Dátum: 2019. október 16. szerda    Mai névnap(ok): Gál


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
Tarics Péter: (I)gazság és lehetőség között
Szeretettel várják Önöket, 2013. október 10-én 16:30 órára az ORSZÁGOS SZÍNHÁZTÖRTÉNETI MÚZEUM ÉS INTÉZET körtermébe (I. Budapest, Krisztina krt. 57.) Tarics Péter: (I)gazság és lehetőség között Hogyan élt és halt meg Latinovits Zoltán? című kötetének bemutatójára. A művet ismerteti: Dr. Szigethy Gábor színháztörténész
E sorok írója – akkori tiszte szerint – 1976. június 4-én szombaton, a Magyar Rádió pagodájában egy olvasó-próbát követően Latinovits Zoltánnal beszélgetett. Kitűnő szellemi és fizikai állapotban volt! Megkért, hogy a lakásuk kulcsát, amelyet Ruttkai Éva otthon felejtett adjam át Neki, hiszen délután felvétele volt a rádióban. Abban az időben sok rádiójátékban volt alkalmam együtt dolgozni, mint rendező asszisztens Latinovits Zoltánnal. Az említett időszakban teljes szellemi frissességben dolgozott. Azon a szombaton Bozó László a rádió akkori főrendezőjével beszélgetett egy tervezett rádió-sorozatról, amelynek Ő lett volna a főszereplője. Lelkes volt, tele ötlettel a megvalósulásra váró sorozattal kapcsolatban.
Azon a napon – tele tervekkel, elképzelésekkel – kizárt, hogy öngyilkosságot követett el!
 
Tarics Péter újságíró, író tizenegyedik könyve – „(I)GAZSÁG ÉS LEHETŐSÉG KÖZÖTT – Hogyan élt és halt meg Latinovits Zoltán?” címmel –rendhagyó monográfia a magyar színészkirály, Latinovits Zoltán rendkívül termékeny és gazdag életművéről, valamint halálának körülményeiről, teljesen új adatokkal, először nyilvánosságra hozott dokumentumokkal, fényképekkel, vallomásokkal, amely a szerző huszonnyolc éves kutatómunkájának eredménye. A meggyőző erejű könyvből egyértelműen kiderül, hogy Tarics Péter a szó valódi értelmében tiszteli Latinovits Zoltánt. Ez a tisztelet abban fejeződik ki leginkább, hogy nem csupán tárlatvezetést végez Latinovits gondolataiból – bár ez a módszer kifejezetten jót tesz a könyv mondanivalójának –, hanem meggyőződése, hogy ezeknek a gondolatoknak van mához szóló – intellektuálisan és emocionálisan egyaránt mozgósító – jelentése. Kutatásaiban és meggyőződésében megvan az erő és a szakértelem ahhoz, hogy egy értelmileg végiggondolt, indulataiban írott hiteles életrajznak, mint több konfliktusmagra épülő drámának, megtalálja a precíz megjelenítését. A kötet alaphangját meghatározza az oknyomozó újságíró-író és a termékeny előadóművész szellemi közelítése. A mában vállalja a Latinovits-i világot és a Latinovits-i igazságot. Hangsúlyozza, hogy a jelenben kíván tisztelegni a nagy életmű előtt, és példaértékű szellemi, alkotói magatartást kíván az olvasó elé tárni. A magyar színészkirály halálának oka és körülményei évtizedekig tisztázatlanok voltak. Egyet tudtunk biztosan: Latinovitsot Balatonszemesen érte a halál, vonat gázolta el 1976. június 4-én. Többen öngyilkosságot emlegettek, ezt azonban soha nem bizonyította senki, az akkori hivatalos verzió mégis az öngyilkosság volt, ez az elmélet konzerválódott a legerőteljesebben. Az elmúlt csaknem négy évtized során még soha senki nem nyomozott Latinovits Zoltán halála körülményei után olyan alapossággal, szenvedéllyel, kíméletlenül kitartó munkával, szakértelemmel, mint Tarics Péter, aki ebben a könyvben cáfolhatatlan bizonyítékok segítségével és minden részletre kiterjedő kutatásai alapján tételesen cáfolja, hogy Latinovits Zoltán öngyilkos lett volna. A rendőrségi jegyzőkönyvek és vasúti dokumentumok felkutatása és összevetése, azok ellentmondásaira építve, a különböző kordokumentumok, a helyszínen történő többszöri vizsgálódás, a szemtanúk megszólaltatása, a halál körülményeinek részletes feltárása alapján egyértelműen bizonyítja, hogy Latinovits Zoltán szerencsétlen és tragikus baleset áldozata lett. Mindezt a különböző tudományágak – matematika, fizika, kriminalisztika – eszközeivel támasztja alá. Megszólal a kötetben Latinovits több kortársa, valamint azok, akik ma is ápolják, továbbviszik életművét. A könyvben Latinovits sokoldalúságát, művészi értékeit, „cselekvő hitvallását” is bemutatja a szerző, ezen felül olvasható benne Latinovits több írása, levele, kedves verse, valamint néhány róla-neki szóló vers és dalszöveg. Rendkívül érdekes a Latinovits kézírását vizsgáló és elemző írásszakértői nyilatkozat, amelyből mélyebben megismerhetjük Latinovits karizmatikus egyéniségét, kreativitását, esendőségét – a teljesség igényével. A kötetet – a szövegben közölt fényképek mellett – százoldalas rendhagyó színes fénykép-album gazdagítja, a következő felosztásban: 1. Szilánkok cselekvő hitvallásából. 2. Az élet által rajzolt portrék. 3. Halálának fényképes rekonstruálása. 4. Az utókor tisztelete. A szerző előadóművészként és a Latinovits-életmű népszerűsítőjeként is elemzi Latinovits pódiumművészetének nemzetépítő jellegét és hatását. A „versmondás Evangéliuma” erőteljesen jelenik meg a könyvben, következésképpen tankönyvként is szolgálhat a versmondók, előadóművészek számára. A könyv mellékletében található Tarics Péter Latinovits Zoltánról 1988-ban írt – és 2012-ben átdolgozott – „Pokolrapszódia” című egyfelvonásos monodrámája, színműve, amely hivatásos színtársulatok, színházrendezők, színművészek számára is alkotásra ösztönző lehet. A reprezentatív – 460 oldalas – könyv abban a tekintetben is egyedi, hogy szerzője a kötetbe ragasztott könyvjeggyel, az EsFekete Zoltán grafikusművész által készített ex libris-szel, mint a bibliofilia fontos forrásával, tiszteli meg olvasóját, amely gesztus nagyon ritka jelenség a mai könyvpiacon, s amellyel a szerző mintegy 500 éves hagyományt elevenít fel, felismerve az ex libris művészet-, könyv- és könyvtártörténeti jelentőségét. Tarics Péter könyve minden bizonnyal az eddig megjelent legteljesebb Latinovits-monográfia a művész-színész életéről, haláláról, „feltámadásairól” és üzenetéről.

(Forrás:petofiszinhaz.hu)

[Kadelka László]
2013-10-10 00:43:00

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Cikkarchívum
Vak Randi egy könyvvel
Kettős élet - vagy mégsem?
Kincses Zoltán - Harsány a vizek ura
Ajándék ez a nap
Podhorányi Zsolt - Dámák a kastélyban
Dékány István - Trianoni árvák
VADÁSZ - MILTÉNYI „KALANDÁRIUM”
Dalos György - Az utolsó cár
Bitó László - Sámson A vadon fia
Kocsis András Sándor - IRÁN ezeregy arca
A.A. Milne - Micimackó
Müller Péter - Vallomások a szerelemről
Hofi megmondja
Kalmár Tibor Jiddische mamák
Lackfi János - Levágott fül
Légrádi Gergely - Nélkülem
Presser Gábor – Oláh Ibolya: Voltam Ibojka
Merő Béla - Volt egyszer egy... Reflex Színpad
Galkó Balázs Juhász Ferenc-estje TITKOK KAPUJA
Horváth Csaba - A reptéri nyúl Beszélgetések Tóth Krisztinával
Cikkek listája >>>

címszó
év
hónap
Könyvkiadó-hírek
Tericum Kiadó
Édesvíz Kiadó
Aranykor Kiadó
Bestline Cinema
Alexandra Kiadó
Legfrissebb albumok
Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu