Dátum: 2019. július 17. szerda    Mai névnap(ok): Elek, Endre,


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
A férfi, aki megteremtette Magyarországot
Ilyen kaliberű, széles látókörű, hasonlóan elkötelezett, karizmatikus, áldozatos és önzetlen honatyát a rendszerváltás sajnos nem termelt ki.

   
   A férfi, aki megteremtette Magyarországot

   


    A Széchenyi-biográfia bemutatója Berlinben
   

   Oplatka András 35 évig volt a Neue Zürcher Zeitung külpolitikai tudósítója Stockholm, Párizs, Moszkva és végül a dél-kelet-közép-eu-i térségről Bp-i székhellyel. Miután megvált az újságtól, hatalmas fába vágta fejszéjét: biográfiát írt "Gróf Szécheny István. A férfi, aki megteremtette Magyarországot" címmel. Az ötszáz oldalas mű a bécsi Zsolnay kiadónál jelent meg tavaly németül. A szerző jelenleg a mű magyar fordításán dolgozik, amelyet az OZIRIS fog megjelentetni. A könyvről eddig számtalan elismerő méltatást írtak – elsősorban persze német nyelvterületen.
   
   2005. február 3-án volt a könyv berlini bemutatója a Collegium Hungaricum és a DUG közös rendezvényeként Thüringia tartomány berlini képviseletének épületében. Thüringiát Magyarországgal Árpádházi Szent Erzsébet óta kötik össze szálak. A berlini képviselet természetesen még nem tekint vissza ilyen hosszú történelmi múltra, de így is gyakran és szívesen ad helyet német vonatkozású magyar rendezvényeknek.
   
   A Széchenyi-kutató történész, professzor Gergely András vezette a beszélgetést, aki nemcsak kérdéseket tett föl a szerzőnek, hanem a téma szakemberként sok érdekes részlettel egészítette ki a mondottakat. A többségében német publikum érezhetően felkészülten jött a bemutatóra. A kérdésekből, melyek elsősorban a Metternich-Széchenyi-ellentétet, a reformok mibenlétét érintették, egyértelműen kiderült Magyarország és a kor ismerete.
   
   Széchenyi grafomán emberként rengeteg írást hagyott hátra. (Ez a kutatónak előny, egyben a mennyiség meg is nehezíti a munkát.) Többnyelvű naplói, pl. bepillantást engednek átlag fölötti műveltségébe, tükrözik az őt ért hatásokat, a világot járt ember széles látókörét, etikai normáit, a maga korát felülmúló társadalmi felelősségtudatát, egyben félelmeit, szorongásait is.
   
   Érdekes volt megtudnom, hogy a „legnagyobb magyar” tekintélye, reformtevékenysége, annak hatékonysága, meglepő sikere alapvetően karizmatikus egyéniségéből, felkészültségéből és anyagi áldozatkészségéből fakadt, nem valamilyen állami vagy császári kinevezés, pozíció eredménye. Alapvető meggyőződése volt, hogy rangjából, gazdasági-társadalmi helyzetéből fakadó elemi kötelessége az ország javát szolgálni. A személyes, jellembeli különbségektől függetlenül a társadalmi felfogásbeli differencia állította szembe Kossuth-tal, akinek újfajta, modern politikusként szónoki, újságírói sikerei alulról biztosították a legitimációt – ellentétben Széchenyi rendi küldetéstudatával.
   
   Széchenyi betegesen félt a forradalom mindenkori felforgató jellegétől, amely az ő szemében alapvetően veszélyeztette az évtizedes munkáját felölelő, lassú eredményeket biztosító reformtevékenységét. Meglepődött a márciusi események vértelenségén. Munkája beért gyümölcse miatt érzett félelem állítja a forradalom oldalára és így vállal miniszteri pozíciót.
   
   A nemzetiségek jogait illetően Széchenyi felfogása lényegesen demokratikusabb, liberálisabb, mint az egyébként nála sokkal radikálisabb Kossuthé. A forradalom sikerének komoly veszélyét látja abban, hogy a Birodalomból a nemzeti önállóság gondolatával kiváló Magyarország nem biztosította ugyanezeket a jogokat a saját nemzetiségeinek.
   
   Az a benyomásom, hogy a magyar politika európai rangú elemzője részéről nem volt véletlen a nagy reformer felé fordulás. Ilyen kaliberű, széles látókörű, hasonlóan elkötelezett, karizmatikus, áldozatos és önzetlen honatyát a rendszerváltás sajnos nem termelt ki. A bécsi és a budapesti Andrássy Egyetem magántanára azért nem fordított hátat eddigi tevékenységének sem. Mint elmondta, jelenleg újabb könyvhöz gyűjt anyagot, amely az 1989-es „vasfüggöny” megnyitásának politikai és diplomáciai előkészítését elemzi.
Pompéry Judit
   

    Kapcsolódó:
    FAZ.net
   http://www.perlentaucher.de/autoren/4491.html
    Budapester Zeintung
   

   
 
2005-02-06 09:08:00

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél

Sinkovits Imre, nem lévén más lehetősége, aznap fulladásos halálra ítélte Gertrudist. Az ifjú kellékes, Szász János néven immár világhírű film- és színházrendező.

Ronyecz Mária hetvenöt éve született.

Cikkarchívum
Vak Randi egy könyvvel
Kettős élet - vagy mégsem?
Kincses Zoltán - Harsány a vizek ura
Ajándék ez a nap
Podhorányi Zsolt - Dámák a kastélyban
Dékány István - Trianoni árvák
VADÁSZ - MILTÉNYI „KALANDÁRIUM”
Dalos György - Az utolsó cár
Bitó László - Sámson A vadon fia
Kocsis András Sándor - IRÁN ezeregy arca
A.A. Milne - Micimackó
Müller Péter - Vallomások a szerelemről
Hofi megmondja
Kalmár Tibor Jiddische mamák
Lackfi János - Levágott fül
Légrádi Gergely - Nélkülem
Presser Gábor – Oláh Ibolya: Voltam Ibojka
Merő Béla - Volt egyszer egy... Reflex Színpad
Galkó Balázs Juhász Ferenc-estje TITKOK KAPUJA
Horváth Csaba - A reptéri nyúl Beszélgetések Tóth Krisztinával
Cikkek listája >>>

címszó
év
hónap
Könyvkiadó-hírek
Tericum Kiadó
Édesvíz Kiadó
Aranykor Kiadó
Bestline Cinema
Alexandra Kiadó
Legfrissebb albumok
Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu