Dátum: 2020. november 24. kedd    Mai névnap(ok): Emma


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Operamesék 5. – ’’Ami kimaradt...’’
Január 25-én folytatódik az ’’Operamesék a Nemzeti Színházból’’ sorozat a színház stúdiójában. A havonta sorra kerülő estéken Selmeczi György és Jordán Tamás idézi föl a Nemzeti Színház XIX. századi történetét, az operaműfaj remekeinek első magyarországi bemutatóit, az irodalom és zenedráma kapcsolatát, a magyar operajátszás hőskorát. Most egy kis kitérő következik az Operamesék sorában.
Talán nem mindenki tudja, az opera megjelenése a magyar művészeti életben a Nemzeti Színházhoz kötődik. 1884-ig, az Operaház megépültéig ugyanis az operajátszás otthona a Nemzeti Színház volt.

Ez a rész arról szól, hogy mit nem mutatott be annakidején a Nemzeti Színház.

Ezt a kis kitérőt két okból is feltétlenül érdemes megtenni, mondja Selmeczi György (fotó). Az mindig nagyon izgalmas kérdés, hogy a mindenkori direktorok hogyan válogatnak, hogyan végzik a maguk sajátos piackutató munkáját. Visszatérő nézőink azt már jól tudják, hogy az opera műfajának meghonosodása Magyarországon Erkel Ferenc nevéhez fűződik. Évtizedeken át ő határozta meg a Nemzeti bemutatóit. Vizsgálódásaim alkalmával hallatlanul izgalmasnak éreztem ezt a felfedezést, hogy egyetlen egy orosz operát sem találni a Nemzeti repertoárjában. A sorozatunkban vizsgált időszakban, tehát az 1880-as évek közepéig, egyáltalán nem tűnt föl orosz mű Magyarországon. Pedig Erkel kortársa volt Muszorgszkij, Csajkovszkij, Dargomizsszkij, a klasszikus orosz operairodalom valamennyi jelentős szerzője.

Jelenetek, töredékek, áriák és „slágerek” Muszorgszkij, Csajkovszkij, Dargomizsszkij és Rahmanyinov műveiből, „operamesék kezdőknek és haladóknak”, játékos vizsgálódás a mindenkori korszellem titkos szféráiban.

Játékos időutazás a Nemzeti Színház hőskorába. Hajdanvolt primadonnák és hőstenorok megidézése, "operaháború", "primadonnaháború", Bajza, Vörösmarty, Egressy és Szigligeti szelleme a háttérben, Erkel az előtérben, főispán a páholyban, pletykák a színfalak mögött.
Az akkor új Nemzeti Színház még a Pesti Német Színház közönségét is átcsábítja egy-egy operaelőadásra…

Herczenik Anna – Kolonits Klára
 
Közreműködnek:
Herczenik Anna – szoprán,
Kolonits Klára – szoprán,
Kóbor Tamás – tenor,
Réti Attila - bariton

Beszélgetőtárs:
Jordán Tamás

Forrás: Nemzeti Színház honlapja
Fotó: a szerző

[Eöri Szabó Zsolt]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Szakonyi Károlynak
Mindenek előtt: nem szép félrevezetni a világot! A Németh Lajos lehet, hogy nyolcvankilenc éves, de a Szakonyi Karcsiról senki nem hiszi el, hiába csináltatott magának jó pár éve ilyen szép ősz maszkot. (Kadelka Lászlótól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Szabó András - Torzulás

Hazám-díj 2020

Születésnapi levél - Szakonyi Károlynak

Kétszázharminc éves a magyar nyelvű színjátszás

Ősbemutató Székesfehérváron

A Hazám-díj Kuratóriumának nyilatkozata

Hajós Trianoni Emléktúra

Az ember tragédiája 2.0

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház 2020/2021-es évada

„ Távoli üzenet”

Sajtószemle
Enciklopédia
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól