Dátum: 2019. július 18. csütörtök    Mai névnap(ok): Frigyes, Kámea


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
Bíró Judit – Csepeli György: Kis emberhatározó
Szophoklész írta, hogy „sok van, mi égen s földön csodálatos, de az embernél nincs csodálatosabb.” Mi azt tartjuk csodálatosnak az emberben, hogy benne van a végtelen, ugyanúgy, ahogyan kívüle is ott van. Aki ezt a kettős végtelent hordozza, annak élete véges, melynek tartama alatt bárkivé lehet.

„A lélek tükör, melyben csak akkor látjuk a másikat, ha a másik is lát bennünket.”

 
Szophoklész írta, hogy „sok van, mi égen s földön csodálatos, de az embernél nincs csodálatosabb.” A kérdés csak az, hogy miért van ez így. Könyvünk segítséget kíván nyújtani minden embernek, akit érdekelnek az emberek. Mi azt tartjuk csodálatosnak az emberben, hogy benne van a végtelen, ugyanúgy, ahogyan kívüle is ott van. Aki ezt a kettős végtelent hordozza, annak élete véges, melynek tartama alatt bárkivé lehet.
A kötet meghatározásai – melyeket Szunyoghy Viktória illusztrációi tesznek teljessé – szórakoztatóan segítenek eligazodni abban, hogy akikkel összehoz a véletlen vagy a szándék, miféle változatai az emberlét sokféleségének.
A lélek tükör, melyben csak akkor látjuk a másikat, ha a másik is lát bennünket. Miközben a másik meghatározására törünk, az ő helyét keressük a meghatározók, meghatározottak és meghatározatlanok rendjeiben, az emberszerűek, állatszerűek, növényszerűek és anyagszerűek között, a labirintus mélyén önmagunkra találunk.

ELŐSZÓ (részlet)

Ma az emberiséget – még ha talán már nem is oly’ sokáig – az embervilág tölti fel életanyaggal, mint emberi termőhely gyönyörködteti, s az „emberi táj” (Márai) részeként az ismerősség, az otthon érzését is adja.
Az emberről szóló ismeretszerzés és cselekvés egységének elvéből következően az embertípusok tanulmányozásának egyik legfontosabb módja az emberhatározás.
Cél, hogy a közösségek tagjai ismerjék fel a jellegzetes helyi emberféléket, és szerezzenek jártasságot az emberhatározásban.
A határozási tevékenységhez természetesen megfelelő segédeszközre van szükség. Ezek körébe illeszkedhet a Kis emberhatározó. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy e segédkönyv olyan didaktikai határozó, melynek kulcsa az általában ismert és könnyen felismerhető alaktani bélyegekre épül, és kizárólag a határozásban való jártasság megszerzésére alkalmas! Ebből kifolyólag segédkönyvünk semmiképpen nem tekinthető az ember teljességéről szóló műnek, hiszen ezek már rendelkezésre állnak (példának okáért Iván Szergejevics Turgenyev Apák és fiúk vagy Per Olov Enquist Blanche és Marie).

Munkánk elkészítése során számításba kellett vennünk az emberföldrajzi különbségeket, tehát azt a tényt, hogy Magyarország különböző tájain nem azonos emberfélék virítanak: egymástól eltérően viselkednek, különböző a munkavégzésről és az örömszerzésről alkotott fogalmuk, máshogyan emlékeznek a múltbéli eseményekre, más a túlélési képességük, ami utódnemzési késztetéseiket is meghatározóan alakítja, akárcsak a helyváltoztatási készségük, alkalmazkodóképességük és így tovább.

Fontosnak tartjuk, hogy a Kis emberhatározóból megismert embereket ne puszta tárgynak tekintsük, hanem ismerjük helyüket is az embervilág fejlődéstörténeti rendszerében, származásukat, múltjukat, fejlettségi szintjüket. Az emberfélék ismeretében olvashatjuk, tanulmányozhatjuk a természet élővilágának elrendeződését, azaz mintázatát a Földön (hol, miből s mennyi van?), illetve vizsgálhatjuk ennek miértjét, a mintázat kialakulásának, változásának okait. Bizonyos elemi miértékre kapott válasz ismeretében az emberfélékből következtethetünk az emberi termőhely minőségére, fontosabb tulajdonságaira. Könyvünk tehát az emberismeretet segíti elő, de emellett emberföldrajzi és ökológiai alapismereteket is ad, közölve az emberfélék hazai elterjedését.

 
Bíró Judit
Rendkívül ritka, rejtőzködő emberféle, a Meghatározók rendjéből. Az Aggteleki-cseppkőbarlang mélyén találtak rá, ahol egy helyben ül. Háta mögött, föntről, lobogó tűz világít, s ő csak néz előre. Mióta csak tudnak létezéséről, megfigyelői vitatkoznak azon, hogy lát-e mást, mint árnyakat, melyeket a tűz a barlang szemközti falára vetít. Ha szólni tudna, elmondaná, hogy amit lát, az valóság-e, vagy sem. Ehhez azonban az kellene, hogy felálljon, tekergesse nyakát, lépkedjen, pillantson a fénybe, de mindezt kínlódva tenné, s a nagy sugárzástól észre se venné, hogy minek az árnyképét látta. De ha kijut, hozzá fog edződni a fényhez. Először csak az árnyképeket látná, aztán emberek és más dolgok vízi tükörképét, később a dolgokat, s végül a csillagokat. Persze csak éjjel, amikor nem süt a nap.

 
Csepeli György
Folyamatos mozgásban van. Keresgélő életmódot folytat: türelmetlenül és kitartóan kószál földön, vízen és levegőben egyaránt. Ha valamire ráakad, továbbáll – látszólag csalódottan, valójában boldogan, hiszen a zsákmányszerzésre hivatkozva tovább folytathatja útját. Elméje analitikus, szelleme független, kommunikációja lényegre törő. Érzelmi életének aprólékos leírásával egyelőre adós az antropológia. Bár állandóan a többi emberfélét figyeli, valójában csak a Sas emberfélét tűri meg szívesen maga mellett: bridzselnek, hegyet másznak és rúnákat olvasgatnak.

 
Szunyoghy Viktória
Meghatározott, anyagszerű emberféle, akiben a természet nézi belülről a kinti természetet, mely elé tükröt tartva nem kíméli sem a képet, sem a tükrözöttet. Ha egyszer rátalál a darab természetére, legyen az kő, állat, ember, nem ereszti, foglyul ejti, miközben kiszabadítja, megmutatva, hogy lehet másképpen is élni. Bár mindenütt ott van, ahol élet van, nem könnyű észrevenni, mert csak az veszi észre, akit ő észrevesz. Mindenki itt van a könyvben, akit észrevett.

2012-05-23 05:02:00

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél

Sinkovits Imre, nem lévén más lehetősége, aznap fulladásos halálra ítélte Gertrudist. Az ifjú kellékes, Szász János néven immár világhírű film- és színházrendező.

Ronyecz Mária hetvenöt éve született.

Cikkarchívum
Vak Randi egy könyvvel
Kettős élet - vagy mégsem?
Kincses Zoltán - Harsány a vizek ura
Ajándék ez a nap
Podhorányi Zsolt - Dámák a kastélyban
Dékány István - Trianoni árvák
VADÁSZ - MILTÉNYI „KALANDÁRIUM”
Dalos György - Az utolsó cár
Bitó László - Sámson A vadon fia
Kocsis András Sándor - IRÁN ezeregy arca
A.A. Milne - Micimackó
Müller Péter - Vallomások a szerelemről
Hofi megmondja
Kalmár Tibor Jiddische mamák
Lackfi János - Levágott fül
Légrádi Gergely - Nélkülem
Presser Gábor – Oláh Ibolya: Voltam Ibojka
Merő Béla - Volt egyszer egy... Reflex Színpad
Galkó Balázs Juhász Ferenc-estje TITKOK KAPUJA
Horváth Csaba - A reptéri nyúl Beszélgetések Tóth Krisztinával
Cikkek listája >>>

címszó
év
hónap
Könyvkiadó-hírek
Tericum Kiadó
Édesvíz Kiadó
Aranykor Kiadó
Bestline Cinema
Alexandra Kiadó
Legfrissebb albumok
Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu