Dátum: 2019. november 15. péntek    Mai névnap(ok): Albert, Lipót


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
Peter Unwin - Nagyhatalmi játszmák 1956
M E G H Í V Ó Peter Unwin NAGYHATALMI JÁTSZMÁK 1956 A magyar forradalom a világpolitika erőterében c. könyvének bemutatójára 2016. 10. 4., kedd 15.00 óra Örkény István Könyvesbolt (Bp., Szent István krt. 26.) A könyvet IAIN LINDSAY az Egyesült Királyság budapesti nagykövete mutatja be Vendégek: Rainer M. János, történész és Vértessy Péter, a könyv fordítója. Moderátor: László Ágnes, a szerkesztő.
Peter Unwin - Nagyhatalami játszmák 1956 A magyar forradalom a világpolitika erőterében

Peter Unwin, brit diplomata 1956 júliusában, azon a napon kezdett el dolgozni a londoni külügyminisztériumban, amelyen Nasszer államosította a Szuezi-csatornát. 1958-ban, egy hónappal Nagy Imre kivégzése után került harmadtitkárként a budapesti brit külképviseletre, és első – 1991-ben magyarul is megjelent – könyvét Nagy Imréről írta. Később, 1983-ban nagykövetként tért vissza a budapesti brit nagykövetségre és három évig töltötte be ezt a posztot. 1986-ban a dániai brit nagykövetség élé­­­­re nevez­ték ki. 1989-től 1993-ig Londonban a Brit Nemzetközösség főtitkár-helyette­se­ként dol­gozott, és 1989. június 16-án részt vett Nagy Imre és társai újratemetésén.

 
Ez a könyv egy esztendőről szól.
1956-ról, amely megrengette a világot; és teljes átfogó képet ad róla. Úgy, hogy részletező pontossággal adja közre a magyar forradalom és szabadságharc krónikáját, valamint az ezzel kapcsolatos világpolitikai „játszmákat”.

Megtudhatjuk, hogy ki volt az a tíz politikus, aki döntő szerepet játszott az akkori világpolitikai események kialakulásában, illetve, hogy ezek a tragikus, megrázó esemé­nyek milyen hatással voltak az azóta eltelt évtizedekre.

A szerző első kézből szerzett, személyes élményeivel fűszerezett történeteiből, elemzései­ből kulisszatitkokat ismerhetünk meg: hogy miként függött össze az 56-os ma­­­gyar forra­dalom sorsa az SZKP XX. Kongresszusán elmondott titkos Hruscsov-beszéd­­del, az izraeli–brit–francia erők szuezi beavatkozásával, az amerikai elnökválasztással vagy azzal, hogy Gomułka került a lengyel kommunista párt élére és a poznańi felkelés kérdésében volt mersze dacolni Hruscsovval. Miként történhetett meg, hogy az Egyesült Államok háta mögött Izrael, majd Nagy-Britannia és Franciaország is megtámadta Egyiptomot, és Fidel Castro egy kis csapat élén partra szállt Kubában.

A brit diplomata elemzéséből egyértelműen kiderül, hogy a szerencsétlen időzítésű szuezi válsággal foglalkozó Nyugat – a világháború kockázata nélkül – semmit nem tudott volna tenni és nem is akart semmit tenni a magyar függetlenség támogatásáért.

A hatalmas ismeretanyagra épülő könyv, amely 2006-ban, Hatalmi kihívások címmel jelent meg Nagy-Britanniá­ban, izgalmas és elgondolkodtató olvasmány, amely a történelemben járatos, tájékozott olvasó számára is sok meglepetést és újdonságot tartogat.

Nagyhatalmi játszmák – sorsfordító események 1956-ban

A Sztálin emléke ellen intézett kíméletlen támadással Nyikita Hruscsov megkérdőjelezte az ortodox szovjet gondolkodást.

Az algériai francia telepesek sikerrel dacoltak Guy Mollet francia miniszterelnökkel, ám végül Algéria népe volt az, amely lerázta magáról a francia fennhatóságot.

Husszein, jordán király kiutasította a trónja támaszául szolgáló Arab Liga brit parancsnokát.

Cipruson Makariosz érsek kérdőjelezte meg a brit fennhatóságot – ezért a Seychelle-szigetekre száműzték.

Gamal Abdel Nasszer a Nyugattal szembeszállva államosította a Szuezi-csatornát.

Lengyelországban Gomułka nem volt hajlandó meghátrálni Hruscsov haragja és a Vörös Hadsereg fenyegető túlereje elől.

A magyar nép szembe mert szállni a Kremllel és végül vereséget szenvedett – Nagy Imrét és a felkelés vezetőit akasztófán végezték ki.

Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael az Egyesült Államokkal dacolva megtámadta Egyiptomot Izrael megtartotta a gázai és a sínai hódításait, elutasítva az ENSZ illetékességét.

Az Egyesült Államokkal szembeni öt évtizedes kihívás nyitányaként Fidel Castro partra szállt Kubában.

Meggondolatlan birodalmi lépések
The Spectator, 2006. május 6.
Részletek Douglas Hurd volt brit külügyminiszter könyvrecenziójából

„1956-ban három nagyhatalom is tett heroikus erőfeszítéseket, hogy katonai erő bevetésével javítson pozícióin. Izraellel összejátszva a britek és a franciák megtámadták Egyiptomot, hogy elkergessék az ország diktátorát és visszaszerezzék a Szuezi-csatornát – e kísérletük néhány óra leforgása alatt összeomlott. A Szovjetunió pedig tankjait vetette be, hogy letörje a Magyarország szabadságáért kirobbant munkásfelkelést – és a nagyvilág megvetésével dacolva ottani uralmukat további harminc évre sikerült is meghosszabbítaniuk. A drámát ezeknek az összecsapásoknak véletlenszerű egybeesése hozta létre. Mindkettő ugyanakkor, október utolsó napjaiban érkezett el tetőpontjához.

Ezeket az eseményeket Peter Unwin a legragyogóbb külügyminisztériumi stílusban elemzi és kommentálja… Műve nem tudományos munka, csínján bánik a lábjegyzetekkel és kerüli, hogy hosszas vitákba bonyolódjék más történészekkel. De nem is zsurnaliszta módjára bánik a tollal; tudatában van annak, hogy e két katasztrófa nem tűri el a túlzásokat… …A magyar tragédia mára már… elhalványult emlékezetünk­ben, ezért a kötetnek ez az a része, ahol Unwin eseményleírása a legtöbb eligazítást nyújtja… Unwin óvatos alapossággal két perdöntő kérdést vizsgál meg könyvében. Vajon azért szüle­tett-e (a Vörös Hadsereg bevetéséről hozott) végzetes szovjet döntés, mert az oroszok úgy hitték: a Szuez körüli zűrzavar miatt semmiféle nyugati beavatkozástól nem kell tartaniuk Magyarországon?

Végkövetkeztetése – éppúgy mint az időtájt Moszkvában szolgáló (brit nagyköveté), Sir William Hayteré – az, hogy „a teljes erő Magyarország elleni bevetéséről szóló szovjet döntést Nagy Imre fellépése, nem pedig Szuez váltotta ki, noha némi szerepe ez utóbbinak is volt”. Nagy kinyilvánította Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből, márpedig Moszkva számára e két lépés egyike sem volt elfogadható.

A másik kérdés az, hogy a Nyugat gyakorlati értelemben tehetett volna-e bármit is a Magyarországon végrehajtott szovjet katonai akció ellen? A szerző arra a következtetésre jut, hogy Magyar­országot csak a Nyugat nukleáris fegyverei menthették volna meg – Európa felének és a világ jó részének elpusztítása árán.”

Kossuth Kiadó

2016-10-02 06:50:00

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Cikkarchívum
Ézsiás Erzsébet - Vadsóska
Font Márta és Sudár Balázs - Honfoglalás és államalapítás
Bolgár György - Amikor 64 leszek
Az élet rejtélyei, Hindu bölcsességek
Vak Randi egy könyvvel
Kettős élet - vagy mégsem?
Kincses Zoltán - Harsány a vizek ura
Ajándék ez a nap
Podhorányi Zsolt - Dámák a kastélyban
Dékány István - Trianoni árvák
VADÁSZ - MILTÉNYI „KALANDÁRIUM”
Dalos György - Az utolsó cár
Bitó László - Sámson A vadon fia
Kocsis András Sándor - IRÁN ezeregy arca
A.A. Milne - Micimackó
Müller Péter - Vallomások a szerelemről
Hofi megmondja
Kalmár Tibor Jiddische mamák
Lackfi János - Levágott fül
Légrádi Gergely - Nélkülem
Cikkek listája >>>

címszó
év
hónap
Könyvkiadó-hírek
Tericum Kiadó
Édesvíz Kiadó
Aranykor Kiadó
Bestline Cinema
Alexandra Kiadó
Legfrissebb albumok
Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu