Dátum: 2020. november 30. hétfő    Mai névnap(ok): András, Andor


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

20 éves a Rómeó és Júlia az Operaházban
2005. november 12-én szerepel pontosan húsz éve az Operaház színpadán Prokofjev Rómeó és Júliá-ja Seregi László koreográfiájával. A mű 160. előadását is ünneplő produkció különlegessége, hogy a főbb szerepekben – két évtized elteltével is – az eredeti szereposztás táncosait láthatjuk.
A Nemzeti Színház 1983. tavaszán készült bemutatni Shakespeare halhatatlan művét, amelyet Sík Ferenc – Seregi László egykori táncos kollégája a Honvéd Művészegyüttesnél – rendezett. E sorok íróját azokban a napokban az Andrássy úton (talán akkor éppen Népköztársaság útjának nevezték) megszólította Seregi László és azt kérte, juttassa be a Rómeó próbáira, de úgy, hogy senki ne vegye észre. (Az előadás ügyelője voltam). Attól kezdve, amikor csak tehette ott ült és „tanulta” a darabot. Rendkívül fontos volt számára a szöveg pontos ismerete, valamint az, hogy a prózai színész hogyan illeszti a cselekvést a szóhoz.
Viszonzásul azt kértem, hogy én is bejárhassak az Ő próbáira. Meglepetéssel tapasztaltam, hogy a próbákon többen ültek a nézőtéren, mint akkoriban a Nemzetiben sok előadáson. Rendkívüli élményt jelentett, miként beszéli – a zene segítségével – beszélteti a táncos testével, és teszi plasztikussá a szöveget.

A SEREGI címmel nemrég Róla megjelent könyvben így beszél a Rómeó és Júlia megszületéséről:

(…) „Vannak, akik azért nyúlnak Shakespeare-hez, mert nincs semmilyen ötletük. Én azonban mindenki Rómeóját és mindenki Júliáját szerettem volna megcsinálni. Egy olyan egész estét betöltő balettet, amelyik természetesen a legszebb és a legjobb lesz majd valamennyi Rómeó és Júlia között, amelyet a világ balett-színpadain már megvalósítottak. Valamikor ugyanis elhatároztam, talán épp egyszerű szüleim kedvéért, hogy olyan színpadi alkotásokat fogok létrehozni, amelyekhez ha beültetem apámat, nem maradnak kérdőjelek a fejében.”(…)
(…)”De nekem a legjobbakból is mindig hiányzott valami. Mégpedig a kétszáz fokon égő-hevítő szerelem és az ugyanilyen fokon hevülő gyűlölet. Ez a két shakespeare-i pilonja ennek a darabnak, amit valahogy elaffektáltak a világ balett-színpadain.”(…)

(…)”Továbbá azt tartottam feladatomnak, hogy díszletben is, kosztümben is egy mézként csurgó reneszánsz világot hozzak létre. Dehogy akartam avangarde lenni! Dehogyis akartam modern lenni. Megmondjam, mi akartam lenni? Örök akartam lenni.

 
(...)"Úgy akartam a három felvonásnyi koreográfiát megkomponálni, hogy annak egyetlen parányi része se menjen ki a divatból. Hogy ne mondják azt szombaton, hogy Seregi ezt hétfőn csinálta, és már érződik, hogy állott anyag. Ezért „örök” a lépésanyag is amelyet használtam. Erre precízen vigyáztam, azért, hogy a darab korszerű maradjon, egyszersmind időtálló, értékálló, evidens és igaz. Hiszen ezért választottam éppen ezt a darabot, és így csináltam meg. Azt hiszem sikerült a legmagasabb fokra fölpiszkálnom a szerelem és a gyűlölet hullámait.
A fantasztikus Vágó Nelly megtervezte a szerintem legszebb kosztüm-parádét, ami csak létezik, és Forray Gáborral ismét jól megértettük egymást. Mohás, avas, esőáztatta veronai kövekből állt a jelyszín: piactér, amely mint látvány, már önmagában sikert ígért.”(…)

 
(…)„Észrevettem, hogy a Rómeó és Júlia próbái közben az operaház nézőtere tele lett színészekkel. Érthető módon – a Madáchból, hiszen a Macskák sikere miatt, ami akkor szenzáció számba ment, sokukkal jó barátokká lettem. De nemcsak a Madáchból, hanem a Nemzetiből is! Például egyszer azt vettem észre, hogy Kálmán György – ez az általam imádott nagy magyar színészkirály -, ott ül elbújva az igazgatói páholyban. Berohanok hozzá:
„Gyurikám, hát ezt a megtiszteltetést! Itt van a két jegy szeretném neked odaadni.”
Mire azt felete:
„Köszönöm, engem a végtermék már nem érdekel. Engem a genezis érdekel!”
Boldoggá tett, hogy ő is, mások is elismerték: Seregi színházat csinál. Shakespeare nyomán balettszínházat.”(…)

 
(…)”Az újjávarázsolt amszterdami operaház az én Rómeó és Júliámmal nyitotta meg kapuit! Számomra már maga e tény mindennél többet ért. A budapesti társulat is óriásit alakított, és az előadás után a királynő feljött a színpadra. A protokoll-formula ismert: az egész társulat felzárkózik, a vezetőség is, ő végigmegy ezen a díszsoron, és mindenkivel kezet fog. Amikor azonban a királynő feljött a színpadra, fittyet hányt a protokollra, egyenesen odajött hozzám, és megölelt. Ilyen még nem volt. A protokoll szabályait megszegve, azt mondta: „idenézzen: könny van a szememben. Én nem tudom, mikor sírtam utoljára színházban. Köszönöm magának.” - Én pedig… köszöntem neki. Gesztusa felért a holland koronaékszerekkel.”(…)

 
Seregi László – Szergej Prokofjev:

RÓMEÓ ÉS JÚLIA

Balett három felvonásban, 15 képben, elő- és utójátékkal. Shakespeare tragédiáját balett – színpadra alkalmazta, koreográfiáját tervezte és rendezte

Seregi László.

Karmester: Csányi Valéria
Koreográfus: Seregi László Kossuth-díjas, kiváló művész
Díszlettervező: Forray Gábor érdemes művész
Jelmeztervező: Vágó Nelly kiváló művész
Koreográfus assisztense: Kaszás Ildikó

Rómeó: ifj. Nagy Zoltán Kossuth-díjas, kiváló művész/ Bajári Levente
Júlia: Volf Katalin Kossuth-díjas, érdemes művész / Popova Alejsza Kossuth-díjas, érdemes művész
Mercutio: Kun Attila m.v.
Tybalt: Cserta József / Szakács Attila
Paris: Macher Szilárd -/ Szigeti Gábor
Benvolio: Túri Sándor / Krusch Richárd
Capulet: Szakály György Kossuth-díjas, kiváló művész / Sárközi Gyula
Capuletné: Pongor Ildikó Kossuth-díjas, kiváló művész / Kovács Eszter
Montague: Zilahi Győző / Nagy Zoltán érdemes művész
Júlia dajkája: Janács Evelyn

Előadások: 2005. november 12., 15., 17., 18.

A fotók forrása a SEREGI című kötet

[Kadelka László]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Szakonyi Károlynak
Mindenek előtt: nem szép félrevezetni a világot! A Németh Lajos lehet, hogy nyolcvankilenc éves, de a Szakonyi Karcsiról senki nem hiszi el, hiába csináltatott magának jó pár éve ilyen szép ősz maszkot. (Kadelka Lászlótól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Marton Mária - Ki hitte volna

Szabó András - Torzulás

Hazám-díj 2020

Születésnapi levél - Szakonyi Károlynak

Kétszázharminc éves a magyar nyelvű színjátszás

Ősbemutató Székesfehérváron

A Hazám-díj Kuratóriumának nyilatkozata

Hajós Trianoni Emléktúra

Az ember tragédiája 2.0

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház 2020/2021-es évada

Sajtószemle
Enciklopédia
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól