Dátum: 2019. július 17. szerda    Mai névnap(ok): Elek, Endre,


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
A történelem nagy rejtélyei
Hogyan épültek a piramisok? Milyen célok motiválták az egyiptomi fáraók döntéseit? Létezett-e Atlantisz? Miként zajlott le a közép-amerikai indián kultúrák tragédiája? Mit hordoznak a holt-tengeri tekercsek misztikus talányai és a Húsvét-sziget ősi szobrai? Hogyan alakult a Bermuda-háromszög horrorisztikus krónikája? Hogyan alakul a Seuso-kincs elátkozott sorsa? Kossuth Kiadó.
A Kossuth Kiadó A történelem nagy rejtélyei című új sorozata hatalmas távolságokat jár be térben és időben, hogy az olvasókhoz közel hozza a világtörténelem különleges emlékeit.
Sajátos módon éppen a legtöbbet emlegetett fordulatok, botrányok rejtik egyben a legtöbb nyitva maradt kérdést, és éppen a legvitatottabb események hordják magukban máig a legtöbb homályos, megfejtetlen részletet. Pedig az utókor makacsul újra és újra keresi az igazságot sok-sok olyan momentum kapcsán, amely meghatározó jelentőségű az emberiség egyetemes történetében.
Kérdőjelek sorával szembesülünk, ugyanakkor elmondhatjuk, hogy ma, a XXI. század elején ugrásszerűen javult a helyzet: kutatók, fölfedezők, tudósok ezrei a technika vívmányainak segítségével korábban elképzelhetetlen válaszokra jutottak.

 
A sorozat kötetei:

A fáraók titkai – Stonehenge – Trója, a megtalált város – Atlantisz, az elsüllyedt kontinens – A holt-tengeri tekercsek – A maják eltűnése – Bermuda-háromszög – A Nazca-vonalak – Artúr király legendája – Amazónia ősi városai – A torinói lepel – Az egyiptomi piramisok – A Húsvét-sziget kőszobrai – Az első emberek – A templomos lovagok – Ősi sírok – Szellemhajók – Machu Picchu – A szabadkőművesek – A Seuso-kincs

A gazdagon illusztrált, tényszerű és szórakoztató, húszkötetes sorozatot a történelem iránt érdeklődőknek ajánljuk.

 
A FÁRAÓK TITKAI

Egyiptom a rejtélyek földje: a fáraók kincseiről és titkairól szóló mesék már az ókori görögöket is elbűvölték. Egy elfeledett nyelv, különleges régiségek, monumentális romok, elásott kincsek, titokzatos hiedelmek, pazar ékszerek – mindez ellenállhatatlan beszédtéma azóta is. Évszázadok óta próbáljuk megfejteni a Nagy Szfinx és az egyiptomi homok titkait, de az idő előrehaladtával a kérdések száma csak szaporodott.

Ez a könyv arra törekszik, hogy néhányat feltárjon az ókori Egyiptom fondorlatokkal teli eseményei közül, és megpróbáljon megfejteni néhányat a sok rejtélyből, mely ezt a távoli civilizációt övezi.
A régészet és a genetika összefogott egymással, hogy tisztább képet kaphassunk arról, kik is voltak az ókori egyiptomiak, és honnan jöttek. Mi volt az oka, hogy az emberek ezen a földön telepedtek le először, és hogyan tudtak létrehozni egy ilyen hosszú ideig fennálló és sikeres civilizációt a terméketlen sivatag közepén? A modern tudomány segít eloszlatni azokat a feltételezéseket és vad spekulációkat, melyek a Nílus-völgyi emberek származásáról keringenek.

 
EHNATON ÉS NEFERTITI
Az eretnek fáraónak, Ehnatonnak és gyönyörű feleségének, Nefertitinek a sorsa sokáig foglalkoztatta az embereket. Az új elméletek és bizonyítékok gyökeresen megváltoztatták az Amarna-kor hatásaival és a királyi család tagjainak végzetével kapcsolatos elképzeléseket. Mi volt az oka, hogy IV. Amenhotep fáraó Ehnatonra változtatta a nevét, és miért váltotta le a hagyományos több-istenhitet egyetlen istenség, Aton tiszteletére? Az általa támogatott bizarr művészeti stílus a király testi hibáit tükrözi vissza, vagy más okokra vezethető vissza ez a különös, új esztétikai irány? A Kairói Múzeum múmiáin nemrégiben elvégzett DNS-vizsgálat új bizonyítékokkal szolgált arról, hogy milyen betegségekben szenvedett Egyiptom leghíresebb dinasztiája, tagjai milyen rokonsági fokban álltak egymással és a dinasztia utolsó uralkodójával, Tutanhamonnal. Most már többet tudunk a gyermekkirály életéről, és talán arról is, miért halt meg olyan fiatalon.

 
A NAGY SZFINX MOSOLYA
A gízai Nagy Szfinx a világ egyik legnagyobb és leghíresebb szobra, de nem tudunk túl sokat eredetéről és céljáról sem, ami meglehetősen sok találgatásnak engedett teret. Hogyan építettek föl egy ilyen hatalmas szobrot? Milyen célból? Miért áll a híres piramisok mellett? Mit vagy kit ábrázol sérült arca?
A szüntelen régészeti kutatások és geológiai elemzések új képet tárnak elénk keletkezésének idejéről, építéséről és funkciójáról. A királyi udvarokban zajló intrikák nem kevésbé baljós olvasmányok, mint a Szfinx mosolya. Az egyiptomi fáraók háromezer éves történelmét, a dinasztiák történetét vérfertőzés, gyilkosság, ármánykodás szövi át. Az új felfedezések többet elárulnak az összeesküvések és merényletek hátteréről - melyeket a királyi háremben szerveztek - és a királyok, királynők, hercegek és hercegnők bonyolult kapcsolatrendszeréről.
Egyetlen uralkodócsaládban sem találunk olyan zavaros viszonyokat, mint az utolsó egyiptomi fáraók, a Ptolemaioszok családjában, melynek utolsó képviselője a hírhedt VII. Kleopátra volt.

 
KLEOPÁTRA
Egyiptom utolsó dinasztiája Nagy Sándor barátjától, a görög Ptolemaiosz hadvezértől származott, uralkodásukat már beárnyékolta Róma hatalma. Voltak köztük tudósok, zenészek, élveteg ínyencek és művelt emberek. A család nőtagjai pedig nem utolsósorban éles eszűek és függetlenek voltak, de egyikük sem olyan mértékben, mint az utolsó Kleopátra. Csábító szajha, zálogtárgy, zseni, politikus, gyilkos – milyen volt valójában, s hogyan halt meg? E kérdések körülölelik Egyiptom leghíresebb királynőjét, akiről még azt sem tudjuk, hol temették el.
Ez csak néhány a rabul ejtő rejtélyek közül, melyekre a tudományos kutatás segítségével próbálunk választ találni. A helyszínen a neves régészek, a laboratóriumokban a tudósok, a poros levéltárakban a történészek közös munkája új nézőpontból láttatja velünk a fáraók titkait, s ki tudja, mennyi felfedeznivaló maradt még?

 
A szerző: Peter Lacovara
Régész, szakterülete az ókori Egyiptom és Núbia anyagi kultúrája. A Chicagói Egyetem Keleti Intézetében szerzett doktorátust, az atlantai Michael C. Carlos Múzeum és az Emory Egyetem Ókori Egyiptom, Núbia, Közel-keleti Művészet Szakának főkurátora.

Az első kötet bevezető áron, 695 forintért már kapható az újságárusoknál.

[László Ágnes]
2014-03-01 18:35:00

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél

Sinkovits Imre, nem lévén más lehetősége, aznap fulladásos halálra ítélte Gertrudist. Az ifjú kellékes, Szász János néven immár világhírű film- és színházrendező.

Ronyecz Mária hetvenöt éve született.

Cikkarchívum
Vak Randi egy könyvvel
Kettős élet - vagy mégsem?
Kincses Zoltán - Harsány a vizek ura
Ajándék ez a nap
Podhorányi Zsolt - Dámák a kastélyban
Dékány István - Trianoni árvák
VADÁSZ - MILTÉNYI „KALANDÁRIUM”
Dalos György - Az utolsó cár
Bitó László - Sámson A vadon fia
Kocsis András Sándor - IRÁN ezeregy arca
A.A. Milne - Micimackó
Müller Péter - Vallomások a szerelemről
Hofi megmondja
Kalmár Tibor Jiddische mamák
Lackfi János - Levágott fül
Légrádi Gergely - Nélkülem
Presser Gábor – Oláh Ibolya: Voltam Ibojka
Merő Béla - Volt egyszer egy... Reflex Színpad
Galkó Balázs Juhász Ferenc-estje TITKOK KAPUJA
Horváth Csaba - A reptéri nyúl Beszélgetések Tóth Krisztinával
Cikkek listája >>>

címszó
év
hónap
Könyvkiadó-hírek
Tericum Kiadó
Édesvíz Kiadó
Aranykor Kiadó
Bestline Cinema
Alexandra Kiadó
Legfrissebb albumok
Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu