Dátum: 2020. november 28. szombat    Mai névnap(ok): Stefánia


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

A Csongor és Tünde az új színpadon
2005. december 17-én és 18-án, Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című színjátéka zárja a bemutatók sorát a nyitó héten. Vladiszlav Troitskiy ukrán rendező megközelítésében minden bizonnyal újszerű produkció született a színház névadójának legismertebb színművéből, amelynek főszerepeiben Száraz Dénes, Szűcs Kata, Juhász Illés és Závodszky Noémi látható, az Éj szerepére pedig Drahota Andreát sikerült megnyerni.
 
A Csongor és Tünde 1962-es fehérvári színházavató bemutatója majdnem meghiúsult. Abban az időben még nem volt sztráda, a „régi balatoni úton” szállították a Nemzeti Színház díszleteit. Akkor munkaszüneti nap volt november 7-e és az „ünnephez” méltó hideg. Az akkoriban hírhedt „Baracskai-emelkedő” teljesen eljegesedett. A speciális díszlet-szállító – többszöri kísérlet után is – visszacsúszott a jégen. A gépkocsivezető kétségbeesetten telefonált Pestre, hogy segítséget kérjen.
A Nemzeti Színház akkori új igazgatója Meruk Vilmos - korábban a Magyar Néphadsereg Politikai Főcsoport Főnöke volt -, ő hívta fel a székesfehérvári szovjet laktanyát, ahonnan egy harckocsit küldtek, amely felhúzta az emelkedőn a teherautót. Bár kapkodva, de elkészült a színpad, és így nem maradt el a díszbemutató.

 
 
 
Az előadás rendezője a darabról:

„Minél többször olvasom, nézem ezt a darabot, minél tovább dolgozom a Csongor és Tündén, annál inkább meggyőződésem, hogy Vörösmarty egy 19. századi magyar Shakespeare. Ebben van az ereje, de a nehézsége is, hiszen a Szentivánéji álomhoz hasonlóan a szerző itt is több dolgot kötött össze, az ősi magyar széphistóriától a commedia dell' arté-n keresztül a moralitásig, és ez nyilván a maga korában igen aktuális kérdéseket tükrözött, de elég nehéz a mai ember tudatával összeegyeztetni. Ezért én, mint rendező, aki nem ismeri igazán mélyen a magyar kultúrát, tiszta, előítélettől mentes nézőpontból egy sajátos színházi műfaj megteremtésére törekedtem, amit talán úgy fogalmazhatnék meg, hogy pszichológiai színház a misztérium elemeivel ötvözve.

 
Miért pszichológiai színház? Mert a darabban szereplő figurák, Csongor, Tünde, Mirigy, Balga, Ilma, az ördögök, Ledér valamennyien élő emberek, akiknek cselekedetei érthetőek, felismerhetőek és gyakorlatilag minden néző a részletekben, az epizódokban megláthatja saját életének egyes elemeit. De a hétköznapi lét szintjéről ezt a színházat megpróbáltam elemelni valamiféle misztérium irányába, amit a zene, a tánc, az egyes szereplők tragikus hangvételű játékának összekötésével igyekeztem elérni. Tehát a pszichológiai és tragikus misztériumszínház közötti erőtérben mozog az előadás, amin dolgozunk. Ez bizonyos pillanatokban melankóliát, máskor szenvedést tükröz, de van, hogy nevetünk rajta csakúgy, mint az életben.

 
 
 
Nem tudom, hogy a magyar közönség milyen elvárással közelít ehhez a darabhoz. Talán valamiféle mesejátéknak tekinti, vagy operaszerű színműnek, de a mi esetünkben az előadás se nem mese, se nem opera, talán leginkább egy nosztalgikus álomra emlékeztet, amely mindamellett nagyon is reális. A történet, ha nem előítélettel közelítünk az előadáshoz, teljes mértékig összhangban áll Vörösmarty szellemével, csupán a szövegek sorrendjében illetve mennyiségében van némi eltérés, valamint egyes jeleneteket a szerzői utasításokból kiindulva színházi eszközökkel bontottam ki."

Vladiszlav Troitskiy

 
 
 
Vörösmarty Mihály:

CSONGOR ÉS TÜNDE

tragikus költemény

Csongor - Száraz Dénes mv.
Tünde - Szűcs Kata mv.
Balga - Juhász Illés
Ilma - Bodnár Vivien
Mirigy - Závodszky Noémi
Ledér - Palla Szabina
Kurrah - Budaházy Árpád
Berreh - Gulyás Sándor mv.
Duzzog - Madár Tamás mv.
Éj - Drahota Andrea mv.
Kalmár - Bata János
Fejedelem - Szabó Gyula
Tudós Kozáry Ferenc

Énekesek:
Jónás Andrea, Király Ancsa

Tánckar:
Cserta Gábor, Fekete Krisztina, Fister Andrea,
Gál Gergely, Lőrincz Máté, Máhr Dalma,
Molnár László, Nagy Attila, Sümegi Petra,
Szakál Attila, Tombor Tímea, Turcsányi Ágnes

Zenekar:
Burján Gabriella, id. Cserta Gábor,
Cserta Balázs, Horváth Elemér, Horváth Péter,
Nagy Ferenc, Szakáll Béla

Díszlet: Perovics Zoltán
Jelmez: Bánki Róza
Zenei vezető: Döme Zsolt
Koreográfia: Nagy Attila
Koreográfus asszisztens: Fekete Krisztina
Rendezőasszisztens: Láposi Réka
Dramaturg/A rendező munkatársa: Kozma András

Rendező: Vladiszlav Troitskiy

Fotó: Gulyás Buda

[Kadelka László]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Szakonyi Károlynak
Mindenek előtt: nem szép félrevezetni a világot! A Németh Lajos lehet, hogy nyolcvankilenc éves, de a Szakonyi Karcsiról senki nem hiszi el, hiába csináltatott magának jó pár éve ilyen szép ősz maszkot. (Kadelka Lászlótól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Marton Mária - Ki hitte volna

Szabó András - Torzulás

Hazám-díj 2020

Születésnapi levél - Szakonyi Károlynak

Kétszázharminc éves a magyar nyelvű színjátszás

Ősbemutató Székesfehérváron

A Hazám-díj Kuratóriumának nyilatkozata

Hajós Trianoni Emléktúra

Az ember tragédiája 2.0

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház 2020/2021-es évada

Sajtószemle
Enciklopédia
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól