Dátum: 2020. november 24. kedd    Mai névnap(ok): Emma


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Ráday Imre
Némafilmet forgatott Kálmán Imre Die Czardasfürstin operettjéből Emil Leyde (1919) és Hans Schwarz (1927). Az utóbbi Bóni grófja volt Ráday. Még ebben az évben három német filmben szerepel: Karl Grune rendezésében A világ szélén, a férfifőszerepet William Dieterle játszotta, Ráday szerepe szerint a főszereplő pajtása, rajta kívül magyar még Hollay Camilla a filmben.
Fritz Wendhausen rendezte Westhof harca, Asszony a szekrényben (rendező: Rudolf Biebrach). 1928-ban ismét háromban: Átbukás (a festő Metzner Ernő rendezésében, aki Lubitsch, Pabst, Korda, René Clair tervezőművésze), itt a neve sincs kiírva főcímlistán, igaz, együtt névtelen Kurt Geronnal, Alexander Granachhal; Dr. Schäfer, nőgyógyász (Hans Albers és Petrovich Szvetiszlav főszereplése mellet); Ma este Strauss játszik életrajzfilmben; Út az éjszakában, Kis előleg a boldogságra (az utóbbi két film 1929-ben készült). Otthagyja Berlint, a kor film-fővárosát. Legközelebb 1932-ben áll idehaza kamera elé, majd évente három filmben ő a szerelmes ifjú.

 
Könnyed darabokban játszik könnyedén. Molnár Ferenceket: a Belvárosiban Valaki (1932), a Magyar Színházban a Harmónia (1932) Szlávics Vilije, a fodrász fiacskája, a Vígben A nagy szerelem (1935) Iván, festője, a Goldmark-teremben saját rendezésében eljátssza a Liliom hintáslegényét (1943). A Valaki alakításáról a Nyugat így ír:
„Ráday Imre azt csinálja, amit mindig csinál, szerepe nem sok lehetőséget ad neki, hogy egyebet is csinálhasson."
A többi kaptafára készített könnyedség: Zilahy: A tizenkettedik óra (Magyar Színház, 1933), Zsolt Béla: A párisi vonat (1934), Bourdet: Nem olyan időket élünk (Víg, 1935), Denys Amiel Virágzó asszony (Pesti, 1936), Csathó: Az én lányom nem olyan (Víg, 1936), Aldo De Benedetti: Félperces szerelem (Belvárosi, 1938), Edouard Bourdet: Fehér és fekete (Víg, 1938), Shaw: Az orvos dilemmájában Dubedat (Víg, 1938), Deval: Francia szobalány (Víg, 1938), Hunyadi Sándor: Havasi napsütés (Víg, 1939), Békefi-Stella: Az angol bank nem fizet (Pesti, 1939).

 
Szünet áll be Ráday pályáján. Letiltja a Színészkamara színpadról-mozivászonról. „1939-től 1945-ig nem dolgozhatott színpadon - olvasható a Színháztörténeti Intézetben. - Két évig Hollandiában él, ahol német nyelven lép fel"- közli az internetes Színészkönyvtár. Holland vendégszerepléséről tőle is hallottam, Nem akkor, amikor már hézagos emlékezettel beszélgettem vele a kamera előtt, hanem nyaralás közben, Siófokon. Érdekelt. Utánajártam. Nem tud róla az Amsterdami Zsidó Történeti Múzeum. Ismeretlen a Holland Színházi Intézetben, az amsterdami egyetem színháztörténeti fakultásán. És döntő érv, hogy a rendkívül alapos, 400 oldalas Berlijn – Amsterdam 1920-1940 című (Amsterdam, E.M. Querido’s Suitgeverij B.V.) 1982-es kiadásában sem tüntetik fel nevét a Hollandián keresztülmenekülő és csak egyszer is fellépő művészek között. Továbbnyomozandó misztifikáció.
1945-ben a Magyar Színészek Szabad Szakszervezete intézőbizottságában igen hevesen vesz részt. Kérlelhetetlen szigorral működik az igazolóbizottságban. Érdemes idézni a szeptember 11-i ülés jegyzőkönyvéből, ahol kifogásolja, hogy a Rádióban szerepel egy Vitányi nevű egyén, aki nem tagja a szakszervezetnek. Abonyi Géza elnök bejelenti, hogy Vitányit Major Tamás és Háy Károly ajánlották be, az ellenállási mozgalomban való nagy munkája eredményeként. Vitányi akkor a főiskola színészhallgatója volt, ma országgyűlési képviselő.
(Jegyzőkönyv a Szakszervezetek Központi Levéltára)

 
1945 augusztusában, a Magyarban műsorra tűzik a Csodabárt. Eredetileg Ráday Imre játszotta volna a főszerepet, de megjött Jávor Sopronkőhidáról. Rádayt lecserélték. Mire beperelte a színházat. A választott bíróság megítélt neki az esti kétezer pengős fellépti díjból egy havi gázsit, vagyis kötelezte a színházat hatvanezer pengő megfizetésére.
A Nemzeti Kamaraszínházában Bajor Gizi partnere Cocteau: Szent szörnyetegekében. Hamarosan összerúgja a port. Továbbáll magánszínházakhoz magasabb esti fellépti díjért.
1946-ban, a Belvárosiban Bárdos Artúr megrendezi Werfel: Jacobowsky és az ezredes című „útikalandját". Jacobowsky Ráday, az ezredes Dénes György és útitársnőjük Mezey Mária. A Fővárosi Operettben rendezi-játssza Katscher: Gyertyafénykeringőjét („Egy autó ment, Budára át, a Margithídon át…" énekeli benne.) És megzenésített Anatole France-ot rendez a Pódium Kabaréban.
1947-ben a Medgyaszay Színházban a Viharos nászéjszakát játssza, a Megsértették a minisztériumot bohózatot.
1948-ban az Egri István igazgatta Pesti Színházban 300-szor eljátssza Bányai tanárt A szabin nők elrablásából. „A mások vittek rossz utakra engem" betétdala innentől kezdve, sanszon-technikával előadott színészi védjegyszáma. Ősszel Egri helyett Békés István az igazgató. Az új cégér: Vidám Színház – a mai Vidám Színpadon - Caragiale Zűrzavaros éjszakáját (1950) adják két részben. Alexandrescu Sica kiegészítette egy tarka vaudeville-szerű előjátékkal a darabot. Az Union parkbeli kerthelyiség tömegjelenetei exponálják a valóságos darab történéseit. Ezt az előjátékot Nádasdy Kálmán, magát a bohózatot Kamarás Gyula rendezte. Somogyi Erzsi a Nemzetiből erősítette az új humorért mérkőző társulatot, aminek több, átnevelés alatti, büntetésben lévő tagja volt: Sennyei Vera, Komlós Juci, Ráday Imre, Lórán Lenke.

 
1950-ben Csiky: Ingyenélőkében Zátonyi Bence ügyvédet alakítja. 1951-ben a Színházművészeti Szövetség közgyűlésén Révai Józseftől felbátorodva élesen megbírálják Major Tamás vezetői stílusát. Ráday ekkor a Vidám Színház tagja ugyan, de felszólalásában harcol azért, hogy a Szövetség szervezze meg a szakmai előadásokat. A színészi fejlődés lehetetlen „kartársaink állandó, építő bírálata nélkül." S azt állítja, ha a Nemzeti megtartotta volna a Macbeth premierje előtt a szakmai bemutatót – aminek címszerepét a megbírált Major balsikerrel játszotta – megóvhatták volna a színházat a bukástól.
Az újonnan megalapított Madáchhoz kerül. Minden kiemelkedőbb alakítás nélkül. Hubay Miklós: Egy magyar nyárban lovag Cink Ervin (1954).
Tagadhatatlan, háttérbe szorulásának volt politikai háttere. Nem igazából az volt Rádayval a baj, hogy polgári színészként üldözték. Úgynevezett magánszínházi, társalgási színész volt, rosszul állt neki a verses forma, a klasszikus repertoár. Politikai háttere inkább annak volt, hogy az ostrom után belépett a Szociáldemokrata Pártba, és túlbuzgóan működött a Színészszakszervezetben, az igazoló eljárásoknál, és az új helyzetben alakuló színházi dekonjunktúrában.
A legveszedelmesebb azonban az életkora volt. Kinőtt a szerelmes siheder szerepkörből. És átmenetileg nem volt elég idős. Amint az Árpád híd pesti oldalán megnyílt a Déryné Színház – méretében is megfelelően a társalgási középhanghoz – Ráday nemcsak magára talált, hanem a színház vezető férfiszínésze lett. Utolérte a korát.

Társalgási színész: mára elfeledett fogalom. Nem a zúzalékos köznapi beszéd naturalista tétovaságát jelentette. Jóllehet bársonyos, behízelgő hangja volt, nem élt vissza vele, csak élt vele. Mikrofon nélkül, mikroport nélkül ma már nem hallható a színpadi színész. Többnyire a színházi akusztikát rágalmazzák. Ráday hangerősítőjét saját hangképző szervei szolgáltatták. A tökéletes légzés, a hangzók kidolgozottsága, az arc- és orrüreg rezonanciájának mesteri alkalmazása. Sosem beszélt színpadon emelkedetten. Nem színezte hangját. Nem deklamált. Ne szavalt. Beszélt. Úgy, hogy az erkély utolsó sorában is tökéletesen hallották valamennyi magán-és mássalhangzóját. Már 1931-ben az Andrássy-úti Kamaraszínház kabaréműsorában, Bajor Gizi Zilahy Lajos-írta hálókupé jelenetében azt írja a fiatal, Németországból éppen hazajöttről Schöpflin Aladár:
„Ráday is megtalálja, és végig viszi a hangot, a lírai tenort egy kis humorral ízesítve. Szép tiszta beszédét külön ki kell emelni, mint fiatal színészeinknél ritkuló adományt."
Ráday Imre szeptember 4-én lett volna 100 éves, de már 22 éve elholt.

Forrás: mgp.szinhaz.hu
Fotó:www.szineszkonyvtar.hu

[M.G.P.]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Szakonyi Károlynak
Mindenek előtt: nem szép félrevezetni a világot! A Németh Lajos lehet, hogy nyolcvankilenc éves, de a Szakonyi Karcsiról senki nem hiszi el, hiába csináltatott magának jó pár éve ilyen szép ősz maszkot. (Kadelka Lászlótól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Szabó András - Torzulás

Hazám-díj 2020

Születésnapi levél - Szakonyi Károlynak

Kétszázharminc éves a magyar nyelvű színjátszás

Ősbemutató Székesfehérváron

A Hazám-díj Kuratóriumának nyilatkozata

Hajós Trianoni Emléktúra

Az ember tragédiája 2.0

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház 2020/2021-es évada

„ Távoli üzenet”

Sajtószemle
Enciklopédia
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól