Dátum: 2020. november 24. kedd    Mai névnap(ok): Emma


képgaléria kertpont.hu sakk linkajánló
 
Előadóművészet
Irodalmi szekció
Képzőművészet
Társadalom
Könyvsarok
Képgaléria
Ráday utca
Reál
Kiadványok
POSZT
Enciklopédia
CITY BALETT ALAPÍTVÁNY
HARMÓNIA ALAPÍTVÁNY
Terasz Archív
Kortárs Mozgásművészeti Portál
Nemzeti Színház
Bessenyei Ferenc honlapja
PREMIER

Sárga liliom a Nemzeti Színházban
Bíró Lajos színművét Mohácsi István és Mohácsi János dolgozta át, majd Sárga liliom – ködben égő bánat címmel három zenés részben Mohácsi János rendezte meg a Nemzeti Színházban. Az előadás – legyünk őszinték – nagy-nagy fiaskó.
A szerzőpáros és a rendező valójában a második részben produkál valami olyasmit, ami egyszersmind megkérdőjelezi az egész produkció létjogosultságát.
A bemutató közönsége (már aki a dögunalom első rész után kíváncsi volt a folytatásra) hahotázva, vonyítva, könnyezve dőlt a röhögéstől – aztán tíz perc után már csak azon nevetett kínjában, hogy ennyi blődlit hogy a fenébe lehet manapság egy színpadra összegányolni. A Vészhelyzet tévésorozat maximum nyolc-tíz percnyi paródiája elnyúlik majd ötven percig, miközben nem történik semmi olyan, amit drámának, színháznak lehet nevezni.

A Mohácsi-páros úgy gondolta, Bíró Lajos alapötlete nyomán a mai magyar napilapok szalagcímeiből, a szappanoperák bugyuta helyzetkomikumaiból, a televíziós csatornák reggeli hírműsorainak szlogenjeiből drámát tud fércelni. Csak arról feledkeztek meg, hogy az a közönség nagy része azért tölti meg a színházakat (szinte válogatás nélkül minden előadásra vevő), mert elege van az imént felsorolt és Mohácsi által bemutatott szörnyű képtelenségekből.
Magyarán: a második rész után azért is távozott csapatostul a közönség egy része, mert ők eredetiben se nem olvassák, se nem látják-hallják azt, amit Mohácsiék paródia, blődli ésatöbbi gyanánt „feltálaltak” nekik.

 
 
Különben Kosztolányi Dezső A Hét 1910. december 4-ei számában a Magyar Színház bemutatója kapcsán egy jó szót nem ejt a Sárga liliomról.
Kosztolányi egy helyütt ezt írta:
„Akartuk volna látni a magyar életet, amely csupa koncesszióból áll, de egy drámát is, minden koncesszió nélkül.” Majd az előadás szereplőiről megjegyzi: „A novellahősei annyira forranak, toporzékolnak és lihegnek, hogy az újságok tárcarovataiból majdnem a színpadra ugranak.”

A Nemzeti Színház előadásáról szólva el kell ismerni, hogy Mohácsi János mint rendező nagyon keményen bánik színészeivel. Tény, úgy megdolgoztatja színészeit, hogy azok vért izzadnak, és végre teljesítenek, ki-ki a maximumát nyújtja. Csakhogy a színészek helyzetgyakorlatokat mutatnak be, mert Mohácsi mint szerző és rendező nagyon is fegyelmezetlen művész, nincs tekintettel a közönségére.
A zseniális társulatépítő és színészvezető Mohácsinak most már abban kéne előrelépnie, hogy a közönségét is kinevelje produkcióihoz. El kellene érnie, hogy ötlethalmazait (melyek nem mindig eredetiek, mert akár saját magától visszaköszönnek) közönségének legalább ötven százaléka be tudja kódolni.

 
 
Az is elgondolkoztató, hogy Mohácsi János többszörösen visszaélt Jordán Tamás direktor meghívásával, bizalmával, jóhiszeműségével, és bizony igencsak kellemetlen helyzetbe hozta.
A rendező figyelembe se veszi egy számára idegen színház adottságait. A nézőtér igazán jónak nevezhető helyéről gyakorta és visszatérően semmit nem érteni a színészek motyogásából. (Más egy szobaszínházban és más egy nagyszínpadon játszani – erre a rendezőnek minimum figyelnie kell!)

Az előadás végtelenül hosszúra nyúlik, éjfél előtt tíz perccel a környéken már nincs tömegközlekedés. Erre való tekintettel a direkció novemberben a Sárga liliom mindössze két előadását 18 órára hirdette meg. Különben szeptemberben a bemutatóval együtt kétszer, októberben négyszer játszották a produkciót.
Elgondolkoztató, hogy miközben pénztelenségre hivatkoznak a színházak, mégis egymást érik a bemutatók, majd tíz-tizenöt előadás után eltűnnek a süllyesztőben.
Hol vannak már a százas szériák?!

Fotó: Gordon Eszter

[Deák Attila]

Cikk nyomtatása

Küldje el a cikket ismerősének!
 
feladó neve:    
feladó e-mail címe:    
címzett neve:    
címzett e-mail címe:  
 
Születésnapi levél
Szakonyi Károlynak
Mindenek előtt: nem szép félrevezetni a világot! A Németh Lajos lehet, hogy nyolcvankilenc éves, de a Szakonyi Karcsiról senki nem hiszi el, hiába csináltatott magának jó pár éve ilyen szép ősz maszkot. (Kadelka Lászlótól)
Archívum
Legfrissebb cikkeink
Szabó András - Torzulás

Hazám-díj 2020

Születésnapi levél - Szakonyi Károlynak

Kétszázharminc éves a magyar nyelvű színjátszás

Ősbemutató Székesfehérváron

A Hazám-díj Kuratóriumának nyilatkozata

Hajós Trianoni Emléktúra

Az ember tragédiája 2.0

A Békéscsabai Napsugár Bábszínház 2020/2021-es évada

„ Távoli üzenet”

Sajtószemle
Enciklopédia
Webtechnológia
Technológiák, fejlesztési megoldások, referenciák a Terasz.hu - tól