Dátum: 2019. november 11. hétfő    Mai névnap(ok): Márton


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
Kosztolányi Dezső – Elsüllyedt Európa
Kosztolányi Dezső kötete műfaja szerint útirajz. Mivel a szerző egyszerre volt regényes utazó és kiváló irodalmár, élményei és akkurátus megfigyelései tolla alatt azonnal írói nyersanyaggá rendeződtek. Az Elsüllyedt Európa irodalmi polihisztorunk 1909 és 1935 között készült beszámolóit és jegyzeteit tartalmazza. Írásait Illyés Gyula gyűjtötte kötetbe 1943-ban. A Tarandus Kiadó nyolcadik könyve.
 
Ennek a remekműnek (a korabeli sajtóban megjelent, hasonló tárgyú cikkeivel) kibővített kiadása a Tarandus Kiadó nyolcadik könyve, amelyben egyaránt rácsodálkozhatunk a szerző sajátos humorára és mélységes humanizmusára.

 
Előszó

(…) Ez a könyv Kosztolányi Dezsőnek külföldi utazásairól írt beszámolóit és jegyzeteit tartalmazza. Egy letűnt világ aprólékos, s ugyanakkor főt-emeltetően nagyvonalú képét tárja az olvasó elé- Tárgyilagos tudósításokat kapunk, s azonközben a valóság olyan varázslatát, amilyen előidézésére csak író képes.
A múltat is teremteni kell.
Egy korszak attól lesz múlt, hogy megírják. Elevenedj meg, mondja álnokul a művész az időre; az időnek ehhez legelőször is meg kell halnia.(…)

(…) Mi volt ez a múlt? Mi, a szemtanúk, természetesen ezt is „átmenet”-nek éreztük. De adjuk majd gyermekeink kezébe az írásos tanúvallomásokat róla, s tőlük megtudjuk, hogy ez az átmenet - egyik háborúból a másikba – ez is önmagában teljes, döntően külön korszak volt. Lázálomszerűen izgalmas volt, épp azért, mert külön nagy esemény alig történt benne valami is. A várakozás, a magát megmosolygó remény kora volt. Van valószínűtlenebb pillanat, mint mikor hosszan dübörgő orkán közepette egy kis időre kisüt és mindent – sarat, tört gallyat, elöntött rétet – aranyszínbe von a nap?
Ez a táj, ez az idő Kosztolányi tollára való volt Szerette az álomszerűt, a kísértetiest, a feje tetejére állította, s ezek könyörtelenül pontos és tárgyilagos ábrázolását. A legnagyobb akkor volt, ha álomvilág realistája lehetett. Ez az átmeneti kor ezt nyújtotta.

Az első jegyzet az 1909-es Belgrádot ábrázolja lélegzetakasztó légkörrel, s utolsó mondata: háború lesz. A meghökkentő jóslat után felenged az író tekintete, kapunk egy darab igaz-igazi békevilágot , 1914 előttit, mintegy szemmértékül, hogy legyen majd mivel összevetnünk az aztán következőket. Az első világháború következett, négyesztendei szobafogás a világcsavargóknak.

Kosztolányi hazája a törékeny Európa volt, otthona az örök s mégis oly illékony európai szellem. A kötet – a sors szeszélyéből – „testvéri kiáltással” végződik, a világ városaihoz. „Egy falu, egy kisközség tulajdon országomban idegenebb nekem, mint egy idegen város. Valahányszor városba érkezem, úgy tetszik, hogy haza érkezem” – vallja nem közönséges bátorsággal a nemzeti túlzások korában s épp azért annál nagyobb hittel. Én körülbelül a falvakkal vagyok így; örülök, hogy épp én adhatok tágabb utat e hitvallásnak, lehajtott fővel tisztelegvén minden tiszta vélemény előtt, népünk szelleme szerint. (…)

Illyés Gyula

 
Kosztolányi Dezső (1885-1936). Március 29-én (virágvasárnap) született Szabadkán, Kosztolányi Árpád (1859-1926) fizika- és kémiaprofesszor, iskolaigazgató és a francia származású Brenner Eulália (1866-1948) gyermekeként. Édesanyja révén volt unokaöccse Brenner József, alias Csáth Géza (1887-1919) író.[2] Nagyapja nemes kosztolányi és felsőlehotai Kosztolányi Ágoston, bankpénztáros, 1848/49-es honvédszázados, Bem seregében szolgált (személyesen ismerte Kossuth Lajost és beszélgetett Petőfi Sándorral is);[3] ő tanította meg írni és olvasni, valamint angolul unokáját.
A gimnáziumot Szabadkán kezdte, majd önképzőköri konfliktusa miatt (magyartanárára tett megjegyzést) kicsapták, s magántanulóként, Szegeden tette le az érettségit.

1903-ban Budapestre ment, s beiratkozott a bölcsészkar magyar–német szakára. Itt ismerkedett meg és kötött barátságot - Négyesy professzor stílusgyakorlatain - Babitscsal, Juhász Gyulával, akikkel aktív levelezésbe is kezdett. Életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel, aki ekkor matematikával és fizikával foglalkozott és megismerkedett Füst Milánnal is.
1904-ben beiratkozott a bécsi egyetemre, ahol Hegel filozófiájáról, Grillparzerről, Schillerről hallgatott szemináriumokat. 1905-ben hazatért, de nem ment vissza az egyetemre, hanem újságíró lett. Első cikkei többek közt a Szeged és Vidékében és a Bácskai Hírlapban jelentek meg. 1906-ban a Budapesti Napló kérte fel munkatársnak Ady helyére, aki akkor épp Párizsból küldte tudósításait. 1907-től A Hét is rendszeresen hozta verseit, műfordításait, kritikáit.

1913-ban házasságot kötött Harmos Ilona színésznővel, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit például a Nyugatban is. Fiatalkorában erotikus tartalmú regényt is írt, Mme Chaglon üzletei címmel. 1915-ben született fiuk, Kosztolányi Ádám, aki szintén próbálkozott az írással, s néhány szövege meg is jelent lapokban.
1933-ban mutatkoztak betegsége (rák) első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre.
1936. november 3-án halt meg Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, melyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát.

Forrás:wikipedia.org

[kadelka]
2011-10-25 05:15:00

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Cikkarchívum
Bolgár György - Amikor 64 leszek
Az élet rejtélyei, Hindu bölcsességek
Vak Randi egy könyvvel
Kettős élet - vagy mégsem?
Kincses Zoltán - Harsány a vizek ura
Ajándék ez a nap
Podhorányi Zsolt - Dámák a kastélyban
Dékány István - Trianoni árvák
VADÁSZ - MILTÉNYI „KALANDÁRIUM”
Dalos György - Az utolsó cár
Bitó László - Sámson A vadon fia
Kocsis András Sándor - IRÁN ezeregy arca
A.A. Milne - Micimackó
Müller Péter - Vallomások a szerelemről
Hofi megmondja
Kalmár Tibor Jiddische mamák
Lackfi János - Levágott fül
Légrádi Gergely - Nélkülem
Presser Gábor – Oláh Ibolya: Voltam Ibojka
Merő Béla - Volt egyszer egy... Reflex Színpad
Cikkek listája >>>

címszó
év
hónap
Könyvkiadó-hírek
Tericum Kiadó
Édesvíz Kiadó
Aranykor Kiadó
Bestline Cinema
Alexandra Kiadó
Legfrissebb albumok
Füst a szemben

A 88. utca fogjai

A revizor

Mégis, kinek az élete

Romlás

Kaukázusi krétakör

A szecsuáni jó ember

Vihar

Dogville

Szép nyári nap

Ördögök

Hű, de messze van Petuski!

Nyári kalandok

Csákányi - Kulka

Idill

| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu