Couleur locale
A
VILLAMOS
A
Tiszai pályaudvar előtt
körforgalom
van. Régebben kitérős
rendszerben
működött
Újgyőr
és Vasgyár
meg
a személypályaudvar között
az
egész. Minden második állomás
kitérős
volt és minden közbülső
sima.
A kitérőben bevárták egymást
a szembejövők, így nem ütköztek össze
szerintem
soha. Később, mikor átépítették
kétvágányúra
s kirakták kockakövekkel
a
sínek közét, kiszámíthatóbb lett
és
nagyvárosibb, de valamit
veszített
a varázsából, bár egészen
pontosan
a veszteséget
nem
tudom kifejezni
A
VILLANYRENDÕR
A
Szemere utca és a Széchenyi utca
találkozásánál,
nemsokkal a színház,
az
ország legelső kőszínháza után
a
villanyrendőr; pesti barátaim
nevettek
rajtam, íme egyetlenegy
van
itt ilyen, alfa és omega
vagy
origó, ha így kedvesebb,
hát
igen, ilyen hosszúkás város
a
pislogó kocsonya városa, gyerekkoromé,
s
hiába szaporodtak meg időközben
az
elektromos közlekedési lámpák
a villanyrendőr, ott az egykori Píva cukrászda közelében
továbbra
is eligazít
A
KECSKELYUK
Mi
nem két el-lel mondtuk, ha Lillára
mentünk,
csak eggyel. Úgy hogy lilára.
Majlát,
Papírgyár, Hámor és mi még?
Látod a bükkök oszlopos szürke törzsét?
A
Királyasztal és a Kecskelyuk felé
elágazott
az út, denevérek lógtak
fölöttünk
fürtökben, ha bemerészkedtünk
s
megzavartuk a nyugalmukat.
A
KIRÁLYASZTAL
A Királyasztalon talán Mátyás király
ebédelt,
meglehet inkognitóban,
de
az is lehet, hogy azt az óriás sziklát
az
Úristen a tiszteletére
rakta
oda, azzal
hogy
járhatott volna
ott,
ha nem ő, hát Nagy Lajos,
vagy
valaki más.
A
MOLNÁR SZIKLA
A Molnár szikla története Arany Jánosé
lehetne,
de nem, inkább Shakespeare-é,
hiszen
nem a bűn és bűnhődés motívuma
hanem
a szerelmeseké az a kő
az
országút fölött, a fakereszt
messziről
látható
A
DANYI VÖLGY
A
Danyi barlanglakásai, nem tudom,
megvannak-e még? Az avasi zsidó temető alatt,
a
Dudujkára vezető út
mentén,
a vulkáni hamuból lett
domb
barlangjaiban éltek a
számkivetettek,
a strandra menet vasárnaponként
láthattuk,
így is élnek emberek
aztán,
amikor Tapolcára értünk,
már
nem jutott eszünkbe
A
VASGYÁRBÓL
A
vasgyárból naponta
két
óra után megindult a kerékpárosok
áradata
végig a Győri kapun,
nagynéném
férje, Bandi bácsi nagy
szocdem
volt egy darabig
egyébként
a Martinban művezető
a meztelen vörös ember a kalapáccsal
amit
kitűzött, kicsit ijesztő volt
és
szemérmetlennek tűnt nekem
a
vallásosan nevelt kisgyereknek