Dátum: 2019. szeptember 15. vasárnap    Mai névnap(ok): Enikő, Melitta


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
A maszkulinitás megtapasztalása
"Peer negyedik kötetének verseiben tetten érhető az a váltás, amely a költészetet mint játékot elképzelő felfogás helyébe az érzelmi költészet lehetőségét állítja. A nyelvjáték helyébe lépő hangsúlyozott érzelmesség az utóbbi évek lírai mozgásának tapasztalatával szembesít, és talán Kemény István, Tóth Krisztina, Jász Attila vagy Lövétei Lázár László verseiben követhető nyomon. Peer Krisztián leginkább a barátság, a párkapcsolatok útvesztői, a férfi–nő kapcsolat, a magány és a szerelem témái mentén kapcsolódik az említett vonulathoz."

   Németh Zoltán: A maszkulinitás megtapasztalása
   
   Peer Krisztián: Hoztam valakit magammal. Palatinus, Budapest, 2002

   


   A kilencvenes évek fiatal magyar lírájának recepciója kapcsán megfigyelhető, hogy viszonylag nagyobb figyelem kíséri azokat a szerzőket, akik valamilyen csoport tagjaként lépnek a nyilvánosság elé. Az irodalmi csoport nemcsak az azonos poétikai-esztétikai paradigmákat felvállaló generáció tagjai részvételével jöhet létre, hanem a (könyv)sorozatban (esetleg folyóiratban) gondolkodó kiadói marketing vagy a földrajzilag, területileg, esetleg szociokulturálisan elkülönülő kollektív identitás mentén. Ez utóbbi lehetőségére legpregnánsabban talán az erdélyi irodalmi csoportosulások figyelmeztetnek (Éneklő Borz, Serény Múmia, Előretolt Helyőrség).
   
   Peer Krisztián esetében viszont inkább az első két lehetőség érvényes. Egyrészt védhetőnek tűnik egy Térey–Peer–Poós vonal, amely a generációs poétika rokonságából legitimálhatná önmagát, másrészt pedig a Palatinus Kiadó kerül képbe, amely mindhárom költő legutóbbi köteteit gondozta. A lírai poétikák rokonsága mellett azonban minden költészet legadekvátabb késztetése a saját, össze nem téveszthető hang megteremtése. Ennek egyik fontos állomása a Hoztam valakit magammal című kötet, amely négy évvel jelent meg Peer addigi utolsó kötete, a Név (1998) után. Ebben a négy évben az említett csoport másik két tagja olyan kötetekkel állt elő, amelyek mintha kifelé mutattak volna a közös poétikai program lehetőségéből. Poós Zoltán verseskötettel – Króm (1999), prózakötettel – Felkészülés kedvenc mondatomra (2000), és egy szépirodalmi „enciklopédiával” – Szivárvány Áruház (2001) jelentkezett, míg Térey János a Drezda februárban (2000) című verseskötet mellett egy monumentális szintézissel, a Paulusszal (2001) hívta fel magára a figyelmet. A Hoztam valakit magammal kihívása tehát kettős: egyrészt a nemzedéki kihívás, másrészt az életmű hangsúlyai felől értelmeződik.
   
   Bár a hét ciklusból álló kötet inkább módosítja és nem értelmezi át radikálisan az életmű eddigi hangsúlyait, ezek a módosítások nagyon is tervszerű, átgondolt költői program részeinek látszanak. Peer negyedik kötetére is érvényes az, amit Menyhért Anna Térey Drezdájáról állít, hogy a nagyon konkrét és a nagyon elvont közti, nehezen referencializálható ingázást olvasóbarátabb attitűd váltja fel. Peernél ez a vonulat azokban a szövegekben a legmegfoghatóbb, amelyek kisprózára emlékeztető narrativitással mesélnek el egy történetet. Az Ebéd, a Szerelem és Az eresz alatt című szövegekről van szó, amelyekhez hasonlóakkal nem nagyon találkozhattunk a költő eddigi köteteiben, itt viszont rögtön a kötet legjobb darabjai között mutatkoznak be. Az Ebéd variáció a lányos házban történő vizitációra, ahol a történet tetőpontjaként egy iróniával szemlélt hőstett áll: a narrátor és az ellenség szerepét betöltő pók között megvalósuló szimbolikus helycsere (a lírai alany kidobja a pókot a lakásból) az interperszonális kapcsolatok lehetetlenségének fátumszerűségére utal:
   „milyen felmérhetetlenül hosszú idő
   egy pók életéből,
   míg újra betalál ide a melegbe, ha egyáltalán.” (8.)
tovább


   
   
   Kapcsolódó:
   Németh Zoltán
   Bedecs László: Vigyél magaddal (valakit)
   Peer Krisztián trinaplója
   Peer-interjú
       
 
2005-08-10 09:25:00

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Cikkarchívum
Vak Randi egy könyvvel
Kettős élet - vagy mégsem?
Kincses Zoltán - Harsány a vizek ura
Ajándék ez a nap
Podhorányi Zsolt - Dámák a kastélyban
Dékány István - Trianoni árvák
VADÁSZ - MILTÉNYI „KALANDÁRIUM”
Dalos György - Az utolsó cár
Bitó László - Sámson A vadon fia
Kocsis András Sándor - IRÁN ezeregy arca
A.A. Milne - Micimackó
Müller Péter - Vallomások a szerelemről
Hofi megmondja
Kalmár Tibor Jiddische mamák
Lackfi János - Levágott fül
Légrádi Gergely - Nélkülem
Presser Gábor – Oláh Ibolya: Voltam Ibojka
Merő Béla - Volt egyszer egy... Reflex Színpad
Galkó Balázs Juhász Ferenc-estje TITKOK KAPUJA
Horváth Csaba - A reptéri nyúl Beszélgetések Tóth Krisztinával
Cikkek listája >>>

címszó
év
hónap
Könyvkiadó-hírek
Tericum Kiadó
Édesvíz Kiadó
Aranykor Kiadó
Bestline Cinema
Alexandra Kiadó
Legfrissebb albumok
Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu