Dátum: 2019. október 16. szerda    Mai névnap(ok): Gál


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
Láttam és olvastam egy könyvet...
Láttam és olvastam egy könyvet. Ritka dolog, ha egy filmet könyvben is meg lehet nézni, de most a SORTALANSÁG-FILMKÖNYV, – Marx József rendhagyó kötete a Vince kiadó gondozásában – olyan eredeti vállalkozás, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni, ha már az ember kézbe vette.
 
Marx tulajdonképpen makacsul jár egy öt éve megkezdett úton: 2000-ben Jancsó Miklósról, 2002-ben Szabó Istvánról publikált elmélyült monográfiát. A következő választott téma – Kertész Imre Nobel-díjas regényének filmadaptációja. A megfilmesítés történetének összes kacskaringója a teljes nyilvánosság előtt tekergett, így aztán nem csoda, hogy a következő kötet megjelenéséhez már nem kettő, hanem három év kellett. Viszont, ami ezalatt megszületett az a korábbiaktól tartalmában és műfajában egyaránt jelentősen eltér: másfajta üzeneteket is hordozó kordokumentum lett, s ez az amiről mindenképpen nyilvánosan érdemes és kell gondolkodni.
A Sorstalanság című regény kitüntetése Nobel-díjjal egy karakteresen elsikkadt, már már elhallgatott irodaalmi teljesítményből világ-irodalom történeti fordulatot produkált és ezzel a mű és szerzője végső rangját a legbántóbb rosszindulat sem tudja kétségbe vonni, még ha erre tettek is kísérletet bizonyos kisszerű próbálkozások.

 
A Sorstalanság című film viszont két hónappal a bemutatás után, a maga kiemelkedő nézőszámával / háromszázer felett / még a bejárandó út elején van és a bemutatóval egyidőben megjelent FILMKÖNYV éppen azt dokumentálja, hogy a papírra leírt szó és kinyomtatott fotó, tehát a vizuális kommunikáció két leghagyományosabb formája nélkül továbbra is lehetetlen a valóság szellemi befogadásának és a teljesítmény értelmezésének teljessége.
A szerző, aki saját bevallása szerint elsősorban a filmkészítés naplóját szerette volna nyomon követni, a kiadó ösztönzésére olyan albumot hozott létre a két „főszereplő” – a rendező - a film és a regény szerzője valamint a fotókat készítő társszerzők – segítségével, amelyből kiderül szinte minden fontos tény és összefüggés, amely nélkül érthetetlen mitől is lett ennek a regénynek majd a belőle készült filmnek ilyen kalandos és ellentmondásos pályafutása.
A film bemutatása után akadt olyan kritikai hang, amely beigazolva látta az örök előítéletet, hogy ugyanis a filmadaptáció éppen a remekművek esetében reménytelen vállalkozás. A Filmkönyv viszont – és ebben oroszlánrész jut Gulyás Budának, a káprázatos színvonalú jelenet fotók készítőjének – a téma enciklopédikus igényességű feldolgozásával mintegy lezárja a „SORSTALANSÁG jelenség” történetét, méghozzá az ügyhöz méltó keretek között, ami lényegében azt érzékelteti, hogy a filmadaptáció erényeivel és hibáival együtt, igaz sajátos látásmóddal, de a szerző jóváhagyásával és egyetértésével „a lefordíthatatlan” szövegről átélhető vizuális élményt juttat el.
Ennek szerves kiegészítője ez az album, amelyben egy pályaképet kapunk a világhírű operatőrből szinte „sorszerűen” rendezővé vált Koltai Lajosról, a korábbi két rendezői portrénál szándékosan vázlatosabbat, de semmiképpen sem jelentéktelenebbet. Majd a film születésének története következik, végül a Nobel-díjas Kertész Imre tesz exkluzív vallomást az adaptációról és arról, hogy élete során mit kapott a számára legfontosabb filmektől és alkotóiktól, hogy ugyanis „mi a viszonya a mozival?”

 
Egy képes triptichon született így. Öblös mint egy feneketlen kút, amely fölé hajolva mélységeket és „magasságot” látunk és a kettő között a mindenkori művészi alkotó tevékenység egyfajta apológiáját ismerhetjük fel, s vele együtt azt is dokumentálja, hogy a kétségtelen tehetség érvényesülése, mennyire ki van szolgáltatva az adott kor béklyóként feszülő abroncsainak.
Végül a rész és egész harmóniájának dokumentuma is lett ez a Filmkönyv érzékeltetve, hogy a teljességre és tökéletességre törekvő puszta szándék már önmagában is képes a részletekben rejlő hiányosságok ellenére a beteljesedés élményével szolgálni. Sőt a részletek gazdagsága képes csak feltárni azt, hogy hogyan ölt végső formát a minőség sokféle szintje ellenére egységesen élmény lehetőségét is megteremtve.

Fotó: Gulyás Buda

[Wisinger István]
2005-04-06 10:02:00

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Cikkarchívum
Vak Randi egy könyvvel
Kettős élet - vagy mégsem?
Kincses Zoltán - Harsány a vizek ura
Ajándék ez a nap
Podhorányi Zsolt - Dámák a kastélyban
Dékány István - Trianoni árvák
VADÁSZ - MILTÉNYI „KALANDÁRIUM”
Dalos György - Az utolsó cár
Bitó László - Sámson A vadon fia
Kocsis András Sándor - IRÁN ezeregy arca
A.A. Milne - Micimackó
Müller Péter - Vallomások a szerelemről
Hofi megmondja
Kalmár Tibor Jiddische mamák
Lackfi János - Levágott fül
Légrádi Gergely - Nélkülem
Presser Gábor – Oláh Ibolya: Voltam Ibojka
Merő Béla - Volt egyszer egy... Reflex Színpad
Galkó Balázs Juhász Ferenc-estje TITKOK KAPUJA
Horváth Csaba - A reptéri nyúl Beszélgetések Tóth Krisztinával
Cikkek listája >>>

címszó
év
hónap
Könyvkiadó-hírek
Tericum Kiadó
Édesvíz Kiadó
Aranykor Kiadó
Bestline Cinema
Alexandra Kiadó
Legfrissebb albumok
Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu