Dátum: 2019. augusztus 23. péntek    Mai névnap(ok): Bence, Farkas


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
Új könyvsorozat Magyarország legnépszerűbb regényének írójától
A Kossuth Kiadó szeptember 5-én új 18 kötetes sorozatot jelentetett meg Magyarország legnépszerűbb regénye, az Egri csillagok írójától, Gárdonyi Gézától. A Nagy Könyv versenyen, 2005-ben az olvasóközönség szavazatai alapján az Egri csillagok lett a legnépszerűbb magyar regény.
„Hajós voltam, akinek harmincöt évig kellett haladnia iránytű nélkül…, csak hányódtam, süllyedeztem, ide-oda terelődtem folytonos ködben, nem tudva, hova jutok. De mentem, haladtam, mint a madár, mikor hazaindul térkép nélkül Afrikából” – írja magáról Gárdonyi Géza, aki Jókai és Mikszáth mellett az olvasóközönség kedvence.

 
Gárdonyi Géza nagy szorgalommal kutatta a múltat, művei mégis lírai fogantatásúak. Történelmi tárgyú regényei – Egri csillagok (1899), A láthatatlan ember (1901), Isten rabjai (1908) – a főhős sorsán keresztül a részletekig menő hitelességgel vezetik be az olvasót a magyarság korábbi századaiba. A hiteles korrajz és a plasztikus ábrázolás teszi történelmi regényeit értékessé. Népszerűvé válásukban nemcsak a fordulatos cselekménynek volt nagy szerepe, hanem olyan értékeknek is, mint a hit, a hazaszeretet és az egyéni bátorság.
Az írót minden szellemi és politikai mozgalom – okkultizmus és misztika, szociális radikalizmus – érdekelte, ha az magyarázatot kínált. Érdeklődéssel fogadta be a keresztény tanokat éppúgy, mint Schopenhauer filozófiáját vagy a különféle okkult nézeteket. Stílusát egész életén át, a kor különböző nézetei alakították, szintetizálták. Írói nyelvezetét a népköltészet tanulmányozásával alakította ki. Minden cifraságot került, és az egyszerűségre törekedett művei szerkezetében.

 
Ahhoz a nemzedékhez tartozott, amely még szüleitől kapott közvetlen élményeket a forradalomról és a szabadságharcról. Ezek az élmények, valamint természettudományos olvasmányai és a dunántúli iskolákban tanítóként elszenvedett sérelmei határozták meg írói pályájának első szakaszát. Később azonban nem azt az utat járta végig, melyet első művei jeleztek.
Élményvilágát a régi értékrend hitelvesztése határozta meg: nem az új jelenségekben kutatta az új értékrend lehetséges alapjait, hanem az elmúló felé fordult, annak valódi értékeit akarta konzerválni. Így lett a kisváros, főleg a falu írója.
A paraszt ember nála lett lelkivilágában egyenlő a többi társadalmi réteggel, és a jelen hazug értékrendjével szemben az alsó néposztályok öröméből és szenvedéséből érvényes értéket akart felmutatni.
Falun szerzett élményeit írta meg Az én falum (1898) novelláiban, amelyekben elválaszthatatlan egymástól a tényközlő realizmus, a leírás és az „álomféle mámor”. Gárdonyi azt ábrázolja ezekben az elbeszélésekben, hogy egy megszokott, de az adott környezetben jelentős napi esemény miképp idézi fel hőseiben a közös emberi értékeket ősi tisztaságukban. Egy példa: egy öregedő ember tetőfedés közben lezuhan, haldoklik, fiát várja, az apa–fiú viszony a halál pillanatában csodálatos tömörséggel, egyszerűséggel magasztosul fel. (Csak már a Pesta jönne)

Agárdy Gábor - Sinkovits Imre - Kovács István (Egri csillagok)
 
Regényeinek gyakori témája a szenvedés, de Gárdonyinál a szenvedés elviselése éppúgy, mint enyhítése: érték. Nem megrendítő, és nem is lázító író.
1899 karácsonyán kezdte közölni leghíresebb regényét, az Egri csillagokat a Pesti Hírlap. A regény egy gyermekpár felnövekedését, boldog egybekelését mondja el a török időkből, Eger védelméhez kapcsolódva. A hazafiság hőskölteménye ez a mű, azt a tanulságot hirdetve, hogy a nemzeti megmaradás záloga a nép önfeláldozó hősiessége.
Az író legkedvesebb regénye, A láthatatlan ember, két reménytelen szerelem rajzán át Attila korát kívánja feltámasztani. A regény a szecessziós népiesség egyik fő műve, amely mellékmotívumok formájában megérinti mindazokat a szimbolikus formákat (halál, álom, művész, hatalom, magány, barbárság stb.), melyeket a kor modern gondolkodói generációs újdonságként voltak csak hajlandók látni.
Gárdonyi történelmi regényeinek vonzerejét az adja, ami novelláiét: egyszerű emberek szép erkölcsisége, elégikus, bölcs és nyugodt életvállalása.

A szülőház
 
Gárdonyi Géza művei a filmrendezőket is megihlette.
1934-ben készült az Ida regénye Székely István rendezésében, többek között Jávor Pál, Gombaszögi Ella, Turay Ida főszereplésével. Az Isten rabjait 1942-ben Pacséry Ágoston filmesítette meg, főszereplő: Bulla Elma. Kirobbanó siker lett Várkonyi Zoltán rendezésében az Egri csillagok Kovács Istvánnal, Venczel Verával, Sinkovits Imrével a főszerepekben. A Lámpás című, 1973-ban készült filmben Kozák András nyújtott felejthetetlen alakítást, a filmet Hajdufy Miklós rendezte. 1987-ben láthatták a nézők Horváth Tibor rendezésében Az öreg tekintetest Mádi Szabó Gáborral a főszerepben.

Az egri Gárdonyi ház - múzeum
 
Az elegáns, aranyozott, díszkötéses sorozat első három kötete:

Ábel és Eszter A beteljesületlen szerelem lélektanilag pontos rajza; „az epedés végtelen éneke”. A szív és az ész örökös küzdelme elevenedik meg a kisregény lapjain. Bár az író a házasságot a legőrültebb szerződésnek tartja, amit emberi elme valaha kieszelt, mégis van ereje és hite a szerelem és a családi boldogság pillanatait újraidézni.

Isten rabjai A középkori Margit-legenda 20. századi feldolgozása. A regény főalakja Jancsi fráter, a hajdani kertészfiú, s az ő sorsának tükre vetíti elénk az „Isten rabjainak”, a szerzeteseknek külön világát. Az író a regény minden alakját, a szerzeteseket, Margit királylányt is emberi közelségbe hozza, s a legenda szűkszavú adataiból eleven embereket teremt.
A regény a 13. század Magyarországát, a tatárdúlás utáni korszakot festi meg a király apácalánya klastromában szolgáló laikus fráter naiv, üde, reális szemszögéből. Ebben a román kori díszletek között játszódó történetben a rabság metaforikusan is, valóságosan is összefonódik a transzcendenciaként értelmezett szerelemmel. Jelképteremtő eréllyel érvényesülnek benne a századfordulós gondolatok és motívumok (a szennyből kinövő liliom).

Ida regénye Gárdonyi utolsó regénye, melynek megírására egy házassági apróhirdetés késztette. Az üzleti szellemben kötött, dús hozományra és rangra spekuláló érdekházasság bemutatásakor az író a zárda légköréből kitörni készülő, elárvult lány tragédiáját állítja a cselekmény fő sodrába, hogy lassan-lassan, szinte észrevétlenül lopja majd be a hepiendet történetébe.
Sorozatszerkesztő: Hitseker Mária

Az első kötet bevezető áron 595 forintért megvásárolható az újságárusoknál.
A további kötetek ára: 1590 Ft.
Kapható kéthetente az újságárusoknál, vagy megrendelhető a kiadónál.

 
Gárdonyi Géza
(1863–1922)

Gárdonyi apja, a szászországi származású Ziegler Sándor jómódú géplakatos volt Bécsben, de az 1848-as forradalom hírére hazajött és Kossuth „fegyvergyárosa” lett. A szabadságharc bukása elvitte minden vagyonát, s ezután uradalomról uradalomra járva folytathatta a gépészmesterséget, de Géza fiát – bár még öt gyermekét kellett felnevelnie – taníttatta. Gárdonyi anyja, Nagy Terézia vallásos magyar katolikus parasztlány volt.
Gárdonyi középiskolai tanulmányait Sárospatakon és Pesten végezte, majd az egri tanítóképzőben kapott diplomát. Három évig falusi tanító volt a Dunántúlon: vidéki katolikus iskolákban tanított, nyomorúságos körülmények között. Mivel az egyházi hatóságok sokat zaklatták, 1885-ben feleségével, Csányi Máriával Győrbe költözött, ahol újságírással és szerkesztéssel foglalkozott. Házassága rosszul sikerült, írói pályája is lassan jutott előre. 1886-ban megindította a Tanítóbarát című lapot. Rövid pesti kitérő után a Győri Hírlap munkatársa, majd a Szegedi Hírlap és a Szegedi Napló munkatársa volt, keresete kiegészítésére ponyvaregényeket írt névtelenül, és parasztcsúfoló adomát (Göre-könyvek).

 
1891-től az Arad és Vidéke munkatársa, majd Pestre jött és a Magyar Hírlap rovatvezetője lett. 1897-ben költözött Egerbe, diákévei színhelyére, ahol már csak az irodalomnak élt. Innen küldte írásait a Hét, az Új Idők, a Jövendő szerkesztőinek. Remeteségben teltek napjai könyvei, lelki válságai s szemléleti vívódásai között. 1898-tól a Petőfi Társaság és a Természettudományi Társaság tagja, 1910-től az MTA levelező, illetve tiszteletbeli tagja, 1918-tól a Vörösmarty Akadémia tagja. Többször járt külföldön: Franciaországban, Németországban, Olaszországban, sőt Törökországban is. 1922. október 30-án, ötvenkilenc esztendősen, egri otthonában hunyt el. Az egri vár Bebek-bástyáján kialakított díszsírhelyen hantolták el, gerendakereszt fejfájára végakarata szerint az azóta legendássá vált frázist vésték: „Csak a teste!”

„Csak a teste!”
 
Az író magánélete

”A házasság a legőrültebb szerződés, amit emberi elme valaha kieszelt” - állította Gárdonyi. Vélhetően saját tapasztalatai mondatták ezt vele. Házassága Csányi Máriával nem szerelmi házasság volt. A gazdag hozományt ígérő szülők unszolására egyezett bele a házasságkötésbe. Ifjú felesége azonban már egy hónap elteltével – más férfi karján – elhagyta, majd időnként visszatért az őt visszafogadó férjhez. Négy gyermekük született: Sándor, Gizella, József és Géza. Egyes életrajzírói szerint maga Gárdonyi sem menthető fel a felelősség alól, személyiségéből kiindulva elképzelhető, hogy túl magas követelményeket állított ifjú arája elé, s a befelé forduló, elmélyült író egyenrangú szellemi-lelki társ helyett csupán egy a kamaszkora végén járó, szórakozni vágyó fiatal leánykát talált az oldalán. Frigyük végül különválással végződött, amit hivatalosan csak 1907-ben mondtak ki.

Egerbe költözését követően két idősebb fiát magához vette, nevelte és taníttatta. Súlyos idegbetegségben szenvedő Gizella leányát az egri irgalmasok kórházában helyezte el, aki a gyógyintézet falai közt élte le életét.

Rosszul sikerült házassága után Gárdonyi rövid ideig Feszti Árpád Margit (Masa) nevű nevelt leánya, majd hat éven keresztül Szarvassy Margit tanítónő iránt táplált gyengéd érzelmeket. Egerbe költözése után Gárdonyit közel két évtizedig fűzte jobbára plátói kapcsolat a férjét és a férje által biztosított egzisztenciát elhagyó Mátékovicsné Tóth Ilonához – ahogy az író nevezte: Milához –, aki haláláig hű lelki társa és betegágyában gondozója volt. Számára Mila testesítette meg a női eszményt, akinek törékeny alakja és már-már éterien tiszta lelke rendre megjelenik Gárdonyi prózai műveiben (az Isten rabjai Margitja, Ida regénye stb.) és kései verseiben egyaránt.

[László Ágnes/kl]
2012-09-12 23:02:00

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Fekete Péternek
... hát megvan végre az új cirkusz helye!!!

Tekinthetjük a hírt születésnapi ajándéknak...

Cikkarchívum
Vak Randi egy könyvvel
Kettős élet - vagy mégsem?
Kincses Zoltán - Harsány a vizek ura
Ajándék ez a nap
Podhorányi Zsolt - Dámák a kastélyban
Dékány István - Trianoni árvák
VADÁSZ - MILTÉNYI „KALANDÁRIUM”
Dalos György - Az utolsó cár
Bitó László - Sámson A vadon fia
Kocsis András Sándor - IRÁN ezeregy arca
A.A. Milne - Micimackó
Müller Péter - Vallomások a szerelemről
Hofi megmondja
Kalmár Tibor Jiddische mamák
Lackfi János - Levágott fül
Légrádi Gergely - Nélkülem
Presser Gábor – Oláh Ibolya: Voltam Ibojka
Merő Béla - Volt egyszer egy... Reflex Színpad
Galkó Balázs Juhász Ferenc-estje TITKOK KAPUJA
Horváth Csaba - A reptéri nyúl Beszélgetések Tóth Krisztinával
Cikkek listája >>>

címszó
év
hónap
Könyvkiadó-hírek
Tericum Kiadó
Édesvíz Kiadó
Aranykor Kiadó
Bestline Cinema
Alexandra Kiadó
Legfrissebb albumok
Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu