Dátum: 2019. május 20. hétfő    Mai névnap(ok): Bernát, Felícia


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
Az illír Nagy Utazás (egy albán regényről)
   A szüzsé röviden és gorombán: a hős, egyben narrátor, a Vágy Napján történő számolatlanul lebonyolított titkos és tiltott szerelmi aktust követően úszni indul Albánia egyik határtavába (Ohrid), és a boldogságban plusz a tóban úszó férfit az éber albán határőrök összekeverik egy aktív disszidenssel, mert aktív disszidens.
   
   
   Az illír Nagy Utazás
   
   

   A Pont Kiadóról tudunk ezt-azt. Célkitűzéseiről, vállalt feladatáról, az amúgy meglehetősen avandgardnak látszó illúzióról, amely a változó természetű, architektúrájú-kultúrájú népek közeledését célozza az irodalom segítségével. Valljuk meg, az irodalmi viszonylat bizonytalan válaszokat adott az elmúlt kétezer évben, a vonatkozásban, hogy a kultúra egy szint alatt/fölött elválaszt, netán közel hoz. Az elválasztra könnyebb példát találni. De a történelmi korokon átívelő problémakör feloldása nem a recenzens dolga. A recenzens örül, ha saját megoldhatatlannak tűnő ügyeit képes halogatni a jobb időkre, nemhogy ne lássa örömteljes realitásnak a kiadó CONFLUX-programját, amely szerint bekövetkezett a kultúra-mellérendelések elvének korszaka.
   
   Indulásnál eldől, kihagyom a Benedek Szabolcs által felkínált mankót, az utószót. Fölszedtem annyit Albániáról, az albán irodalomról, hogy eligazodjak, legyen bármennyire különleges a Kuciuk-könyv. Ismail Kadare részletes feltérképezése láthatóvá tette az iszlám végtelen fennhatóságát, a forradalmakat, a tengerpart behódolásait az éppen érkező eszme, világnézet előtt, a hegyek népe pedig maradt, ahol volt, a Nagy-Albánia vágyképénél (gegek és toszkok). Az albánhoz hasonló elszigetelt és felszalámizott balkáni nép többféle történelmi háttérből termelhet ki írót, aki másként használja az igeidőket, de most úgy döntök, beszéljen a szöveg, nem kell előzetes sorvezető.
   
   A szüzsé röviden és gorombán: a hős, egyben narrátor, a Vágy Napján történő számolatlanul lebonyolított titkos és tiltott szerelmi aktust követően úszni indul Albánia egyik határtavába (Ohrid), és a boldogságban plusz a tóban úszó férfit az éber albán határőrök összekeverik egy aktív disszidenssel, mert aktív disszidens. Harmad unokatestvérei élnek a macedón part Ohrida nevű városában, oda igyekszik át a vízen. Mint a Haza Ellensége kap tíz évet.
   Ismerős képlet. Az is ismerős formula, hogy bekerül a paranoia és a költői nihil legextravagánsabb paradicsomába, balkán politikai foglyai közé, akiknek ilyen és ehhez hasonló neveket ad: Az Öreg, A Hallgatag, A Végtelen Énekes. És mivel a párbeszédek az albán közelmúlt és jelen történéseire utalnak, amit látunk stilizált politikatörténeti tabló. Bennünket, balkáni szüzeket, az Enver Hodzsán túli alapmotívumok analfabétáit, stílusukban részben a kapitány és a gépész dialógusára („Mi harminc?”), részben Rejtő Csontbrigádjának katartikus képekkel görgetett Tűznézés esti összeüléseire emlékeztetnek. Kuciuk nem sok segítséget ad, lebegtet és elemel. Jelenések, szimbólumok, álomszex (fantasztikus betétekkel), költészet, semmi tárgyi. A diktatúra és a szabadságvágy küzdelme, fájdalma, tehetetlensége. Végig ott a legegyszerűbb válasz, a regény Semprun Nagy utazása geo-alteregója. Elforgatott idősíkok, helyszínek, narráció. Ámbár a fasizmus nagy utazásairól mindent tudunk, a kommunizmus, főként az ilyen elszigetelt, az elmebajjal és direkt népirtással határos kommunizmus (Kambodzsa, Észak-Korea, Albánia) nagy utazásairól sokkal kevesebbet. Némi támaszt nyújt alkalomadtán Enver legismertebb jelszava: „Albánia lehetne a szocialista tábor gyümölcsöskertje és nyaraló helye” - de az is, hogy a börtönben albán létkérdésekkel találkozik. A hol költői, hol személyes, hol átlagemberi sorskérdések szépen rögzültek az olvasóban, nem idegenek a korabeli magyar viszonyoktól sem. Mindenesetre mellbevágó látvány, hogy ahogyan egy fiatalember a végső kérdéseket teszi föl. Különös szituáció. Fogalma nincs, a túli világ milyen logika mentén működik, de meri remélni, valamilyen felfogható logika mentén. Ami ott, a helyen, sehogyan. Ha jól választ pozíciót – akár a börtönben -, állíthatja, a világ szól hozzá, és ő érti. A hattyú a remény regénye.
   
   A hattyú feltálalásának éve 1997-en jelent meg Bukarestben, Romániában. Kuciuk emigráns albán író. Az előző rendszert demokratikusra váltó Albánia, a maga nemében is a legrongyoltabb gazdaságot örökölte. A gazdaság mára totálisan összeomlott, a munkanélküliség ötven százalék körüli, a 19-40 éves korúak negyven százaléka elhagyta Albániát, Európába indult. Lehet, több albán írót, költőt kellene olvasnunk, ismernünk, ne akkor csodálkozzunk, hogy nem értjük a lefojtott, szenvedélyes, kíméletlen és sértett illír néplelket, amikor beköltöznek a szomszéd lépcsőházba. És ez nem csak az albán irodalomra, kultúrára vonatkozik.
Onagy Zoltán

   
   Adrian-Christian Kuciuk: A hattyú feltálalásának éve
   Fordította Szonda Szabolcs, Benedek Szabolcs utószavával
   Pont Kiadó 2005. 1375 Ft.
   Pont Kiadó

   Kapcsolódó:
   Új Könyvpiac 2005. április
   Új Könyvpiac 2005. március
   Új Könyvpiac 2005. január-február
   Új Könyvpiac – 2004. december
   Új Könyvpiac, október
   Új Könyvpiac, szeptember
   Új Könyvpiac, június
   Új Könyvpiac, április
   
       

2005-04-11 07:45:00

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Kamuti Jenőnek
Az „ezüst-herceg” közben orvosi diplomás lett, kitűnő sebész vált belőle, a MÁV kórház igazgatójaként lett (aktív) nyugdíjas. A sport terén, pedig Magyarországon elsőként UNESCO Fair Play-díj kitüntetésben részesült. A napokban a Nemzet Sportolójává választották. Hihetetlen – 80 éves! – Kadelka Lászlótól
Cikkarchívum
Vak Randi egy könyvvel
Kettős élet - vagy mégsem?
Kincses Zoltán - Harsány a vizek ura
Ajándék ez a nap
Podhorányi Zsolt - Dámák a kastélyban
Dékány István - Trianoni árvák
VADÁSZ - MILTÉNYI „KALANDÁRIUM”
Dalos György - Az utolsó cár
Bitó László - Sámson A vadon fia
Kocsis András Sándor - IRÁN ezeregy arca
A.A. Milne - Micimackó
Müller Péter - Vallomások a szerelemről
Hofi megmondja
Kalmár Tibor Jiddische mamák
Lackfi János - Levágott fül
Légrádi Gergely - Nélkülem
Presser Gábor – Oláh Ibolya: Voltam Ibojka
Merő Béla - Volt egyszer egy... Reflex Színpad
Galkó Balázs Juhász Ferenc-estje TITKOK KAPUJA
Horváth Csaba - A reptéri nyúl Beszélgetések Tóth Krisztinával
Cikkek listája >>>

címszó
év
hónap
Könyvkiadó-hírek
Tericum Kiadó
Édesvíz Kiadó
Aranykor Kiadó
Bestline Cinema
Alexandra Kiadó
Legfrissebb albumok
Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu