Dátum: 2018. február 25. vasárnap    Mai névnap(ok): Félix, Géza


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER
Japán kép és regény – A herceg, aki szerelmes a világba
„És akibe a világ is szerelmes, olyan ragyogó a szépsége és kifinomult a szelleme. Ez a tökéletes japán férfi a 11. század eleje óta él egy regényben és számtalan festményen, rajzon, a színpadon és kártyajátékokban.” Megtekinthető: április 17-ig. Cziglényi Boglárka (fotó) írása.
Az átlagos európainak ismeretlen a története. Hosszú és szerteágazó, rengeteg szereplővel és rengeteg szeretővel, akik olyan neveket viselnek, mint „a párás hold hölgye” vagy „a sáfrányvirág” (az utóbbi a hölgy vöröslő orrára utal diszkréten). A kiállítás ezt a történetet veszi alapul, de nem az a célja, hogy alaposan megismerjük a magyarul “Gendzsi regénye” vagy “Gendzsi szerelmei” címen ismert monogatarit, Muraszaki Sikubu nemeshölgy 11. század elején írott epikus művét. Inkább az, hogy megpróbáljunk olyan szemmel látni, nézni, mint amivel a szöveg és a képek egykori befogadói.
Az irodalmi szöveg és az egyes jeleneteit ábrázoló képek ugyanis a kezdetektől fogva egyenrangúan léteztek egymás mellett. Sőt, van olyan feltételezés is, amely szerint nem is a kép volt illusztráció, hanem a szöveg született azért, hogy felolvasást hallgatva a kép szemlélői mélyebben elmerülhessenek a jelenetben, amelyet éppen néztek. A Hopp Ferenc Múzeum egész kiállítása az érzékeknek erről az összjátékáról szól: olyan alkotásokat és játékokat mutat be, ahol a kép, a jelkép, a költői szöveg, az elbeszélt történet, sőt az illatok is érintkeznek egymással. A befogadó feladata pedig az, hogy megélje a harmóniájukat, mindenével belemerüljön abba az érzéki, érzelmi és gondolati szépségbe, amit nyújtanak.

 
Az egyik fejezetben a regény egyik főszereplője, Muraszaki udvarhölgy haldoklik. Vallási szertartást rendeznek, hogy felkészülhessen a rá váró útra. Az összegyűlt társaság zenélni kezd, és olyan gyönyörű a virágzó tavaszi kert, hogy egy szépséges tábornok táncra perdül. Színes köpenyeket dobálnak rá, hogy még szebb legyen. „Kérészt látok, veszem tenyerembe: ó, itt vagy hát – és nincs már sehol.” Gendzsi herceg toposza és a kiállítás is ezt a kérészt szeretné elkapni és a tenyerébe zárni. A figyelem, a pillanat koncentrált és kiművelt átélése megragadja a tünékeny világot; érzékeny egyensúlyban billeg az elmúlás és a fennmaradás, a semmi és a valami között.

 
Elzárkózó, belső történéseket mutat a kiállítás fő műtárgya, a budapesti Gendzsi-album az első teremben, ahol fejezetről fejezetre végiglépdelhetünk a regényen. A lenyűgöző, 17. századi festményeken látható szereplők egy perccel a kép pillanata előtt vagy után majd szerelembe esnek, megszakad a szívük, utoljára találkoznak, megkísértik őket a szellemek, netán teherbe esnek. Csupa lírába burkolt drámai mozzanat, egy filmben mifelénk már szólnának a vonósok és a harsonák. De itt békés arcú kis figurákat látunk, ahogy lanton játszanak, mélyen elmerülnek egymás vagy a tenger csodálatában. Előttük a békésen bóklászó múzeumlátogatók.

 
Olyan esztétikai gyakorlat lenyomata ez a kiállítás, amely ma sokszor hiányzik a képáradat közepette. Aki gyorsan szeretné megnézni a kiállítást, már az első teremnél elakad. El kell olvasni a kísérőszöveget, ki kell bontani az aranyfüstös kis képek sokszor megrendítő belső világát. Lelassulni és belemélyülni. Az első teremből már fókuszált figyelemmel lépünk be a másodikba. Milyen jelentőségteljessé válnak hirtelen a természeti mintákkal díszített apró tárgyak!
A harmadik terem a kultúrtörténeti utazást viszi tovább, szellemes és meglepő darabokkal. Végül a látottakat Gaál Zoltán fényképei és Krasznahorkai László írásai egészítik ki, amelyek saját világot teremtenek a záró helyiségben.

 
A kiállítás ideális találkozása a hagyománynak és a korszerű technológiának. A kiváló minőségű digitalizálásnak köszönhetően a másolatokon még jobban megcsodálhatjuk a képeket, mint a kiállított leporellón, amely nyilván állagmegőrzési okokból nem kap kellő megvilágítást. A digitalizált képek szépséges részletgazdagsága újabb dimenzióval gazdagítja a sokféle érzékelési módot, amelyekbe a kiállítás behúz.

Aki kedvet kapott ahhoz, hogy megünnepelje a világ iránt érzett szerelmét, április 17-ig még megteheti.

Gendzsi herceg nyomában – Japán képen és írásban
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
Megtekinthető: április 17-ig

2016-03-24 10:40:00

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Kamuti Jenőnek
Az „ezüst-herceg” közben orvosi diplomás lett, kitűnő sebész vált belőle, a MÁV kórház igazgatójaként lett (aktív) nyugdíjas. A sport terén, pedig Magyarországon elsőként UNESCO Fair Play-díj kitüntetésben részesült. A napokban a Nemzet Sportolójává választották. Hihetetlen – 80 éves! – Kadelka Lászlótól
Cikkarchívum
Szalay Zoltán – ILYENEK VOLTUNK
Fotóakadémia Szalay Zoltánnal
Fotóakadémia Szalay Zoltánnal
Marsalkó Péter - Sanghaj
Fotóakadémia Szalay Zoltánnal
Tettamanti Béla - A kör négyszögesítése
Fotóakadémia Szalay Zoltánnal
Fotóakadémia Szalay Zoltánnal
85 KONTAKT Keleti Éva fotói
Fotóakadémia Szalay Zoltánnal
London Katalin - Idő/Portrék
Tapolcai Műhely 2016
Gnandt János kiállítása
Fotóakadémia Szalay Zoltánnal
Fotóakadémia Szalay Zoltánnal
#SZFE150
Fotóakadémia Szalay Zoltánnal
Japán kép és regény – A herceg, aki szerelmes a világba
Mandur László - „Ruta del fin del mundo”
Fotóakadémia Szalay Zoltánnal
Cikkek listája >>>

címszó
év
hónap
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu