Dátum: 2020. szeptember 20. vasárnap    Mai névnap(ok): Friderika


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
’’A teatralitás dicsérete’’
A Színházi Világnapon könyvbemutatóra kerül sor az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben (Bp. I. Krisztina krt. 57.) 16 órakor. A kötet az orosz színház fénykorából, a XX. század első évtizedéből nyújt reprezentatív válogatást. E tanulmányok alapján olyan fontos színháztörténeti korszak tárul fel, amelynek szövegei magyarul még nem jelentek meg. A kötetet szerkesztette: Tompa Andrea.
"A teatralitás dicsérete" címmel jelent meg a – a Színházi Világnap-ra időzítve - a Színháztudományi Szemle 36. száma.
A kor, az orosz XX. Századelő első két évtizede a színházi utópiák, nagyhatású színházelméletek és az újraértelmezett színháztörténetek korszaka. Esszék, színháztörténeti és elméleti tanulmányok jelennek meg, költők, írók, művészetfilozófusok, színház-teoretikusok és gyakorlati színházi emberek tollából.

 
„Nagy lázadás előestéjén vagyunk. Nagy történések előtt, és ami nem sikerült elsőre, másodikra, vagy harmadikra, az majd sikerülni fog negyedszerre. Ha efelett szemethunyunk, csak a dolgok elől menekülünk el.” – írja Alekszandr Blok A színházról című tanulmányában. Művészeti és társadalmi utópiák kora ez: olyan művészfilozófiai utópiáké, amelyek nemcsak a jelen válságát és a múlt tanulságait vizsgálják, hanem igét hirdetnek: meghirdetik a jövő színházát. Romantikus és profetikus ideológiák kora.

A kötetet szerkesztette: Tompa Andrea
Kiadta: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 2006.

[K.L.]
2006-03-24 20:58:00

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Taub Jánosnak
Taub sosem fontoskodik, de kemény és játékos. Szolnokon olyan García Marquezt (a Száz év magányt) alkot a színpadon (Törőcsik, Garas, Mertz), hogy meghívják az előadást Bogotába, a szerző kolumbiai fesztiváljára. (Bodor Páltól)