb akadálya üzleti számvetés: hacsak nem ígéretes siker egy könyv, és nem adható ki a rentabilitáshoz az adott vállalkozási keretek között szükségesnek ítélt alappéldányszámban, nem foglalkoznak vele, vagy legföljebb egy kiadást ér meg. Ezen a gondon segíthet a book-on-demand.

- Az ólomnyomdák korában is voltak utánnyomások, régebbi könyveimben olvashatom: "a tizenharmadik ezer", ami azt jelenti, hogy ezer példányonként utánnyomták, ha kelendőnek bizonyult, s ez már tizenharmadszor történt meg.

- Ez ma is lehetséges, de éppen az ezer példányos adat jellemző. Csakhogy mára annak a keretei is kialakultak, hogy 10-20-50 példányban, vagy akár egyetlen egyben is el lehessen készíteni egy könyvet, mégse kerüljön annyiba, mintha a "rentábilis alappéldányszám" többi kötetét is ki kellett volna nyomtatni - azaz ne legyen aránytalanul drága.

- Miféle igényt elégít ki ez a kiadói műfaj?

- Több irányú az igény. Lehetséges, hogy szerzők kívánják a korábbi, akár üzleti, akár szakmai okokból rájuk mért kiadói elutasítás ellenére mégis valamilyen közönség elé vinni alkotásaikat. Ez tehát szerzői igény, én leginkább ezekhez a szerzőkhöz szeretném eljutattni a hírünket. Az is, ha eleve csak néhány "baráti" példányt akarna valaki előállítani. Megjelenhetett azután korábban egyetlen kiadásban valamely - akár értékes - mű, mondjuk egyszeri támogatás segítségével, de a kiadó nem vállal több üzleti kockázatot, nem lát benne újabb nagy példányszámig menő lehetőséget; noha a közönség jelzi az igényét. Ez viszont már kiadói szükséglet: képzelje el, mennyire örülne a kiadó, ha az élő műveire keletkezett igényeket folyamatosan tudná kielégíteni!

- Ezt úgy érti, hogy akár össze is jöhetne az alappéldányszám egy újabb kiadáshoz, ha ezt a folyamatos igényt összeadnánk, de mégsem jön, mert a közönséget idejében kell kielégíteni?

- Akár így is. A lényeg: természete szerint a book-on-demand a nagy kiadókkal és kiadásokkal nem konkurens, hanem egymást kiegészítő viszonyban áll, amire esetleg valóságos együttműködés is építhető. Képzelje el, hogy a kiadók élő műveiket állandó kínálati listán tartják, amire például az internet ma már lehetőséget ad, és a tényleges keresletet rövid időn belül úgy elégíthetik ki, mintha raktáron volna a könyv - de erre nincs szükség, mert az előállítás közel ugyanannyiba kerül mint a nagy példányszám esetén. Nincs rizikó, logisztikai teher, bezúzás.

- Ez idillien hangzik, műszakilag nyilván lehetséges, és a hírek szerint már több vállalkozással el is indult a piacon. Ám igen sok, részben előre nem is látható probléma merülhet fel. Fussunk át néhányon. A nagy kiadók-kiadások megszületésének folyamatában bizonyos szűrők is érvényesülnek. Ehhez hogy viszonyul a book-on-demand?

- Természetesen egy kiadó üzletvitelének része az imázs, amire gondosan ügyelni kell. Ami például a Könyvcsinálót illeti, elhatárolja magát a pornográfiától, politikai szélsőségektől. De bizonyosan tágabbak a lehetőségek, mint nagy kiadók esetén. Ha viszont a minőségi szűrőkre gondol: egészen kis példányszámban, amit akár a nem Krőzus szerzők is állhatnak, egy ilyen iparban dilettáns művek is megjelenhetnek. Arról nem is szólva, hogy korántsem minden dilettáns, amire kiadók néha rásütik, sőt: elég sokszor fordul elő a dilettánsnak bélyegzett, értetlenséggel fogadott művek között igazi kincs.

- Üzleti kockázatvállalási kérdés; ha valami érték, abba érdemes lett volna befektetni, de a kiadói gusztus nem hozott kedvező üzleti döntést. Mit kezdhet egy d-book kiadó az ilyen esettel?

- Válasszuk ketté a problémát. Ha kis példányszámban mégis világra segítünk egy későbbi sikert, annak a hasznát természetesen igenis élvezhetjük, mert még a legrosszabb esetben is megszervezhetjük, hogy a nagy kiadókéhoz hasonló nyereséget érjünk el az akár váratlanul naggyá vált kiadásokon. Ez csupán annyit jelent, hogy mi az alacsonyabb küszöbünk szerint fantáziát láttunk olyasmiben, amiben más nem. Ám gondolja meg: vannak igenis nagy értékű, sőt világsikerűnek mondható művek, amelyek természetük szerint eleve nem nagy példányszámúak is egyben! Ilyenek az évente utánnyomandó tankönyvek-jegyzetek, a szűkebb szakterületeknek szánt szakkönyvek, vagy akár verseskönyvek. Ez már egy harmadik igénycsoportot rajzol ki, magát a társadalmat. Azt hiszem, nem csupán a lehetőség bábáskodik a d-book ipar megszületésénél, hanem a szükséglet is.

- Beszélt a kiadókkal való együttműködésről. Ennek a jogi keretei, kivált a digitális ipar közelében, eléggé kidolgozatlanoknak látszanak!

- Valóban, egyáltalán nem véletlen, hogy épp az internet és a book-on-demand üzletág megjelenése által került kereszttűzbe a jelenleg is hatályos - elképesztő és abszurd, hogy azt ne mondjam, kezdetleges - szerzői jogi szabályozás. Ez az ilyen vállalkozások fontos tétele, a d-book ipar éppen a jogfejlődés fő áramában van. Előfordulhat, hogy egy ilyen vállalkozás sikere a szerződéseinek, kapcsolatkezelésének, jogi munkájának a színvonalán múlik, amiben valóban nagyban segíthet a kiadói tapasztalat. Persze a szerzői jogok által már nem védett művek száma is végtelen.

- Hogyan néz ki mindez a gyakorlatban, hol áll az önök vállalkozása a Gutenberg Galaxis e legújabban megnyílt vidékén?

- Csak nagy vonalakban, különös tekintettel az üzleti titkokra: mi nem akarunk minden technikai problémát magunk megoldani, hanem a megoldást akarjuk ésszerűen megszervezni, beleértve az olcsóságot. Ennek megfelelően mindkét oldal számára előnyös szerződést kötöttünk az egyik legnagyobb magyar digitális nyomdával, miáltal előnyhöz juthatunk az árversenyben. Azután megállapodásokat dolgoztunk ki a legnagyobb közhasznú digitális adatbázist kezelő OSZK-val, a Könyvtárellátó Kht.-val stb. Ami pedig a lényeget illeti: máris vannak olyan szerzői kiadások, amelyek nálunk jelentek meg, s ezek a dolog természete szerint már nem számítanak csupán kismintának.

[Norman Károly]
2005-12-09 14:38:00

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Fekete Péternek
... hát megvan végre az új cirkusz helye!!!

Tekinthetjük a hírt születésnapi ajándéknak...

Cikkarchívum
Vak Randi egy könyvvel
Kettős élet - vagy mégsem?
Kincses Zoltán - Harsány a vizek ura
Ajándék ez a nap
Podhorányi Zsolt - Dámák a kastélyban
Dékány István - Trianoni árvák
VADÁSZ - MILTÉNYI „KALANDÁRIUM”
Dalos György - Az utolsó cár
Bitó László - Sámson A vadon fia
Kocsis András Sándor - IRÁN ezeregy arca
A.A. Milne - Micimackó
Müller Péter - Vallomások a szerelemről
Hofi megmondja
Kalmár Tibor Jiddische mamák
Lackfi János - Levágott fül
Légrádi Gergely - Nélkülem
Presser Gábor – Oláh Ibolya: Voltam Ibojka
Merő Béla - Volt egyszer egy... Reflex Színpad
Galkó Balázs Juhász Ferenc-estje TITKOK KAPUJA
Horváth Csaba - A reptéri nyúl Beszélgetések Tóth Krisztinával
Cikkek listája >>>

címszó
év
hónap
Könyvkiadó-hírek
Tericum Kiadó
Édesvíz Kiadó
Aranykor Kiadó
Bestline Cinema
Alexandra Kiadó
Legfrissebb albumok
Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu