Dátum: 2020. január 24. péntek    Mai névnap(ok): Timót


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Farkasházy Miklós (1895 – 1964) - Emlékkiállítása
A Hamilton Tőzsdeügynökség Rt. és az Aulich Art 2005. november 21-én 18 órakor nyitja meg, Farkasházy Tivadar, Farkasházy Miklós emlékkiállítását. Közreműködik a Kelenvölgyi Kamarazenei Stúdió.
Megtekinthető: 2006. január 23-ig. (1054Bp. Aulich u. 5.)

Farkasházy Miklós a 20. századi magyar képzőművészet egyik számottevő alak-ja. Az 1895-ben Budapesten született művész a 20-as évek elején Németország-ban aratta első jelentős sikereit. A dekorativitás iránti fogékonysága, a linearitás iránti készsége először a plakátművészet terén aratott számára babérokat. Mün-chenben nagy figyelemben és elismerésben részesültek könyvtervei, trükkfilmjei és illusztrációi. Reklámgrafikáival jelentős szerepet töltött be a 20-as évek elején a német iparművészet területén.
Farkasházy Miklós Magyarországra visszatérve elfordult az iparművészettől és jelentős magyar grafikus művésszé vált. Réz- és fametszetei, tusfestményei, gra-fitrajzai egyedülállóak a 20-as évek magyar művészetének történetében. Expresszionista, majd a Neue Sachlichkeit szellemében született tájképei, csendéletei, kubisztikus, majd az art deco hatásáról árulkodó portrérajzai és aktkompozíciói kiemelkednek a korszak grafikus művészetéből.

Fejkendős modell 1929.
 
A grafikusi pályán Farkasházy számos elismerésben részesült. Sikereit elsősor-ban a német nyelvterületen aratta. Drezda, Hamburg voltak a kezdet. Köln, Frankfurt, Zürich a folytatás. De kiállított Farkasházy Lipcsében, a szlovákiai Zsolnán és Pöstyén fürdőn, a lengyel Bielskóban és az olaszországi Monzában is. A legnagyobb elismerést Párizsnak köszönhette.
A grafika területéről a művészt a színes tusfestmények és a pasztellfestmények átvezették a festészet területére. Farkasházy Miklós a 30-as évek elejére, mint festőművész is elismerést vívott ki magának. Kevés olyan magyar művész volt, aki annyira értett a színekhez, mint ő. Palettájáról a színek milliói szinte zenei összhangzatokat létrehozva kerültek vásznaira és kartonjaira. Farkasházy min-den technikában jártasságra tett szert. A velúrpapírra festett pasztellképekkel kezdte. Folytatta a vászonra festett olajképekkel, majd kikötött a kartonra festett olajtempera kompozícióknál és az akvarelleknél. Tematikája a mindennapi élet-ből adódott. Tájképek, utcai jelenetek, portrék, csendéletek, enteriőrök színpom-pás, látványos kompozícióit festette. A sort az absztrakt festmények zárták.

Farkasházy minden szabad percében újításokon törte a fejét. A lombfűrésszel készített alkotásoktól kezdve, a díszpárnákon át, a már említett réz- és fametsze-tektől kezdve a linóleummetszetekig, mindent kipróbált és minden technikában remekművek is kikerültek a keze alól. A 30-as években szabadalmi találmányt nyújtott be. A fadofitot, a színes kőfestményt későbbi feleségével. Donner Gertrud Máriával fejlesztették ki.
Művészi eredményeit számos budapesti kiállításon is láthatták az érdeklődők. A Nemzeti Szalon, a Fränkel Szalon, a Lipótvárosi Társaskör, a Pen könyvesbolt, a Szalmássy Galéria, a Műcsarnok, az Ernst Múzeum, a korszak legjelentősebb kiállítóhelyei nyújtottak lehetőséget számára egyéni kiállításaihoz és a csoportos bemutatkozásokhoz. A 20-as évek második felében az egyik legjelentősebb ma-gyar képzőművészeti társaság, a Képzőművészek Uj Társasága (a KUT) tagja-ként szerepelt hazai és külföldi tárlatokon.

Mignon 1929.
 
Farkasházy Miklós sosem igazodott kora elvárásaihoz. A 30-as években, amikor ez nem volt elvárás, munkásokat, a városok szegényeit festette. Amikor viszont az 50-es években a sztahanovista munkásportrék, munkajelenetek sorozatát vár-ták el tőle, ő a felvonulások színkavalkádjának rögzítésétől, egy szerelmespár látókörébe kerülő gyárkémény ábrázolásánál többre alig volt hajlandó. Inkább színgazdag tavaszi és őszi tájképeket festett, mint a szocialista helytállást példá-zó bányászokat. Annak ellenére, hogy tudta, ha nem fest szocialista realista ké-peket, a művészeti élet perifériájára kerül, csak azt tudta festeni, amit művészi elkötelezettsége diktált. Műtermében így gyorsan szaporodott a falnak támasz-tott képek száma.

Farkasházyt, a festőt, kezdték elfelejteni. Évekig nem írtak róla az újságok, nem szerepelt tárlatokon. 1955-ben csupán három rézkarcát tartották érdemesnek ar-ra, hogy kiállítsák őket a Műcsarnok “VI. Magyar Képzőművészeti Kiállításán”. Az akkori kultúrhatalom „nagy kegyesen” karácsonyfadíszek festésének felaján-lásával kínált számára megélhetést… Élete utolsó évtizedében, a szocialista szemlélet szerint elutasított, absztrakt művészettel tüntetett a művészi szabadság mellett. Özvegye még 1967-ben is próbálkozott azzal, hogy a Mártírok úti műte-rembe látogatókat csalogasson. Szeretett volna eladni néhány Farkasházy képet, de csak kevés barátnak telt festményekre.

Kisváros 1943.
 
Farkasházy művészetére csak halálát követően több mint húsz évvel kezdtek új-ból felfigyelni. Festményei, rajzai és sokszorosított grafikái azóta egyre gyak-rabban szerepelnek a műkereskedelemben. Az első posztumusz tárlatot nem is itthon, hanem San Franciscoban rendezték, a Montgomery Galleryben 1989-ben. Az örökösök egyike, John R. Bodo nagy munkát vállalt magára, alapos hát-térmunkát végzett, hogy bizonyítani tudja Kaliforniában, a magyar festőt nem ismerő galériának, az anyag művészeti jelentőségét. Magyarországon 1995-ben, a művész születésének századik évfordulója alkalmából rendezett kiállítást a Belvárosi Aukciósház részben a magángyűjteményekben egyre szaporodó ké-pekből. Ebben az évben a Szombathelyi Képtárban rendezett konferencián egy Farkasházy művészetét bemutató előadás is elhangzott. 2003-ban a Haas Galéria rendezett műveiből kamara kiállítást. A művészetét felölelő, hiányt pótló nagy-monográfia azonban még váratott magára. Most ez, közel húsz éves kutatómun-ka eredményeként, a művész születésének 110. évfordulóján jelent meg az Au-lich Art Galériában tartott emlékkiállítás alkalmából.

Majoros Valéria

Farkasházy Miklós 1895-ben született Budapesten.
Főbb kiállításai:
1916 Budapest- Nemzeti Szalon
1922 München- Minerva szalon
1926 Drezda – Emil Richter Modern Galerie
1926 Hamburg – Marie Kunde Kunstsalon
1926 Lipcse – P.H.Beyer und Sohn Kunstausstellung
1928 Köln – Hermann Abels Kunstsalon
1928 Zürich – Dr.Störi Kunstsalon
1928 Pöstyén fürdő – Thermia Palace
1930 Frankfurt am Main – Heinrich Trittler Galerie
1930 Zsolna - Hotel Remi
1931 Párizs – Galerie Quatre Chemins
1933 Budapest – Frankel szalon
1945 Budapest – Ernst Múzeum
1946 Budapest – Szalmássy Galéria

[K.L.]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Paul Lendvainak
Lieber Paul, kedves Pali, Isten éltessen bis hundertzwanzig derűben, egészségben a számodra kedves és fontos személyek nyújtotta gute Gesellschaftban. (Lipovecz Ivántól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Rojkó Annamária - Prém Margit missziója

Elment a „La subretta Aniko”

Vég Kata - Mögöttes Én

Boldog Új Évet!

Boldog Ünnepeket!

Ivánka Csaba-díj 2019

AJÁNDÉK EZ A NAP

Jávorszky Béla Szilárd – Sebők János a MAGYAROCK története 2

Esti Kornél bárki lehet

Kocsis Zoltán -

Sajtószemle
Enciklopédia
További cikkek a kertpont.hu portálon
A sokarcú fagyöngy
Szerves talajtakarók
A póréhagyma
Agavék
A vizitorma
A csontritkulásról
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól
| M?iaaj?lat | Impresszum | Jogi nyilatkozat |
info@terasz.hu