Dátum: 2017. december 11. hétfő    Mai névnap(ok): Árpád


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
Nagyajtay Teréz színpadi jelmeztervező 120
Nagyajtay (Pausperl) Teréz, Diósy Antalné (Zalatna, 1897. augusztus 10. – Budapest, 1978. január 12.) magyar iparművész, színpadi jelmeztervező, Kossuth-díjas érdemes művész.
A Nemzeti Színházban, 1960. november 1-én A Szentivánéji álom volt műsoron. Életem első munkanapján – díszítő munkásként – megyek a színpadra a „gyors-változás”-hoz, jön velem szemben egy csodálatos lény. Mint később megtudtam: az Oberon-t alakító Kállai Ferenc, fantasztikus maszkban és jelmezben. Abban a percben éreztem, „beszippant” ez a csodálatos világ, amit SZÍNHÁZnak hívnak. A csodálatos jelmezt Nagyajtay Teréz – a már akkor sem fiatal -, jelmeztervező alkotta, igen ALKOTTA, hiszen a jelmez, a maszk a színpad közepén álló hatalmas fával olyan összhangot alkotott, hogy még ma is élénken él az emlékezetemben.

 
Terka néni – hiszen mindenki így szólította -, vékony, törékeny, légies alkata a XIX. századi megjelenése a sajátságos szemüvegével, nem evilági aurát vont köré. Színházi és történelmi korszakokat átívelő alkotói pályája kapcsán mondta róla Major Tamás:

”Nem jelmeztervező, hanem igazi jellemtervező volt”

A Nemzeti Színház színpadán a meztelenkedés nemigen fordult elő. Arisztophanész: Béke (1963) c. darabjában a címszerepet alakító Bara Margit egy – akkoriban a strandokon is ritka – bikiniben játszotta végig az előadást, a dolog pikantériája az volt, hogy miközben rengeteget volt színpadon, szövege nem volt – az előadás legvégén egy szót mondott BÉKE – Major Tamásra jellemző produkció volt.
A nemzeti színházi – 37 éves – tagsága alatt; Az ember tragédiája hét (ebből kettő szabadtéri), a Bánk bán négy, a Szentivánéji álom három, a Nők iskolája szintén három különböző bemutatójához tervezett jelmezt. Az ország első színháza mellett számos más színházban is dolgozott. 1965-ben hatvannyolc éves korában „nyugdíjazását” kérte, de kikötötte, hogy utódjául szerződtessék kedvenc tanítványát, Scheffer Juditot – ami meg is történt. Az imént idézőjelbe tettem a nyugdíjazást, hiszen 1973-ig a győri Kisfaludy Károly Színház (ma Nemzeti Sz.)jelmeztervezőjeként működött.

A filmrendezők is sokat foglalkoztatták;
ELADÓ BIRTOK (1940), EGY ÉJSZAKA ERDÉLYBEN (1941), MADÁCH (1944), BESZTERCE OSTROMA (1948), KÜLÖNÖS HÁZASSÁG (1951), ROKONOK (1954), HANNIBÁL TANÁR ÚR (1956).

 
 
 
(…)Nagyajtay Teréz a Nemzeti Színház „jellemtervezője”, a nemzeti viselet megújítója, aki Erdélyből indulva, zalatnai, majd nagyajtai tanulmányok után iparművésznek tanult. Fél évet töltött Párizsban, a Comédie-Française jelmeztárának tanulmányozásával. Majd Budapesten az Operaházban dolgozott, ahol először varrónőként, szabászként alkalmazták. 21 évesen már iparművészeti műhelyt, műtermet nyitott három társával gobelin és iparművészeti tárgyak készítésére. A budapesti Operaház első tervező asszonya, Tüdős Klára is részt vett a vállalkozásában. A rendkívül törékeny, de már céltudatos üzletasszony 1921-ben a lipcsei nemzetközi vásáron egyetlen magyar kiállítóként vett részt.
Egyedi látványvilága tükröződik Bajor Gizinek, Honthy Hannának, Tőkés Annának, Neményi Lilinek tervezett jelmezein, fellépő- és koncertruháin. Megismerhetjük különleges személyiségét a kormánybiztostól, színházi kollégáitól kapott melegszívű, különös tiszteletet sugárzó levéltöredékekből is. Tisztelettel tartozunk neki a Batthyány Gyulához kötődő színházi – képzőművészeti kincsek, akvarellek felkutatásáért, megszerzését, közgyűjteménybe juttatásáért is.
Hiszem, hogy rajzai a színpadon túl is önálló életre kelnek, karakteres figurái lapozgatása közben rácsodálkozunk színházi tervezőink, védett kincseink egyediségére, különleges hangulatára, vonalvezetésére. (…)

(Részlet - Nagyajtay Teréz, a Nemzeti„ jellemtervezője” című 2015-ben megjelent Turnai Tímea szerkesztette könyvből.)

 
 
 
Megvalósított jelmezterveiből:

Bornemisza Péter: Magyar Elektra (Nemzeti Színház, 1931) Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Nemzeti Színház, 1932) Madách Imre: Az ember tragédiája (Nemzeti Színház, 1934, 1937, 1948; Szegedi Szabadtéri Játékok, 1955, 1960) Móricz Zsigmond: Rokonok (Nemzeti Színház, 1934) Andai Ernő–Bálint Lajos: Baskircsev Mária (Nemzeti Színház, 1935) Schiller: Stuart Mária (Nemzeti Színház, 1935) Újházy György:Missa Solemnis (Nemzeti Színház, 1935) Shakespeare: Vízkereszt (Nemzeti Színház, 1936) O’Neill:Amerikai Elektra (Nemzeti Színház, 1937) Katona József: Bánk bán (Nemzeti Színház, 1938; 1945; 1951; 1953) Kleist: Amphitryon (Nemzeti Színház, 1939) Shakespeare: Rómeó és Júlia (Nemzeti Színház, 1940) Rostand: Cyrano de Bergerac( Nemzeti Színház, 1941) Rostand: A sasfiók (Nemzeti Színház, 1942) Dumas, ifj.: A kaméliás hölgy (Nemzeti Színház, 1943) Shaw: Szent Johanna (Nemzeti Színház, 1945) Shakespeare:Lear király(Nemzeti Színház, 1948) Shakespeare: Szentivánéji álom (Nemzeti Színház, 1938; 1948; 1960) Shakespeare: Othello (Nemzeti Színház, 1949; 1954; 1962) Svend: Hol az igazság? (Nemzeti Színház, 1941) Ibsen: Peer Gynt (Nemzeti Színház, 1941) Shakespeare: Hamlet (Nemzeti Színház, 1952) Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Nemzeti Színház, 1955) Nagy Ignác: Tisztújítás (Nemzeti Színház, 1957) Shakespeare: Antonius és Kleopátra (Nemzeti Színház, 1960) Molière: A nők iskolája(Nemzeti Színház, 1945; 1953; Katona József Színház, 1961) Miller: A salemi boszorkányok (Nemzeti Színház, 1961) Szophoklész: Oedipus király (Nemzeti Színház, 1962) Arisztophanész: Béke (Nemzeti Színház, 1963) Németh László: II. József (Nemzeti Színház, 1964) Móricz Zsigmond: Úri muri(Nemzeti Színház, 1965)

Forrás:wikipédia

[Kadelka László]
2017-08-10 00:50:00

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Kamuti Jenőnek
Az „ezüst-herceg” közben orvosi diplomás lett, kitűnő sebész vált belőle, a MÁV kórház igazgatójaként lett (aktív) nyugdíjas. A sport terén, pedig Magyarországon elsőként UNESCO Fair Play-díj kitüntetésben részesült. A napokban a Nemzet Sportolójává választották. Hihetetlen – 80 éves! – Kadelka Lászlótól
Cikkarchívum
Fotóakadémia Szalay Zoltánnal
Fotóakadémia Szalay Zoltánnal
Marsalkó Péter - Sanghaj
Fotóakadémia Szalay Zoltánnal
Tettamanti Béla - A kör négyszögesítése
Fotóakadémia Szalay Zoltánnal
Fotóakadémia Szalay Zoltánnal
85 KONTAKT Keleti Éva fotói
Fotóakadémia Szalay Zoltánnal
London Katalin - Idő/Portrék
Tapolcai Műhely 2016
Gnandt János kiállítása
Fotóakadémia Szalay Zoltánnal
Fotóakadémia Szalay Zoltánnal
#SZFE150
Fotóakadémia Szalay Zoltánnal
Japán kép és regény – A herceg, aki szerelmes a világba
Mandur László - „Ruta del fin del mundo”
Fotóakadémia Szalay Zoltánnal
Szegedi Műhely 2015. Fotóművészeti Alkotótelep
Cikkek listája >>>

címszó
év
hónap
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu