Dátum: 2019. augusztus 18. vasárnap    Mai névnap(ok): Ilona


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
Lévai Katalin - Anyám évszázada
Lévai Katalin legújabb regénye életrajzi ihletésű elbeszélés, amelyből megismerhetjük a 20. század történelmét és egy múlhatatlan nagy szerelem történetét. Az Anyám évszázada a múlt század fordulóján Budapesten letelepedett szerb család kivételes tehetségű lányának, Zoricának szívet melengető, fordulatokban bővelkedő, olykor megrázó élettörténetét meséli el. (Alexandra Kiadó)
 
Zorica kislány korától mámoros örömmel olvassa a szerb és a magyar meséket, egyszerre él gazdag fantáziavilágban és a valóságban. Forradalmak, háborúk, nemzetiségi összetűzések, politikai kataklizmák és személyes sorstragédiák közepette regényes módon válik íróvá. Őseitől örökölt nyakassággal keresi a saját útját és szerepét, s mindeközben megismeri a szerelmet, a szexualitást, az erőszakot és a szenvedélyt.

Korszak és erőszak

(Beszélgetés Lévai Katalinnal)

Hetedik könyve az Anyám évszázada, amelyből a Könyvjelző olvasói már kaphattak ízelítőt, most került a boltokba. Azt mondja, a múltba néző regényt az édesanyja miatt érezte fontosnak megírni. „Egész életében beszélt az imádott szüleiről: így lettem én ilyen hűséges a múlthoz” – utal a könyvön átsütő személyességre. Lévai Katalint az összetartó családról és egy széttartó évszázadról kérdeztük, a budapesti belvárosban, a szerb templom kertjében. Figurái, történetei egyértelműen egy könyv szereplői, fordulatai, ám az olvasó végig érzi azt a személyességet, amely egy családtörténet elmesélésekor nyilvánvaló.

Régóta érlelődött bennem, hogy meg kell írnom ezt a könyvet, és most sikerült abba a mélységbe eljutnom, ahonnan az írónak felszínre kell hoznia a történetét. Ez a környék, ahol vagyunk, az őshazám – itt születtem, a Veres Pálné utca 18.- ban, a templom mellett két házzal. A családom anyai ága szerb. Sajnos nem ismertem a nagyszüleimet, mert nagymamám harmincnyolcban, nagypapám negyvenegyben meghalt. Ez a nagy szerb család fantasztikus egységben élt, ami nem azt jelentette, hogy ne lettek volna időnként konfliktusok, heves viták, de elképesztően összetartottak. Ilyen ez a templom is: egy közösség egymásra találásának és összetartozásának szimbóluma – sokkal inkább a pesti szerb kolónia találkozási helye, semmint egy vallási szertartásé.

Nem ismerte a nagyszüleit, de ír róluk és arról a korszakról, amikor ők éltek. Hogyan fogott neki?

Csak annyit tudtam elbeszélésekből, hogy egy kis bácskai faluból jöttek fel a múlt századforduló környékén. Amikor írni kezdtem, utánajártam, hozzáolvastam, felkerestem a helyszíneket. A történelmi ismereteimből, saját személyes emlékeimből és a fantáziámból építettem újra nagyszüleim életét. Megrázó élmény volt belebújni írás közben abba a korba.

Van a családregény műfajban ideáltípusa?

A Buddenbrook ház. Fel nem foghatom, hogy huszonnégy éves korára honnan tudhatott Thomas Mann ennyit családról, társadalomról, egy adott korszakról.

A regényből úgy érzem, hogy a Pestre vándorolt szerb kisebbségi közegben a nők helyzete, szerepe jelentősebb volt, mint akkoriban a többségi társadalomban.

A nagyapámban volt annyi bátorság, hogy mindent hátrahagyva a feleségével Budapestre költözzön; abba a bámulatosan gyorsan fejlődő nagyvárosba, ahol oly sokan reméltek biztos megélhetést. A város közepén élő szerb kisebbségben megtalálta a helyét, és tíz év alatt, egy neves Váci utcai fodrászüzletet működtetve köztiszteletben álló polgár lett. A család több tagja ugyancsak beilleszkedett: egyik testvére cipészüzletet vitt a Váci utcában, a nagynéném családjának pedig cukrászdája volt. A polgárosodott pesti szerb közösségben a nőknek valóban kitüntetett szerep jutott. Persze akkoriban még megvolt a tradicionális szerepük, tehát a gyerekekkel és a háztartással foglalkoztak, ám a nagyszüleim a három fiúk után, akik felnőve kereskedők lettek, a legkisebb gyermeküket, a lányukat már taníttatták. A mamám a háború után le is doktorált. Magyarországon nőként az elsők között.

Magyarán a második világháború előtt még a pesti szerb közösségben sem volt különösen más helyzete a nőknek.

A férfiak társadalmi mozgástere sokkal nagyobb volt akkoriban, mint a nőké. Ugyanakkor Milenának, aki a regényben a nagymamám generációjának nőfigurája, nem véletlenül volt fontos, hogy Zoricát, a lányát taníttassa. Milena gondolkodásában, mentalitásában már szabad nő volt, igyekezett a lányának megadni azt a lehetőséget, hogy a társadalmi színtérre is ki tudjon lépni. Az én generációmban pedig már nem volt kérdés, hogy a lányoknak is tanulni kell, és ugyanolyan szakmai karrier vár rájuk, mint a férfiakra: a nővérem és én ebben nőttünk fel. A regényben végigviszem, hogyan ment végbe a nők emancipációja. Azonban Zorica személyisége még ellentmondásos: hiába teljesedik ki a pályáján sikert és elismertséget elérve, soha nem tud szabadulni attól a szláv női alázatosságtól, amire nevelték. Az int ellektuálisszabadsága mellett hagyományos a férfiakhoz való viszonya. Úgy gondolom, ez a figura a hu- szadik századi kelet-európai nő szintézise, azt is mondhatnám, archetípusa.

2012-11-20 14:02:00

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Fekete Péternek
... hát megvan végre az új cirkusz helye!!!

Tekinthetjük a hírt születésnapi ajándéknak...

Cikkarchívum
Vak Randi egy könyvvel
Kettős élet - vagy mégsem?
Kincses Zoltán - Harsány a vizek ura
Ajándék ez a nap
Podhorányi Zsolt - Dámák a kastélyban
Dékány István - Trianoni árvák
VADÁSZ - MILTÉNYI „KALANDÁRIUM”
Dalos György - Az utolsó cár
Bitó László - Sámson A vadon fia
Kocsis András Sándor - IRÁN ezeregy arca
A.A. Milne - Micimackó
Müller Péter - Vallomások a szerelemről
Hofi megmondja
Kalmár Tibor Jiddische mamák
Lackfi János - Levágott fül
Légrádi Gergely - Nélkülem
Presser Gábor – Oláh Ibolya: Voltam Ibojka
Merő Béla - Volt egyszer egy... Reflex Színpad
Galkó Balázs Juhász Ferenc-estje TITKOK KAPUJA
Horváth Csaba - A reptéri nyúl Beszélgetések Tóth Krisztinával
Cikkek listája >>>

címszó
év
hónap
Könyvkiadó-hírek
Tericum Kiadó
Édesvíz Kiadó
Aranykor Kiadó
Bestline Cinema
Alexandra Kiadó
Legfrissebb albumok
Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu