Dátum: 2019. augusztus 21. szerda    Mai névnap(ok): Hajna, Sámuel


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
„Itt vagyunk itthon, Európa kellős közepén.” (Móricz Zsigmond, 1929)
A Kossuth Kiadó folytatja a magyar irodalom klasszikusai sorozatát és új, 26 kötetes sorozatban, elegáns, aranyozott díszkötésben jelenteti meg a 20. századi magyar széppróza mindmáig legnagyobb képviselőjének válogatott műveit.
 
Hegedűs Géza irodalomtörténész szerint: „Móricz Zsigmond jelentősége a regény és novellairodalomban csaknem olyan méretű és olyan hatású, mint Adyé a költészetben. Életműve óriási. Élő, népszerű, nagy közönségű író, akárcsak Jókai vagy Mikszáth. Hatása sokféle irányban mutatható ki; nemcsak a népi írókra, akik mesterüknek vallják, hanem úgyszólván minden realista hazai törekvésre. Vele kezdődött el a mi regény-, novella- és drámairodalmunknak az a fejezete, amely még most is tart.”

Móricz Zsigmond (1935)
 
A most megjelenő sorozat az író gazdag hagyatékára és mondandójának máig érvényes igazságaira kívánja az olvasók figyelmét felhívni. Mert Móriczot mindig az élet érdekelte. A maga testközelségében, valóságában lüktető élet, haditudósítóként éppúgy, mint később a Nyugat társszerkesztőjeként (1929–1933).
Ars poeticáját így fogalmazta meg 1930-ban, a Nyugat 23. számában:
„Mit írjanak a fiatal írók, hogy közel jussanak az olvasók lelkéhez? Ha régi formulákhoz ragaszkodnak, azonnal múzeumba kerülnek, ha újakat énekelnek, szemben találják magukat a még élő, bár korhadt világszemlélet embereivel. Milyen istenekre esküdjenek, milyen ideálokért lelkesedjenek, mit prédikáljanak? Az életet, csak az életet. Ezt a mai életet, amely minden eddigi élettől különbözik.”

Simonyi Mária
 
Móricz Zsigmond
1879-ben született Tiszacsécsén és 1942-ben hunyt el Budapesten. A realista prózairodalom legismertebb alakja íróként, újságíróként, szerkesztőként egyaránt maradandót alkotott. Édesanyja Pallagi Erzsébet, egy református pap leánya, édesapja törekvő, igazi, kemény, ötholdas magyar parasztember volt, aki egy ideig módos parasztgazdának számított. Kilenc testvére közül kettő erőszakos halállal halt meg. Az édesapa vállalkozásokba fogott, ám üldözte a balszerencse és oda jutott, hogy napszámosként tartotta el és taníttatta hét gyermekét.
Tanulmányait Debrecenben kezdte, ahol teológiát tanult, aztán jogra járt, majd következett Sárospatak, Kisújszállás, Budapest, ahol bölcsészhallgató volt, de a tanulmányait sehol nem fejezte be. 1903-ban lett az Újság című lap gyermekrovatának szerkesztője és a Kisfaludy Társaság megbízásából népdalgyűjtésbe kezdett.

Móricz Zsigmond - otthonában
 
„Lassan érlelődő művész volt, harmincéves koráig kereste magát, mondanivalóit, kifejezőkészletét. De attól kezdve, hogy a Hét krajcár novelláskötetével (1909), majd Sárarany című regényével (1911) belerobbant az irodalomba, nemcsak elismert nagy jelentőségű író, de központi alakja a magyar szépprózának, aki hamarosan túlemelkedik a körülötte keletkező indulatos vitákon, és rendkívüli tehetségét, ábrázolókészségét és hatását kezdeti ellenfelei is kénytelenek elismerni.” (Hegedűs Géza)

Móricz Zsigmond - Blaha Lujza
 
A Hét krajcárt második gyermeke halálakor írta, mély megrendültségében, apai fájdalmában. „Igen késő volt, huszonnyolc éves korom után, mikor rájöttem, hogy voltaképpen csak azt lehet leírni, ami fáj. Ami megsebzi az embert.”
1905-ben házasságot kötött Holics Eugénia tanítónővel, azaz Jankával. Kisfiuk született, aki azonban nyolc hónaposan meghalt. Majd a második gyermeküket is elvesztették. Három leányuk (Virág, Gyöngyi, Lili) maradt életben. Janka 1925-ben öngyilkos lett. Az I. világháborúban haditudósítóként vett részt: a harctérről írt riportjaiban megdöbbentő képet rajzolt a magyar katonák háborús szenvedéseiről (Vérben, vasban, 1918). A polgári forradalom lelkes híve volt, a Tanácsköztársaság idején írt hatalmas riportjaiban (Népszavazás a földreformról, A földtörvény kiskátéja) üdvözölte a földreformot és az újonnan alakult paraszti szövetkezeteket. A Tanácsköztársaság alatt az írói direktórium tagja volt, ezért a Horthy-korszak idején zaklatásoknak volt kitéve.

Móricz Zsigmond és Csibe
 
1912-ben házat épített Leányfalun, ahol kezdetben a nyarakat töltötte, majd 1936-ban végleg oda költözött. 1926-ban házasságot kötött Simonyi Mária színésznővel, de ez a házassága is tönkrement.
1929–1933 között Babitscsal közösen szerkesztette a Nyugatot, megszervezte a Nyugat-barátok Körét, könyvsorozatot tervezett, járta az országot, erdélyi, felvidéki, vajdasági, amerikai magyar szerzők írásait közölte, felkarolta az autodidakta paraszttehetségeket. 1939-től a népi írók atyjaként, a Kelet Népe szerkesztője lett. 1930-ban Krúdy Gyulával együtt megkapta a Rothermere-díjat. Ebben a korszakában írta legjelentősebb regényeit, az Erdély-trilógiát, a Légy jó mindhaláligot, valamint a dzsentrivilág haláltáncát bemutató Úri murit és a Rokonokat. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével, akit lányává fogadott. Az egykori lelencgyerekről mintázta Árvácskát azonos című regényében. A lány gyerekkori történeteiből 28 novellát írt. Naplójából kiderül, hogy Csibe a szerelme-szeretője is volt.
Műveiből – többek között a Légy jó mindhalálig, a Kerek Ferkó, az Úri muri, a Rokonok, az Árvácska – több nagysikerű színházi előadás és film készült.
1942-ben agyvérzésben halt meg.

 
Sárarany
A sorozat első kötetében a falut még a maga archaikus életében látjuk, a mesék és mítoszok idejét idéző mozdulatlanságban. Ez az archaizmus éppen a főhős, Turi Dani kívülállását emeli ki. Turi Dani újító terveivel megbontja az örök rendet, a falu mitikus mozdulatlanságát. „Soha a világ teremtése óta nem volt olyan esemény, amely ennyire felizgatta volna Kiskarát” – írja Móricz. Az új kezdetét jelzi, hogy Turi Dani megváltoztatja a szokásjogot, búza helyett repcét vet a földbe, amely „szinte embernagyságúra nő”. Az ő esetében a „belső tűz” vezet az újításokhoz, de ez a „gyötrő láz” okozza házasságának válságát, a házasságtörést, majd az elkerülhetetlen pusztulást is.

Az első kötet bevezető áron, 695 Ft-ért már kapható az újságárusoknál.
A további kötetek 1590 Ft-ért vásárolhatók meg, vagy megrendelhetők a kiadónál.

[László Ágnes]
2013-10-04 05:30:00

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Fekete Péternek
... hát megvan végre az új cirkusz helye!!!

Tekinthetjük a hírt születésnapi ajándéknak...

Cikkarchívum
Vak Randi egy könyvvel
Kettős élet - vagy mégsem?
Kincses Zoltán - Harsány a vizek ura
Ajándék ez a nap
Podhorányi Zsolt - Dámák a kastélyban
Dékány István - Trianoni árvák
VADÁSZ - MILTÉNYI „KALANDÁRIUM”
Dalos György - Az utolsó cár
Bitó László - Sámson A vadon fia
Kocsis András Sándor - IRÁN ezeregy arca
A.A. Milne - Micimackó
Müller Péter - Vallomások a szerelemről
Hofi megmondja
Kalmár Tibor Jiddische mamák
Lackfi János - Levágott fül
Légrádi Gergely - Nélkülem
Presser Gábor – Oláh Ibolya: Voltam Ibojka
Merő Béla - Volt egyszer egy... Reflex Színpad
Galkó Balázs Juhász Ferenc-estje TITKOK KAPUJA
Horváth Csaba - A reptéri nyúl Beszélgetések Tóth Krisztinával
Cikkek listája >>>

címszó
év
hónap
Könyvkiadó-hírek
Tericum Kiadó
Édesvíz Kiadó
Aranykor Kiadó
Bestline Cinema
Alexandra Kiadó
Legfrissebb albumok
Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu