Dátum: 2019. október 18. péntek    Mai névnap(ok): Lukács


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
Két Krivec közt - Cseke Gábor riportkönyvéről
   Örvendetes, hogy a kötet közli a román álláspont legbarátságosabb változatát, Dan Culcer-től:
   „Itt, ebben a balti-dunai és kárpáti-balkáni térségben és nem pedig másutt találjuk meg barátainkat, igaz, kérlelhetetlen ellenségeinket is.


   
   
   Két Krivec közt
   
   jelenti romániai riportkörútjáról Cseke Gábor,
   bemutatkozáskor közölve:
   
   
   „Én az Önök bozgorja vagyok”
   Könyv a multikulturalizmusról és a román-magyar szellemi közeledésről
   
   

   Az 1941-ben született Cseke Gábor (író, költő, műfordító, regényíró, publicista) Kolozsvárról Bukarestre kerülve tanulja meg az „egy hazában két nyelv- két nép” keserű leckéjét a kisebbségről és a szellemi idegenségről, a román-magyar fraternizálásról, mely hosszú ideig egyoldalú folyamat maradt, diákként ijesztő élményeket szerezve arról, hogy a románok között kalandos dolog lehet ördögöt (dracu) emlegetni.
   Szellemi önéletrajzának egyik aspektusa a Kölcsönsorok, melyben elénk tárja, hogyan jutott el román nyelvű költők fordításához és a kötet természetesen tartalmaz is egy csokrot belőle, melyek egyébként az interneten is fellelhetők.
   
   Cseke Gábor diákként megismerte, hogy másképp is lehet, mint azt a hatalom diktálja, mert évfolyamtársa volt Alexandru Culcer fiának, aki, mármint az orvos apa, nemcsak részt vett a Petőfi elestének körülményeit feltáró román-magyar vegyes bizottságban, hanem szerény emléket állított Petőfinek, a Romániában található fehéregyházi síkon, az Ispán kútnál.
   A kétnyelvű tábla felirata: „Itt esett el Petőfi Sándor 1849 július 31-én” (magyarul és románul).
   A kötetet egybefogja Dan Culcerhez ( a szoborállító orvos fiához) írt levelezése, és egyben pályaív, szellemi önéletrajz, és számadás arról, hogy hogyan teljesedett ki, milyen politikai és művészeti körülmények közt román műfordítói munkássága.
   Buktató volt elég, ha a taktikázásokra gondolunk, amelyekre a Prágai Tavasz elbukása után kényszerítették a magyar és román értelmiséget. Döbbenetesnek tartom, hogy az együttélés dacára nincs a mai napig átfogó román-magyar szótár csak a köznapi beszédhez valami lexikális kulcs. Árulkodó tünet.
   
   Meglehetősen reális képet kapunk arról, hogy a közeledés kulturálisan a magyar oldalról indult meg, ám jórészt viszonzatlan maradt a román fél részéről. Ezt a rendszerváltás még fokozta, hogy a lefordítandó költők némelyike nacionalista túlzásokba, soviniszta ámokfutásba kezdett.(Nem mintha Magyarországon nem létezett volna egy ilyen folyamat).
   Örvendetes, hogy a kötet közli a román álláspont legbarátságosabb változatát, Dan Culcer-től:
   „Itt, ebben a balti-dunai és kárpáti-balkáni térségben és nem pedig másutt találjuk meg barátainkat, igaz, kérlelhetetlen ellenségeinket is.
   Mindennek az a fortélya, hogy sikerüljön megőrizni barátainkat és ellenségeinket kizárólag a meggyőzés útján. Nyitott tenyérrel és nyílt kártyákkal kell megmutatnunk a Túlról érkezőknek, hogy nincs a kezünkben fegyver, de a kezünk erős, s ráadásul az elménk tiszta, ami a közösségünk intelligenciáját is jelentheti. Csak így, azonosulva ás egy olyan öntudatra ébredve, amely nem gőgös, állítható meg ama entropikus összemosódás folyamata, amely más forrásokból és szabályokkal megveti lábát az európai és azon kívüli gazdasági, ideológiai, szellemi és művészeti térségekben.”
   
   Dan Culcer, Párizs
   Örömmel vettem észre, hogy a kötetben szereplő egyik részt, ahogy Cseke Gábor először meglátogatja Ion Alexandrut, Kistopán, már olvastam valahol, már akkor is tetszett. A kötet egyik legjobb tulajdonsága az időrend, azaz a szerző azt is felidézi, hogy kiből mi lett az idők folyamán, valamint az, hogy bepillantást enged a román-magyar fordítás nehézségeibe, a magyar Eminescu-irodalom túlburjánzásának okait is világosan láttatja.
   Számos egyéb verset találhat az érdeklődő, az Andrassew Iván segítségével (is) életre hívott webantológiában (Román költők címmel).
   Ám számomra igazi szenzáció az volt, hogy megtudtam,(az eredeti emlékiratokból:- N. Ceaucescu:- hogyan lett a pártitkár labrador kutyája a Román hadsereg ezredese…
Kerekes Tamás
   
   Cseke Gábor: Kölcsönsorok, Pontkiadó, Budapest, 2004
   http://www.pontkiadó.com
   
   Kapcsolódó:
   Cseke Gábor: Milos könyve
   
   Kapcsolódó: Kerekes Tamás
   A katasztrojka nihilje
   A DA VINCI-KÓD
   Alexa Károly: Quodlibet
       
2005-04-05 18:08:00

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Cikkarchívum
Vak Randi egy könyvvel
Kettős élet - vagy mégsem?
Kincses Zoltán - Harsány a vizek ura
Ajándék ez a nap
Podhorányi Zsolt - Dámák a kastélyban
Dékány István - Trianoni árvák
VADÁSZ - MILTÉNYI „KALANDÁRIUM”
Dalos György - Az utolsó cár
Bitó László - Sámson A vadon fia
Kocsis András Sándor - IRÁN ezeregy arca
A.A. Milne - Micimackó
Müller Péter - Vallomások a szerelemről
Hofi megmondja
Kalmár Tibor Jiddische mamák
Lackfi János - Levágott fül
Légrádi Gergely - Nélkülem
Presser Gábor – Oláh Ibolya: Voltam Ibojka
Merő Béla - Volt egyszer egy... Reflex Színpad
Galkó Balázs Juhász Ferenc-estje TITKOK KAPUJA
Horváth Csaba - A reptéri nyúl Beszélgetések Tóth Krisztinával
Cikkek listája >>>

címszó
év
hónap
Könyvkiadó-hírek
Tericum Kiadó
Édesvíz Kiadó
Aranykor Kiadó
Bestline Cinema
Alexandra Kiadó
Legfrissebb albumok
Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu