Dátum: 2019. október 14. hétfő    Mai névnap(ok): Helén


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
Elek Tibor – Irodalom és nemzeti közösség
Színház, történelem, szociológia, film, zene – és ami mindegyik tudományterületet összekötheti: az irodalom. A Kútfő Bibliotéka sorozat nem egyébre vállalkozik, mint az előbb felsorolt diszciplínák területén elért eredmények összefoglalására és bemutatására. A Cédrus Művészeti Alapítvány és a Napkút Kiadó közös kiadása.
 
A szerző ajánlása:

„Ez a kötet válogatás az elmúlt három évtizedben írott esszéimből, esszészerű írásaimból – az irodalom és a nemzet közössége, az irodalom és nemzet önismerete összefüggéseit szem előtt tartva. A 3×13 hosszabb-rövidebb írás nemcsak az elmúlt évtizedek irodalmába, számos jeles alkotójának életművébe nyújt bepillantást, de a nemzeti közösség szempontjából fontos közéleti, politikai kérdésekre is reflektál. Az irodalmi és/vagy közéleti folyamatok, jelenségek, a művek és életművek vizsgálata során mindig a megismerésük, megértésük és a tárgyilagos elemzésük, felmutatásuk vágya motivált. Most pedig nyilvánvalóan üzenni is szeretnék ezzel az összeállítással. Hogy ki(k)nek? Ennek a megfejtését (is) a kedves Olvasóra bízom, de annyit elárulok: egy-egy írás önmagában nem ad(hat) megnyugtató választ. Tudom, hogy egyszerre naiv és nagyképű, idealista és már-már anakronisztikus ez az üzenő szándék. Mégis, mi mást tehetnék én?”

 
KÖZÉP-EURÓPA, A TERMÉKENY ILLÚZIÓ

(…)Közép-Európa, amiről beszélünk, nem létezik. Közép-Európa, ha nem volna, ki kellene találni. Ebbe a két, önmagában is ellentmondást rejtő, de egymással is paradox viszonyban lévő megállapításba tudnám a legtömörebben sűríteni mindazt, ami e fogalom körül jó egy évtizede zajlik térségünk szellemi életében, főként a magyaréban, határon belül és kívül.

Ha nincs, akkor mégis mire való az a szótenger, ami a témakörben hullámzik? Miért a számtalan vita, kerekasztal-beszélgetés, tudományos szimpózium, folyóirat-összeállítás és egyéni állásfoglalás? A nyolcvanas évek második felében, a kilencvenes évek elején az értelmiségi körök egyik, már-már divatos vitatémája a „Közép-Európa- kérdés”. Lehet, hogy olyanok vagyunk, mint az egyszerű ősember, aki a vadászat sikere érdekében az elejtendő bölény képmását fölvázolja a barlangja falára, s varázsigéket mormolva nap mint nap eljárja előtte az önerősítő táncot? De talán helyesebb is az egészet múlt időbe tenni: lehet, hogy olyanok voltunk az elmúlt évtizedben? Ugyanis a kilencvenes évek közepére, úgy tűnik, a Közép-Európa lemez lejárt, vagy legalábbis lejáróban van, sőt, egyre többen fordulnak el legyintve, már-már undorral a szó hallatán, láttán. Épp ezért itt az ideje kísérletet tenni, ha nem is a kérdés teljes körű összefoglalására, de, a magyar írók Közép-Európa értelmezését középpontba állítva legalább némely tanulság megfogalmazására, illetve továbbgondolására.

A múlt század harmincas, negyvenes éveitől napjainkig zajló Közép-Európa vitákban legalább három különböző, de egymással össze is függő kérdésről van szó. Először is egy történetírói vitáról Európa történelmi régióiról, azok határairól, a földrajzi Közép-Európa történeti létmódjáról, hovatartozásáról, illetve önállóságáról. Ebbe a vitába szólt bele, az egész magyar szellemi életet megpezsdítve, a későbbi „középeurópázásoknak” történeti érveket is szolgáltatva 1981-ben Szűcs Jenő emlékezetes „vázlata” Európa három történeti régiójáról. Másodszor Közép-Európáról mint a térségbeli államok gazdasági és politikai integrációjának, szövetkezésének lehetőségéről, illetve keretéről. Harmadszor Közép-Európáról, mint a térség népeinek összetartozását kifejező kulturális, szellemi, morális kategóriáról, metaforáról, ideáról. E három közelítés Közép-Európa fogalmához a valós vagy csak vélt érintkezési pontok miatt sok esetben (sokaknál) összemosódik, egymásba tűnik, zavart tisztázatlanságot, félreértéseket okozva, de ugyanez az eredmény, ha a Közép-Európáról beszélők, vitázók anélkül, hogy tudatosítanák, más-más Közép-Európáról beszélnek. (…) (Részlet 1995).

2014-06-25 16:58:00

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Cikkarchívum
Vak Randi egy könyvvel
Kettős élet - vagy mégsem?
Kincses Zoltán - Harsány a vizek ura
Ajándék ez a nap
Podhorányi Zsolt - Dámák a kastélyban
Dékány István - Trianoni árvák
VADÁSZ - MILTÉNYI „KALANDÁRIUM”
Dalos György - Az utolsó cár
Bitó László - Sámson A vadon fia
Kocsis András Sándor - IRÁN ezeregy arca
A.A. Milne - Micimackó
Müller Péter - Vallomások a szerelemről
Hofi megmondja
Kalmár Tibor Jiddische mamák
Lackfi János - Levágott fül
Légrádi Gergely - Nélkülem
Presser Gábor – Oláh Ibolya: Voltam Ibojka
Merő Béla - Volt egyszer egy... Reflex Színpad
Galkó Balázs Juhász Ferenc-estje TITKOK KAPUJA
Horváth Csaba - A reptéri nyúl Beszélgetések Tóth Krisztinával
Cikkek listája >>>

címszó
év
hónap
Könyvkiadó-hírek
Tericum Kiadó
Édesvíz Kiadó
Aranykor Kiadó
Bestline Cinema
Alexandra Kiadó
Legfrissebb albumok
Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu